Azt már mindenki tudja – beleértve a virológusokat –, hogy a maszk kiemelt jelentőséggel bír a koronavírus elleni hatékony védekezésben, legyen szó a kórokozó bármely variánsáról. A pandémiát megelőzően is így volt ez, akár a korábbi koronavírusok, akár más légúti vírusok, illetve cseppfertőzéssel elkapható betegségek esetében.
A maszkot mindenkinek hordania kell: beteg emberből vagy tünetmentes vírushordozóból a kórokozó – nyálkacseppekkel, aeroszolos terjedéssel – ne juthasson ki, illetve ami mégis a levegőbe került, az kisebb eséllyel érje el a maszkot hordó, egészséges embert. Ennek megértése a felelősségünk felismeréséhez vezető egyik legfontosabb lépés. A másik pedig az, hogy az oltás felvételével nemcsak magunkat védjük, hanem hozzátartozóinkat, kollégáinkat, ismerőseinket, mindenki mást a környezetünkben.
A koronavírus döntően az orrunkon át támad
Fontos a személyi higiénia, a kézmosás, a felületek tisztán tartása, de a vírus alapvetően légúti, az orrunkra és az orrgaratra utazik. Itt talál ugyanis olyan nyálkahártya sejteket, melyekbe bizonyos receptorok segítségével képes endocitózissal bejutni, azokban szaporodni, felépíteni egy vírushullámot, mellyel a szervezetet eláraszthatja.
Könnyű belátni, hogy minél több vírus éri el az orrnyálkahártyát, annál több esély teremtődik arra, hogy a vírus – gazdasejtjei erőforrásait felhasználva – sokszorozódni kezdjen. A kórokozó rákényszeríti az orrnyálkahártya sejtjeit arra, hogy a reprodukciójához szükséges genetikai információ felhasználásával vírusok sokaságát hozza létre.
A koronavírus a mintegy 150 cm² felületű orrüregi nyálkahártya egészén jól érzi magát, beleértve a körülbelül 9 cm²-nyi szaglóhámot is. Az itt kihasznált és meggyötört sejtek miatt veszíthetjük el időlegesen a szaglásunkat.
Az utódvírusok exocitózissal jutnak ki az orrgaratba, torokba, innen a mélyebb légutakba, illetve lenyeléssel a gyomor-bélrendszerbe (itt nem sok esélyük van), valamint légcserével a külvilágba.
Nyugodt légzéssel keveset, lihegéssel már többet, beszéddel, köhögéssel, tüsszentéssel pedig tömegével juttatunk apró nyál- és nyálkacseppeket a körülöttünk lévő légtérbe. Beteg embernél vagy vírushordozónál ezek nem mindegyikében található teljes virion, azaz fertőzésre képes vírus, de sok lúd disznót győz: a levegőbe jutó nyálka- és aeroszol cseppecskéknek a légzés, a folyamatos beszéd vagy éppen köhögés folyamatos utánpótlást biztosít.
Ha sok vírus éri el egy időben az orrnyálkahártyát, azok utódgenerációi rövid időn belül súlyos vírusterhelést jelentenek a szervezetnek, különösen akkor, ha mindehhez az orrnyálkahártya interferon-függő helyi védekezésének lomhasága is társul. Oltatlanokat felkészületlenül érheti ez az invázió, alapbetegségekkel küszködőket, idősebbeket, kimerült, túlhajszolt embereket még inkább. Ahogy telik-múlik az idő, a vírusok száma exponenciálisan növekszik.
Ez a kritikus tömeg az oltott, de már alacsonyabb antitest számmal bírók kezdeti ellenállását is elsöpörheti, így szintén megbetegedhetnek. Az oltatlanokkal szemben azonban az az összehasonlíthatatlan előnyük, hogy az immunrendszerüknek nem akkor kell megtanulniuk, mivel is állnak szemben. Képesek feleleveníteni a korábbiakat és – ismerve a betolakodót – rövid időn belül újonnan képzett antitestek sokaságát képesek csatarendbe állítani.
A maszkok jóvoltából a vírusok nem, vagy csak kevés számban érik el a nyálkahártyát, így mind a helyi, mind a szisztémás védekezés hatékonyabban tud reagálni. Az oltatlanok és régebben oltottak szervezete is több időt kap, az oltottak meglévő antitestjei pedig első körben is elegendőek lehetnek.
A jelenleg rendelkezésre álló oltóanyagok a fertőzőképessége miatt éppen napjainkban dominánssá váló omikron jelzésű koronavírus ellen kevéssé hatékonyak. A vírus megváltozott tüskefehérjéje miatt a szervezet lassabban reagál, de az oltottak, különösen a harmadik oltásukat felvevők itt is előnyben vannak: nagyszámú antitestjeik egy része – a közeli rokonság, illetve a keresztimmunitás következtében – az omikron dolgát is megnehezítik. Ezzel együtt az omikron variáns ellen új fejlesztésű oltás felvételére lehet majd szükség, ha azt az infektológiai és járványügyi adatok kellően alátámasztják.
Akár delta, akár omikron, ha az orrunkba kevesebb vírust engedünk, javítjuk az esélyeinket arra, hogy a szervezetünk kapkodás és túlterhelés nélkül, adekvát módon reagálhasson.
Ehhez a maszk fegyelmezett viselésén túl a következőt ajánljuk: vegyünk gyógyszertárban egy csavaros üvegcsét amire – szintén gyógyszertárban – porlasztófejet vásárolhatunk. Értelemszerűen olyat kérjünk, ami felfelé porlaszt, azaz legyen alkalmas házi orrspray-nek. Az üvegcse töltéséhez a természetes Salvus-vizet javasoljuk*, ez megfelelően hiperozmoláris, képes védeni a nyálkahártyát, nedvesít, javítja annak védekezőképességét, a csillószőrös aktivitást (mukociliáris clearance).
Hazaérve, a nap végén, akár nap közben, szélesebb társas érintkezést követően is használhatjuk. Nyolc-tíz pumpanyomásnyit spricceljünk mindkét orrlyukba, előnyösen apró, szinkron belégzésekkel, hogy a víz az orrüreg tetejéig, illetve az orrgaratig is eljuthasson. Egy része ki fog folyni, kis részét lenyelhetjük, egyik sem baj. Ezután két ujjal röviden masszírozzuk meg az orrszárnyainkat, majd alaposan fújjuk ki az orrunkat. A klasszikus orrmosáshoz képest könnyebben megvalósítható és kevésbé kényelmetlen, tisztító és védő hatású orrtoalett.
Váli Béla Edgár
orvosiLexikon.hu
