Hogy nem is ugyanaz a betegség? Két különböző kórképpel állunk szemben? Pedig a tünetek - orrfolyás, köhögés, tüsszögés, torokfájás, láz, izom- és ízületi fájdalmak - mindkét esetben ugyanazok. Mi is a különbség a kettő között?
A nátha - orvosi nevén rhinitis acuta - az orrnyálkahártya heveny gyulladása. Fő tünete a híg, vizes jellegű orrfolyás. Ugyanakkor a megfázás vagy meghűlés egyik tünete maga a nátha. Ezenkívül számos egyéb, nem jellegzetes panasz is felléphet a betegnél. A tünetek azért igen változatosak, mert több mint kétszázféle vírus képes megfázást okozni.
A leggyakoribb közülük a rhinovírus. A kórokozók a szájon, orron át juthatnak be a szervezetbe, például a köhögéssel, tüsszentéssel levegőbe került nyákcseppekkel, de legalább ilyen fontos, hogy a kezünkről is bekerülhetnek a testünkbe.
Míg a legtöbb felnőtt évente akár 3-4 alkalommal is megfázik, a kisgyermekek akár 8-10 meghűlést is összeszedhetnek egy esztendőben. A felnőttek akkor fertőződnek meg könnyen, ha a szervezetük ellenálló-képessége - például egy másik betegség hatására - legyengül. A megfázás a gyermekközösségekben azért nagyon gyakori, mert ott nehezen tartathatók be az elemi higiénés rendszabályok. A megfázás tünetei 1-2 napos lappangási idő után jelentkeznek. Először száraz, kaparó vagy éppen csiklandozó érzés keletkezik a torokban, majd megindul az egyre fokozódó orrfolyás, testszerte ízületi és izomfájdalmak alakulnak ki, és a fejfájás sem ritka. A legfontosabb tünet azonban a nátha.
Később a híg orrváladék besűrűsödik, és sárgás színűvé válik. A megfázás további tünetei a tüsszögés, a köhögés, a könnyezés, a hőemelkedés és a fáradtság, levertség. A meghűlés rendszerint néhány nap alatt elmúlik.
Ha a betegség magas lázzal jár (39 °C-nál magasabb a testhőmérséklet) vagy a tünetei súlyosbodnak, az inkább influenzára vagy valamilyen bakteriális fertőzéses szövődmény kialakulására utal. A leggyakoribb szövődmény - elsősorban gyermekeknél - a középfülgyulladás. Kialakulhat még torokgyulladás, hörghurut és tüdőgyulladás. Míg a megfázást nem, addig a szövődményeket feltétlenül antibiotikummal kell gyógyítani! Ezekben az esetekben orvoshoz kell fordulni.
Az influenza
Az influenza abban különbözik a meghűléstől, hogy mindössze néhány, jól meghatározott vírus okozza a fertőzést, a tünetek rendszerint súlyosabbak. Magas lázzal jár, a szövődmények kialakulása - különösen idős és beteg emberek esetén - sokkal gyakoribb, és azok súlyosabbak is.
Az influenzás fertőzésért az Orthomyxo-vírusok családjába sorolható influenzavírus okolható. Három csoportja van, az A, B és a C típus. Az előbbi kettő tehető felelőssé a szinte minden télen kialakuló járványokért. A fertőzés típusosan lázzal (felnőtteken 37,8"39,4 °C, ami gyermekeknél gyakran még magasabb) és a megfázásnál leírt tünetekkel jelentkezik. Noha néha hányinger, hányás és hasmenés is kísérheti, a gyomor-bélrendszeri tünetek nem jellemzőek a betegségre. A fertőződéstől a tünetek megjelenéséig egy-négy nap telik el. A beteg már a tüneteket megelőző nap, és utána is még egy hétig fertőzi a környezetét. Az influenzavírusok is cseppfertőzés útján terjednek. A betegek döntő többsége egy-két hét alatt teljesen felépül.
Az influenza által okozott betegségek és halálesetek többsége az évenkénti védőoltással megelőzhető. Ez különösképpen azoknak ajánlható, akiknél nagy az esélye a súlyos komplikációk kialakulásának. Kifejezetten veszélyeztetettek a 65 évesek vagy idősebbek, életkortól függetlenül a krónikus szív-, tüdő- és vesebetegségben, valamint vérszegénységben szenvedők, a cukorbetegek és azok, akiknek gyengébb az immunrendszerük. Hasznos lehet továbbá a szociális- és idősotthonokban lakóknak, az egészségügyben és a gyermekközösségekben dolgozóknak. A védőoltást évenként ismételni kell. Ennek egyik oka, hogy a betegséget előidéző vírus folyamatosan változik.
Kezelés
Sem a meghűlésnek, sem az influenzának nincs specifikus kezelési lehetősége, a szervezet maga küzdi le a betegséget. Tüneti kezeléssel azonban a kellemetlen panaszokat hatékonyan lehet enyhíteni, melynek következtében a beteg közérzete jelentősen javul és csökken a szövődmények kialakulásának veszélye is. Mivel az antibiotikumok egyetlen vírus ellen sem hatékonyak, ezért azok alkalmazása felesleges, és egyértelműen káros is. Tekintettel arra, hogy a baktériumok ellenállóvá válhatnak az antibiotikumokkal szemben, egy esetlegesen később kialakuló bakteriális fertőzést már nem kezelhetünk velük kellő hatékonysággal.
A recept nélkül kapható nátha, meghűlés elleni gyógyszerek általában olyan kombinációk, amelyek a gyulladáscsökkentő és lázcsillapító hatóanyagon kívül rendszerint a duzzadt orrnyálkahártya pangását csökkentő szereket, C-vitamint is tartalmaznak. A meghűlés megelőzésére - éppen azért, mert nagyon sok kórokozó idézheti elő - nem áll rendelkezésre hatékony védőoltás.
Dr. Kökény Zoltán
forrás: archívum
(Patika Tükör – 031201)
