Eljárások, engedélyek, tájékoztatók
Sokakban felmerül a kérdés, miért nem kapható egy gyógyszer hazánkban, ha már hírt adott róla a sajtó, olvasható az interneten, a külföldi honlapokon, netán a szomszédasszony külföldi rokona szedte és meg is gyógyult tőle.
Kövessük végig, milyen utat tesz meg a gyógyszer a "felfedezéstől" a hatósági engedélyezésen át a gyógyszertárig!
Horzsolások, rándulások
A természet tavaszi éledésével párhuzamosan gyermekeink mozgásigénye is robbanásszerűen megnövekszik. Lekerülnek róluk a nehéz bundák, vastag overallok, gumicsizma helyett sportcipőbe bújtatják apró lábaikat. Óvodából, iskolából hazafelé menet nehéz kikerülni a játszóteret, ha csak néhány percre is, de csúszni kell egyet a csúszdán, ugrani a mászókáról, futni a labda után.
Az újraélesztésről
A halál beállta nem egy pillanat alatt következik be. A percekig tartó folyamat során a vérkeringés és a légzés leáll, ezáltal az életfontosságú szervek nem jutnak hozzá az éltető oxigénhez. Ez az oxigénhiány az, ami a szerveket felépítő sejtek működészavarához, a szervek visszafordíthatatlan, végleges károsodásához vezet.
Kevesen lehetnek azok, akik ne tapasztalták volna meg, hogy műszálas ruhadarabjuk levételekor "megrázó élményben" lehet részük. Sötétben még látványos is: felvillanó szikrák tucatjai jelzik a statikus elektromosság emberi test közvetítésével megvalósuló kisüléseit. Kellemetlen érzés, de szervi-szöveti elváltozással nem kell számolni. Annál inkább a nagyobb energiát hordozó valódi áramütéseknél.
Ha magasfeszültségű távvezeték egy pusztító vihar, földrengés vagy súlyos baleset okán leszakad és idejében nem sikerül áramtalanítani, a végzetes áramütések egy ritka formája következhet be.
A vezeték földelése ugyanis nem lesz pontszerű, hanem néhány méteres körzetben valósul meg. Ezen a területen egyetlen (40-70 cm-es) lépéssel olyan hatalmas feszültségesésű területet lépnénk át, ami bőven elegendő egy halálos áramütéshez anélkül, hogy a vezetékhez egyáltalán hozzáértünk volna.
A téli sportok, túrák és kirándulások kedvelőinek különösen ügyelniük kell arra, hogy megóvják magukat a hideg ártalmaitól. Már egy meghülés is elronthatja vagy elhomályosíthatja az élményt, de ennél jóval komolyabb következményei is lehetnek a zord időjárásnak.
A nem megfelelő öltözék, a túl hosszú – köztes melegedés nélküli – szabadban tartózkodás, valamint a szelesre, párásabbra forduló időjárás még 0 Celsius fok felett is okozhat fagyási sérülést. Ezek főként az ún. acrális (csúcsi) területeket, orrot, füleket érinthetik. Szokásos téli hidegben a végtagok ujjai "gémberednek el" legelőször, okozhatnak panaszt leghamarabb.
Szívbetegségek diagnosztikája
Szívpanaszával a beteg először háziorvosát keresi meg, aki - indokolt esetben - továbbküldi kardiológiai kivizsgálásra.
A kardiológiai műszeres vizsgálatok alapját, az EKG-t, ma már gyakran a háziorvos készíti el. Az EKG elemzését minden, belgyógyászati beteget vizsgáló orvosnak el kell sajátítania. Az EKG során 12 elvezetéses EKG-görbe készül minden mellkasi fájdalommal jelentkező betegnél. Az elektrokardiogramm alkalmas arra is, hogy a mellkasi fájdalom alatti, sokszor reverzibilis, vagyis a fájdalom elmúltával megszűnő EKG-elváltozásokat is rögzítse. A tünetmentes időszakban szabályos EKG-görbével bíró betegek közel felénél, a mellkasi fájdalom alatt készült EKG-görbén kórjelző eltérések regisztrálhatók.
Mire kell figyelni segítségnyújtás közben?
Ha valaki rosszul lesz az utcán, baleset éri, a betegtől, a hozzátartozóktól, a helyszínen tartózkodó bámészkodóktól nem minden esetben nyerhető pontos információ a történtekkel kapcsolatban.
Különösen igaz ez akkor, ha eszméletlen embert találunk egyedül. Ilyenkor sokat segíthet a feltalálási helyszín vizsgálata.
