Hazánkban is felmerült a könnyű- és keménydrogok törvényi szintű megkülönböztetésének igénye, melyet egyre élénkülő társadalmi vita kísér. Harcos ellenzők nem kívánnak különbséget tenni egyik vagy másik drog között, a marihuána szószólói pedig ódákat zengenek a kender csodálatos felhasználási lehetőségeiről.
Mindkét fél elfeledkezik arról, hogy többségünk mit sem tud a drogokról, ismereteink amerikai akciófilmekből származnak, és csak azok kezdenek olvasni, keresgélni, akiknek környezetében valaki bajba került. Ez struccpolitika, mindenkinek meg kell ismerkednie legalább az alapfogalmakkal.
Mit nevezünk könnyűdrognak?
Könnyűdrognak a kenderszármazékokat nevezzük: a marihuánát és a hasist. A marihuána a növény szárított változata, míg a hasis a kenderből különböző technikákkal kivont gyanta. Mindkettőnek a THC (delta-9-tetrahidrocannabinol) a hatóanyaga, melynek pontos hatásmechanizmusa egyelőre nem ismert, de igen sok kutatás zajlik e témában.
Az már bizonyos, hogy az agyban a THC fogadására alkalmas receptorok vannak. Ezekhez kapcsolódva a vegyület olyan biokémiai folyamatokat indít el, melyek bódító érzéseket váltanak ki. Ennyit tudnak ma a kutatók arról, mi zajlik az agyban, ha valaki füvet – mert ez a legelterjedtebb szlengbéli neve – szív vagy eszik.
Hogy néz ki? Hogyan fogyasztják?
A marihuána szárított, esetleg préselt, általában zöldes növény. A hasis barna színű, gyurma állagú vagy egészen kemény anyag. Mindkettőnek igen jellegzetes szaga van. Hatásuk nem különbözik, de hatóanyagtartalma mindkettőnek igen változó lehet.
A legjellemzőbb az, hogy cigarettába sodorják dohánnyal vegyítve, vagy kis pipákkal szívják el a füstöt. Minden kellék – pipa, hosszú papír, miniatűr vízipipa – kapható a sarki trafikban Európa minden nagyvárosában, nálunk is. Szintén elterjedt fogyasztási mód, hogy süteménybe vagy más ételbe sütik. A liberális drogpolitikájáról ismert Hollandiában cake, azaz süti formában is árusítják.
Mire jó a kender?
Mindeddig csak a kábítószerről beszéltünk, ezzel is erősítve a növénnyel kapcsolatos negatív sztereotípiát, melynek kialakítását gyakran és talán jogosan a sajtó szemére vetik. A kender, amiről sokaknak csak a kötél jut eszébe, igen sokoldalú. Igen erős rostjaival jó szolgálatot tesz a repülőgépek és autók karosszériájának építésekor, felhasználható a papírgyártásban, és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy sokan remek ruházati alapanyagnak tartják a kendert.
Az első támadás a nagy európai kendermezők ellen éppen a műszál megjelenése volt, mely átvette a természetes alapanyag helyét. Ma újra több államban támogatják az ipari kender termelését, hiszen nem kellenek gyomirtók és egyéb mesterséges vegyületek a termesztéshez, a növény roppant igénytelen.
Valóban gyógyít?
Nem, bárki bármit is állít. Bár a régi orvoslás váltólázra és migrénre is ajánlotta, hatása nem volt kiszámítható. Annál nagyobb jelentőséget kap az utóbbi időben a THC a rákbetegek életminőségének javításában. A cannabis-származékok ugyanis étvágyat csinálnak, csökkentik a hányingert és javítják a kedélyállapotot, így több országban – például Belgiumban vagy az USA-ban – engedélyezik a kender orvosi célú felhasználását. Bizonyos betegek, természetesen szigorú ellenőrzés mellett, legálisan fogyaszthatják ezt az anyagot.
Függést okoz?
Pszichikai függést mindenképpen kialakít a hosszú távú, rendszeres fogyasztás. Hogy ehhez mennyi időnek kell eltelnie, az személyfüggő. Abban azonban már a szakemberek között sincs egyetértés, hogy fizikai dependenciát kialakít-e a marihuánaszívás.
Egy nemrégiben végzett kísérlet THC-függő patkányokat "produkált", így bizonyítva, hogy nem csak pszichikailag lehet függeni a fűtől. Más kutatók azonban azt hangsúlyozzák, hogy ez a kísérlet THC-kivonattal kezelt állatok reakcióit vizsgálta, az emberek viszont nem tiszta formában fogyasztják az anyagot, ráadásul a patkányoknak bevitt mennyiség magasabb volt, mint egy fogyasztó napi adagja.
Az azonban biztos, hogy a füstszűrő nélkül szívott füves cigaretta több kátrányt rak le a tüdőben, mint a sima cigaretták, és bizonyítani próbálják azt is, hogy a THC megváltoztathatja emlékezésünket, egészen pontosan a rövid távú memóriát építi le.
Ezek hát a kender pozitív és negatív oldalai. De ne felejtsük el, a növény nem tehet semmiről: kár lenne egy hasznos ipari alapanyagtól megfosztanunk magunkat azért, mert bizonyos nemesített válfajai kábítószerként szolgálnak.
-práger-
forrás: archívum
(Patika Tükör – 030801)
