Kyphotikus hát, domború hát vagy klasszikus hanyagtartás (dorsum rotundum). A háti kyphosis fokozottabb a normálisnál, mely gyakran lehúzódik az ágyéki gerinc felső részére is.
A medence hátrabillen, ennek következtében a hátsó combizmok és csípőfeszítő izmok rövidülnek, az előreesett vállak miatt a mellkasizmok, vállberotátor izmok zsugorodnak, a hosszanti hátizmok megnyúlnak. A fejbiccentő izom zsugorodása miatt a nyaki lordózis fokozódhat.
Az ülőmunkát végzők naponta tapasztalják, hogy - konkrét, diagnosztizált mozgásszervi megbetegedés nélkül is - délutánra, estére bedagad a lábuk, megfájdul a derekuk, hátuk, nyakuk. Nekik szeretnénk néhány egyszerű, bárhol elvégezhető gyakorlattal segítséget nyújtani abban, hogy ne állandósuljanak, rögzüljenek ezek a kellemetlen fájdalmak, melyek tönkretehetik mindennapjainkat.
Dr. Rudolf Klapp német ortopédsebész 1873-ban született Arolsenben. 1899-től a gerincbetegségekre specializálódott.
A konzervatív terápiának nagy jelentőséget nyilvánított, ezért tanulmányozta a macskafélék mozgását. Kutatómunkája során az emberi faj felegyenesedéséből eredő fizikai ártalmakat keresve, annak ellensúlyozását célzó speciális kúszó módszert dolgozott ki.
1907-ben Berlinben nappali gerinciskolát, 1926-ban Potsdamban bentlakásos intézetet hozott létre.
A cikk előző részében azzal foglalkoztunk, milyen hatása van a testmozgásnak a cukorbetegségre. Ez alkalommal az egészségi állapotra legkedvezőbb hatású gyakorlati program felépítését ismertetjük.
A mozgásprogram felépítése
• Általános bemelegítés
A kisgyermekkorban elkezdett mozgásterápiának a lényege a prevenció és a kezdődő rendellenességek korrekciója. A foglalkozások során oldott légkört kell teremtenünk annak érdekében, hogy a gyerekek kinyíljanak, aktivizálódjanak.
Kerüljük a szigorú fegyelmezést, meg kell éreztetnünk a mozgás örömét. A gyakorlatoknak sikerélményt kell nyújtaniuk, ezért a természetes mozgásokat, játékos elemeket szükséges előnyben részesítenünk.
Ezen írásunkban az Achilles-ín (tendo calcaneus) részleges szakadásának konzervatív terápiájához tartozó, az érintettek által könnyen elsajátítható, egyszerűbb gyógytorna gyakorlatokat foglaljuk össze.
Nyilvánvalóan a megelőző vizsgálat, a pontos diagnózis orvos és gyógytornász részéről elengedhetetlen.
Napi csupán tíz-tizenöt szabad percet igénylő tartáskorrigáló, a medence dőlésszögét beállító, gerincet mobilizáló gyakorlatsor.
- Álljon egyenesen, két kar a test mellett, arccal előre tekint. Kilégzésre a has- és farizmokat megfeszíti, vállat hátrahúzva a mellkast kiemeli és fejtetővel felfelé nyújtózkodik. Belégzésre ellazít.
- Széken terpeszülés, teljes talppal a talajon támaszkodik, kézzel a bokákat átfogja, hátat ellazítja. Minél tovább tartsa meg egyenletes légzéssel.
- Támlás széken ülve egyik lábat a székre teszi, kezeket tarkón átkulcsolja. Belégzéskor a mellkast a széktámla felett lassan hátrafelé nyújtja, kilégzésre ellazít.
- Guggolótámasz, fejet vállat a két térd közé hajlítani, sarkat, tenyeret a talajon tartani. Lassú térdnyújtással a feneket megemelni, hátat egyenesíteni, arccal lefelé tekinteni. Teljes térdnyújtás a talp- és tenyértámasz megtartásával, a hát kiegyenesítésével.
A térdfájdalmak hátterében sokszor az ízületi porc kopása, arthrosisa áll. A teherviselő felszíneink közül leggyakrabban a csípő- és térdízületeink kopnak. Az ízületi porc ezen degenerációjának kialakulásában sok tényező játszik szerepet, olyan mint veleszületett fejlődési rendellenesség, statikai tengelyeltérés (X-térd, O-láb), foglalkozási ártalomból eredő túlterhelés (nehéz fizikai munkától, túlsúlytól, versenysporttól), balesetek, sérülések, korábbi műtéti beavatkozások, ízületi gyulladás, mozgáshiány, illetve – egyes vélemények szerint – csökkent pajzsmirigyműködés. Igen gyakran jelentkezik 45 év feletti nőkön túlsúly és visszérbetegség kíséretében.
A legnagyobb erőbehatásoknak kitett ízületünk a térdízület, mely nagy mozgásterjedelemmel rendelkező, lágyrészekkel kevésbé védett ízület. Számos olyan képletet tartalmaz, melynek sérülése, szakadása, kopása elhúzódó panaszok forrásává válhat.
A térdízület stabilitását négy erős szalag biztosítja: a térd belsejében az elülső keresztszalag (LCA) és a hátsó keresztszalag (LCP), kétoldalt a belső oldalszalag (LCM) és a külső oldalszalag (LCL). Az ízület nagy terjedelmű mozgást a combizomzat és az ízületen belüli rugalmas porcgyűrűk (meniscusok) teszik lehetővé. A felsorolt szalagok teherbíróak, szakadásukhoz kitüntetett irányokból és konstellációkban történő, erős behatások szükségesek.
A baleset vagy betegség következtében amputáción átesettek többségét fantomfájdalmak kínozzák. Az elveszített végtag helyén úgy érzik a betegek a sokszor rohamszerűen fellépő fájdalmat, mintha az még ténylegesen létezne. A hiányzó kar vagy láb fájdalomérzékenységét az agy téves alkalmazkodása, illetve az alkalmazkodás elmaradása okozza.A fájdalomcsillapító gyógyszerek használata a mellékhatásaik miatt gyakran ellenjavalltak, ráadásul ez a látszólag forrása nélkül maradt, hasogató fájdalom nehezen csillapítható, megszüntetése nehezebben érhető el.
A probléma megoldására az úgynevezett tükörterápiát fejlesztették ki a bochumi Ruhr Egyetemen.
A terhesség mindhárom trimeszterében változik a testtartás, a járás biomechanikája. Ebben nemcsak a testsúlygyarapodás, hanem az ízületek hormonális eredetű ellazulása is szerepet játszik.
A magzat súlya megváltoztatja az anyai medence helyzetét, dőlésszögét. Az emelkedett progeszteron szint hatására fellazul a mozgásszervrendszer stabilitásáért is felelős támasztó- és kötőszövet. A növekvő magzat miatt előrébb kerül a kismama súlypontja, fokozódik az ágyéki gerinc görbülete. A terhesség ötödik-hatodik hónapjában mindez gyakran okoz kellemetlen derékfájást, lábzsibbadást, sántítást.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.