A sérülés vagy a beteg megtalálásának helyszíne nagyon sok mindenről árulkodhat, még egy laikus számára is.
Földön fekvő eszméletlen ember állványzat, fa alatt, lépcső tövében magasról történt esésre hívhatja fel a figyelmet.
A betegség helyes megállapítása és a kellő kezelés, beavatkozás eldöntése mellett óriási szerepe van az elsősegélynyújtás sikerében az időtényezőnek.
A biológiai halál beállta mintegy négy perc alatt következik be. Szerencsés esetben - ha a beteg például előttünk esik össze, vagy a baleset az orrunk előtt történik - ennyi időnk van annak felismerésére, hogy az életfontos szervműködések vagy azok valamelyike megszűnt, és hogy hozzálássunk a légzés és/vagy a keringés pótlásához. Ez a nem túl hosszú idő azonban lényegesen lecsökkenhet, ha nem vagyunk a helyszínen, amikor a baj bekövetkezik.
„Bár vannak különösen veszélyeztetett csoportok, a hirtelen szívhalál sajnos mégis bárhol, bárkivel megtörténhet.” – világosít fel Dr. Merkely Béla. A sanofi-aventis/Chinoin által életre hívott Csak kezdd el! Program célja, hogy Magyarországon minden forgalmas helyen legyenek olyan kijelölt személyek, akik rendelkeznek alapvető elsősegély-nyújtó alapismeretekkel és baj esetén képesek segíteni. A mozgalomhoz bármilyen közösség csatlakozhat, aki vállalja a támogató szakmai szervezetek által meghatározott követelményeket. Hazánkban naponta(!) 70 ember hal meg a jelenség következtében.
Egyre több orvos véli úgy világszerte, hogy a komputertomográfia (CT) alkalmazása messze gondosabb mérlegelést igényelne, mint ahogy az a jelenlegi gyakorlat alapján megvalósul.
A rutineljárású képalkotó módszer nélkülözhetetlen segítője az orvosi diagnózis felállításának, de szűrő-megelőző jellegű, illetve különösen a rejtett betegségek felderítését szolgáló teljes test CT nehezen indokolható, sőt veszélyes.
Ez a rövid cikk nem születhetett volna meg (vagy csupán később, különösebb apropó nélkül), ha nincs a sokunk által kedvelt dr. House (House M.D.) filmsorozat, melynek epizódjai hétről hétre nézők millióit ragasztja a tévé képernyője elé.
Amint arról egy korábbi írásban szót ejtettem, a sorozat alapvetően hiteles. Noha csúsznak be hibák, ezek ritkán fajsúlyosak, nem nehéz felettük napirendre térni. A nézők túlnyomó többsége nyilván észre sem veszi. Jól van ez így, nem kínos pontosságra törekvő továbbképző tanfolyamot látunk szerda esténként, hanem a drámai szórakoztató műfaj világszerte elismert, mérvadó díjakkal jutalmazott jeles darabjait.
Baleset esetén a gyakran eszméletlen sérült mentése során alkalmazandó, biztonságos fogásmód.
1. Úgy álljunk a fekvő sérülthöz, hogy annak feje két lábfejünk közé essék. Ezután lehajolunk, a tarkó alá nyúlunk és felültetjük, kezeinket a lapockákra csúsztatva tartjuk meg.
2. Közelebb lépünk, megtámasztjuk térdeinkkel a segítségre szoruló hátát, hóna alá nyúlunk, két kézzel megeragadjuk egyik – nem sérült – alkarját és azt vízszintesen a mellkasához szorítjuk.
3. Felegyenesedünk, térdeink enyhén behajlítva maradnak, a sérültet combjainkra támasztva, apró lépésekkel hátrálva húzzuk biztonságos helyre.
Sugárbaleset során az ionizáló sugárzásnak kitett személy határértéket meghaladó sugárterhelést szenved el. A test szöveteiben elnyelt energia a sugárdózissal jellemezhető. Ha 1 kg tömegben 1 joule energia nyelődik el, a sugárdózis 1 J/kg, azaz 1 Gy (gray).
Informatívabb az ún. dózisegyenérték, mely a sugárzás körülményeit, illetve a sugárzás minőségét is figyelembe veszi. A sugárzás fajtája döntő jelentőségű, példának okáért a neutron- és alfa-részecskék hússzoros veszélyt jelentenek a röntgensugárzáshoz képest. Nem véletlen, hogy a viszonylag csekély fizikai pusztítást okozó neutronbomba fejlesztésénél a cél éppen a nagy energiájú részecskék minél magasabb arányú emissziója volt.
