Krupp – NehĂ©z köhögĂ©s

A pszeudokrupp, vagy ahogyan legtöbbször röviden nevezzĂŒk: a krupp, a kisgyermekkor betegsĂ©ge. A megfigyelĂ©sek Ă©s a rendelkezĂ©sĂŒnkre ĂĄllĂł adatok alapjĂĄn 1-5 Ă©ves kor között fordul elƑ a legnagyobb valĂłszĂ­nƱsĂ©ggel. A folyamat lĂ©nyege, hogy a lĂ©gcsƑ kezdeti szakaszĂĄn - a hangszalagok alatti rövid szakaszon - a nyĂĄlkahĂĄrtya hirtelen megduzzad.

A jelentƑs nyĂĄlkahĂĄrtya-duzzanatot a lĂ©gcsƑ ezen szakaszĂĄnak sajĂĄtossĂĄgai teszik lehetƑvĂ©: itt a nyĂĄlkahĂĄrtya nagyon laza, a gyulladĂĄs jelentƑs szöveti vizenyƑkĂ©pzƑdĂ©ssel jĂĄr. A kisgyermekek lĂ©gcsöve relatĂ­ve szƱk, Ă­gy ennek ĂĄtmĂ©rƑjĂ©ben fellĂ©pƑ vĂĄltozĂĄs nagyon hamar jelentƑs szƱkĂŒletet okoz. Kruppot okozhat fertƑzĂ©s, a lĂ©gĂști nyĂĄlkahĂĄrtyĂĄra kerĂŒlt irratatĂ­v anyag vagy allergiĂĄs reakciĂł. Legtöbbször lĂ©gĂști fertƑzĂ©s a kivĂĄltĂł ok.

A kruppra jellemzƑ az ugatĂł, szĂĄraz köhögĂ©s, belĂ©gzĂ©skor Ă©szlelhetƑ nehĂ©zlĂ©gzĂ©s, melynek sajĂĄtos hangjĂĄt stridornak nevezzĂŒk. Ha csak a lĂ©gcsƑ kezdeti szakaszĂĄn zajlik a gyulladĂĄsos folyamat Ă©s nincs hangszalaggyulladĂĄs, akkor a köhögĂ©si hang tiszta. Legtöbbször azonban a lĂ©gĂști gyulladĂĄs rĂ©szekĂ©nt hangszalaggyulladĂĄsa is van a kis betegnek, ilyenkor a gyermek hangja rekedt.

A betegsĂ©g ĂĄltalĂĄban hirtelen, Ă©jszaka kezdƑdik, többnyire mĂ©rsĂ©kelt lĂĄz kĂ­sĂ©ri. A gyermek hirtelen köhögni kezd, felsĂ­r. A szĂĄraz, izgatott, ugatĂł jellegƱ köhögĂ©s Ă©s a köhögĂ©st kĂ­sĂ©rƑ nehezĂ­tett lĂ©gzĂ©s nagyon jellegzetes. A nehĂ©zlĂ©gzĂ©s Ă©s következmĂ©nyes oxigĂ©nhiĂĄny a gyermeket nyugtalannĂĄ teszi, a nyugtalansĂĄg tovĂĄbb rontja ĂĄllapotĂĄt. A betegsĂ©gnek kezelĂ©s nĂ©lkĂŒl jĂł nĂ©hĂĄny veszĂ©lye van, ezĂ©rt nagyon fontos a gyors Ă©s megfelelƑ kezelĂ©s elkezdĂ©se.

Ha a krupp gyanĂșja merĂŒl fel, minden esetben azonnal Ă©s sĂŒrgƑsen orvost kell hĂ­vni! Azonban az orvos megĂ©rkezĂ©sĂ©ig sem szabad tĂ©tlenkedni. A hƱvös, tiszta levegƑ elƑnyös. Nyissunk ablakot, hogy a lakĂĄsba bejusson a friss levegƑ! JĂłt szokott tenni a hƱvös pĂĄra is. Abban a lakĂĄsban, ahol kruppos gyermek van, nem szabad dohĂĄnyozni! A sĂ­rĂł, nyugtalan gyermek oxigĂ©nigĂ©nye nagyobb, ilyenkor fokozĂłdik a nehĂ©zlĂ©gzĂ©se.

IgyekezzĂŒnk a gyermeket megnyugtatni. Mivel ebben az ĂĄllapotban ĂŒlve jobban kap levegƑt, ne akarjuk lefektetni. A gyermekorvosok a kruppra hajlamos gyermekek szĂŒleinek ĂĄltalĂĄban elmagyarĂĄzzĂĄk a tennivalĂłkat Ă©s felĂ­rjĂĄk a rosszullĂ©t esetĂ©n szĂŒksĂ©ges gyĂłgyszereket. Az utasĂ­tĂĄsoknak megfelelƑ gyĂłgyszerelĂ©st haladĂ©ktalanul el kell kezdeni!

