A hantavírusok burokkal rendelkező, egyszálú RNS-vírusok, az úgynevezett bunyavírusok közé tartoznak. Természetes hordozóik különböző rágcsálófajok. Emberi megbetegedést a rágcsálók vizeletével, ürülékével vagy nyálával történő érintkezés (harapás), szennyezett por belégzése okozhat. Emberről emberre azonban ritkán terjed, leginkább a dél-amerikai Andes-vírus esetében fordul elő, közeli és tartós érintkezés esetén.
A megbetegedést illetően két fő klinikai forma ismert.
Európában és Ázsiában a HFRS (Haemorrhagic Fever with Renal Syndrome), azaz a vérzéses láz veseérintettséggel fordul elő. Erre magas láz, fejfájás, hátfájdalmak, a vérlemezkeszám esése, ennek következtében vérzéses szövődmények, az érrendszer permeabilitásának növekedése, a keringő vértérfogat csökkenése, illetve vesekárosodás jellemző, akár heveny veseelégtelenségig terjedően. A betegség többnyire általános vírusfertőzéses tünetekkel indul, és gyakran enyhe lefolyású marad, felismerésre sem kerül. Lappangási ideje egy héttől akár hat hétig is terjedhet.
Észak- és Dél-Amerikában a HPS/HCPS, azaz a hantavírus pulmonális, ill. kardiopulmonális szindróma jellemző. Influenzaszerű tünetekkel, erős köhögéssel indul, majd gyorsan kialakuló tüdőödéma léphet fel, ami súlyos légzési elégtelenséghez is vezethet. A halálozás ebben a formában magas, akár az 50%-ot is elérheti.
Az 1950-es évek elején jórészt a koreai háború okán előtérbe került ("koreai vérzéses láz"), de csak évtizedekkel később azonosított és izolált vírus által okozott betegségre hatásos védőoltás a távol-keleti próbálkozások ellenére sem áll rendelkezésre. Specifikus kezelése sincs, a terápia támogató és tüneti, szükség esetén dialízissel, lélegeztetéssel, intenzív ellátással.
A diagnózis a tünetek értékelése és a kórokozónak történő kitettség gyanúja, továbbá epidemiológiai adatok figyelembevételével, végeredményben a vírus ellen termelődő antitestek kimutatásával vagy PCR-vizsgálattal történik.
A hantavírusok genetikailag változatosak (gazdafajhoz, régióhoz kötött variánsok), de nem jellemző rájuk a gyors mutálódás, ellentétben például a koronavírussal vagy még inkább az influenza-, illetve egyéb más RNS-vírusokkal. Az embert érintő esetek inkább sporadikusak, rágcsálókhoz kötöttek. A hantavírusok kötött, "konzervatív" evolúciója a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint nem hordozza magában egy nagyobb járvány vagy pandémia veszélyét.
A megelőzés azonban kiemelten fontos, különösen a tengerentúli vírusok (például Sin Nombre-, ill. az emberről emberre terjedésben legveszélyesebb Andes-vírus), valamint a súlyosabb megbetegedést okozó ázsiai Hantaan-vírus esetében. Utóbbi a nevét a koreai Hantan folyóról kapta – ennek térségében katonák ezrei fertőződtek meg a koreai háború idején.
A legfontosabb a rágcsálókkal történő kontaktus kerülése. Ahol jelenlétük valószínűsíthető – zárt, poros helyiségek, jellemzően pajták, elhagyott épületek, tűzifa- és takarmánytárolók, vadászházak, de akár padlások, garázsok –, óvatos és körültekintő takarítás szükséges. Megfelelő maszk (FFP2) használata jelentős védelmet biztosít a légúti megfertőződéssel szemben. Az elővigyázatosság az Európában jellemző vírusok (Puumala, Dobrava) esetében is indokolt.
Váli Béla Edgár
orvosiLexikon.hu