Kellemetlen tünetek
Szövettani felépítésüket és működésüket tekintve szervezetünkben háromféle izomszövet található. A vázizomzatot harántcsíkolt izomzat építi fel. Akaratlagos, erőteljes mozgásra képes. A simaizmok, amelyek többek között a gyomor, a belek és a húgyvezeték falában, a hörgőkben, az érfalban, a méhben találhatók meg, akaratunktól függetlenül működnek. Működésük továbbítja a tápcsatornában a béltartalmat, a vizeletelvezető rendszerben a vizeletet, míg az érfal simaizmainak összehúzódása szabályozza vérnyomást.
A mentők értesítése hozzátartozik a mentés folyamatához. Sajnos előfordulhat, hogy a helyszínen egyedül tartózkodik az elsősegélynyújtó, és nincs segítsége, aki telefonálni tudna vagy értesíthetné a mentőket.
Ma, a mobiltelefonok korában még vidékről, vagy egy földút széléről is könnyebben hívhatunk segítséget, mint akár csak néhány évvel korábban.
Az egyedül lévő elsősegélynyújtónak azonban ilyenkor is mérlegelnie kell: mivel segíthet többet a sérültnek? Ha ellátást nyújt, és utána hívják a mentőket, vagy fordítva.
A fagyás a termikus traumák közé tartozó sérülés, és az égéshez hasonlóan súlyossága függ a hatást okozó hőmérséklettől, valamint a hidegben tartózkodás idejétől.
A hideg szervezetre gyakorolt hatását fokozza a nyirkos, párás levegő, a légmozgás, a nedves öltözék, és minden olyan tényező, amely rontja a vérkeringést. Ezek közé tartozik a szoros ruházat és az érszűkület is.
Nem ritka, hogy házi kedvenceink, és itt most elsősorban az emlős kisállatokra gondoljunk, a törődést, ápolást, táplálékot nyújtó kezet játékból, félelemből megsértik, megharapják, megkarmolják.
Legyen szó akár állati - de akár emberi - harapás okozta sebekről, ezek minden esetben súlyosan fertőzöttnek tekintendők. Ezekben a sebekben ún. vegyes baktériumflóra található, vagyis számolni kell bennük mind aerob, mind anaerob kórokozók jelenlétével. Ez előbbi azt jelenti, hogy a kórokozó csak oxigén jelenlétében tud életben maradni és szaporodni, míg az utóbbi épp ellenkezőleg, oxigén jelenlétében elpusztul vagy inaktív állapotba kerül.
Az ájulás okairól
Tikkasztó meleg, egy gyermek elájul az iskolai ünnepségen. Arca viaszfehér, bőre verejtékes, szeme fennakad, ébreszthetetlen. Keze, lába lóg, tónustalan, olyan, mintha meghalt volna. Az első nagy izgalom után, lélekjelenléttel bíró társa észreveszi, hogy van pulzusa, lélegzik is, még ha kissé gyengén is. Az ájult pedig, miután vízszintesbe került, netán lábát is égnek emelték, visszatér e világba, szemeit kinyitja, ébredezik. Arca még sápadt, de bőre már szárad, igen gyengének érzi magát. Nem tudja, hogy mi is történt vele, talán még arra sem emlékszik, hogy hol van.
A meleg hatása a szervezetre
A szervezetben zajló anyagcsere-folyamatokat enzimeknek nevezett fehérjemolekulák végzik. Ezek csak meghatározott, optimális körülmények között működnek zavartalanul. Ilyen körülmény többek között a testhőmérséklet is. Állandó testhőmérsékletünket a szervezet hőszabályozó mechanizmusai biztosítják.
A nozokomiális* fertőzés a kórházi felvételt követő 48 órán túl fellépő fertőzés, amivel a betegek és a kórházi dolgozók egyaránt szembesülhetnek az egészségügyi ellátás során.
A nozokomiális fertőzésre való hajlam endogén és exogén tényezőkre, valamint az infekciókontroll hiányára vezethetők vissza.
Új igazgatót neveznek ki az elmegyógyintézetbe. Ismerkedik leendő munkahelyével, sorra járja a kórtermeket. Egyszer az egyik ápolt megkérdi tőle:
- Hát te mit keresel itt?
- Én vagyok az új igazgató.
- Jól van, öcsi, ezt itt majd hamar kiverik belőled!
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.