A kezelĂ©s cĂ©lja a duzzanat mielƑbbi csökkentĂ©se. Ezt a porlasztĂłval a lĂ©gutakba juttatott micronephrinnel Ă©s szteroiddal lehet elĂ©rni. A micronephrin Ă©rösszehĂșzĂł hatĂĄsa rĂ©vĂ©n a tetemesre duzzadt nyĂĄlkahĂĄrtyĂĄt lelohasztja, a nyĂĄlkahĂĄrtyĂĄra juttatott szteroid a gyulladĂĄsos folyamatot mĂ©rsĂ©kli, a gyĂłgyszerek hatĂĄsĂĄra a nyĂĄlkahĂĄrtya-duzzanat gyorsan mĂ©rsĂ©klƑdik Ă©s a lĂ©gĂșt szabaddĂĄ vĂĄlik. Többnyire szĂŒksĂ©g van arra is, hogy ne csak a nyĂĄlkahĂĄrtya felszĂ­nĂ©re, hanem Ășn. szisztĂ©mĂĄs formĂĄban (kĂșpban, injekciĂłban) is adjanak szteroidot.

A beteg kisgyermek kezelĂ©se ĂĄltalĂĄban kĂłrhĂĄzban törtĂ©nik, mert a lĂ©gĂșt szƱkĂŒlete veszĂ©lyeket rejt magĂĄban.

A betegsĂ©g lefolyĂĄsa kĂŒlönbözƑ sĂșlyossĂĄgĂș lehet, a rendelkezĂ©sĂŒnkre ĂĄllĂł kezelĂ©si lehetƑsĂ©gek mellett legtöbbször nĂ©hĂĄny napos kĂłrhĂĄzi ellĂĄtĂĄsra van szĂŒksĂ©g. SzerencsĂ©re mĂĄr csak elvĂ©tve kerĂŒl sor intubĂĄlĂĄsra (lĂ©gcsƑbe vezetett tubus, melyen ĂĄt a lĂ©legeztetĂ©st biztosĂ­tjĂĄk) vagy lĂ©gcsƑmetszĂ©sre. Enyhe lefolyĂĄsĂș esetekben elƑfordulhat, hogy tapasztalt gyermekgyĂłgyĂĄsz, tapasztalattal rendelkezƑ Ă©s megbĂ­zhatĂł szĂŒlƑ esetĂ©ben vĂĄllalja az otthoni kezelĂ©st, de nem ez az ĂĄltalĂĄnos eljĂĄrĂĄs.

A betegsĂ©get a felsƑ lĂ©gĂști fertƑzĂ©sek kerĂŒlĂ©sĂ©vel, ill. korai kezelĂ©sĂ©vel lehet megelƑzni. EzĂ©rt segĂ­thet a megnagyobbodott, krĂłnikusan gyulladt orrmandula el tĂĄvolĂ­tĂĄsa, a heveny vagy idĂŒlt mellĂ©kĂŒreg-gyulladĂĄs kezelĂ©se. KerĂŒlni kell minden, lĂ©gutat irritĂĄlĂł tĂ©nyezƑt, pl. abban a lakĂĄsban, ahol kruppra hajlamos gyermek van, ne dohĂĄnyozzanak!

A tapasztalat azt mutatja, hogy vannak kruppra fokozottan hajlamos gyermekek. Ezt bĂĄrmilyen sajnĂĄlatos is, tudomĂĄsul kell venni, Ă©s ehhez alkalmazkodni kell. Be kell tartani a kezelƑorvos minden utasĂ­tĂĄsĂĄt, az ajĂĄnlott gyĂłgyszereket mindig tartsuk elĂ©rhetƑ helyen. UtazĂĄst, nyaralĂĄst a betegsĂ©g figyelembevĂ©telĂ©vel szervezzĂŒnk. A megĂ©rkezĂ©s utĂĄn haladĂ©ktalanul tĂĄjĂ©kozĂłdjunk az ĂŒgyeletes orvos elĂ©rhetƑsĂ©gĂ©rƑl, a kĂłrhĂĄzi lehetƑsĂ©gekrƑl.

MegnyugtatĂĄskĂ©nt Ă©s biztatĂĄskĂ©nt vĂ©gezetĂŒl mĂ©g annyit, hogy szerencsĂ©re a kruppra valĂł hajlamot kinövi a gyermek.

Dr. TĂłta Julianna

forrĂĄs: archĂ­vum
(Patika TĂŒkör – 021202)