Hogy nem is ugyanaz a betegsĂ©g? KĂ©t kĂĽlönbözĹ‘ kĂłrkĂ©ppel állunk szemben? Pedig a tĂĽnetek - orrfolyás, köhögĂ©s, tĂĽsszögĂ©s, torokfájás, láz, izom- Ă©s ĂzĂĽleti fájdalmak - mindkĂ©t esetben ugyanazok. Mi is a kĂĽlönbsĂ©g a kettĹ‘ között?
A nátha - orvosi nevĂ©n rhinitis acuta - az orrnyálkahártya heveny gyulladása. FĹ‘ tĂĽnete a hĂg, vizes jellegű orrfolyás. Ugyanakkor a megfázás vagy meghűlĂ©s egyik tĂĽnete maga a nátha. EzenkĂvĂĽl számos egyĂ©b, nem jellegzetes panasz is fellĂ©phet a betegnĂ©l. A tĂĽnetek azĂ©rt igen változatosak, mert több mint kĂ©tszázfĂ©le vĂrus kĂ©pes megfázást okozni.
A leggyakoribb közĂĽlĂĽk a rhinovĂrus. A kĂłrokozĂłk a szájon, orron át juthatnak be a szervezetbe, pĂ©ldául a köhögĂ©ssel, tĂĽsszentĂ©ssel levegĹ‘be kerĂĽlt nyákcseppekkel, de legalább ilyen fontos, hogy a kezĂĽnkrĹ‘l is bekerĂĽlhetnek a testĂĽnkbe.
MĂg a legtöbb felnĹ‘tt Ă©vente akár 3-4 alkalommal is megfázik, a kisgyermekek akár 8-10 meghűlĂ©st is összeszedhetnek egy esztendĹ‘ben. A felnĹ‘ttek akkor fertĹ‘zĹ‘dnek meg könnyen, ha a szervezetĂĽk ellenállĂł-kĂ©pessĂ©ge - pĂ©ldául egy másik betegsĂ©g hatására - legyengĂĽl. A megfázás a gyermekközössĂ©gekben azĂ©rt nagyon gyakori, mert ott nehezen tartathatĂłk be az elemi higiĂ©nĂ©s rendszabályok. A megfázás tĂĽnetei 1-2 napos lappangási idĹ‘ után jelentkeznek. ElĹ‘ször száraz, kaparĂł vagy Ă©ppen csiklandozĂł Ă©rzĂ©s keletkezik a torokban, majd megindul az egyre fokozĂłdĂł orrfolyás, testszerte ĂzĂĽleti Ă©s izomfájdalmak alakulnak ki, Ă©s a fejfájás sem ritka. A legfontosabb tĂĽnet azonban a nátha.
KĂ©sĹ‘bb a hĂg orrváladĂ©k besűrűsödik, Ă©s sárgás szĂnűvĂ© válik. A megfázás további tĂĽnetei a tĂĽsszögĂ©s, a köhögĂ©s, a könnyezĂ©s, a hĹ‘emelkedĂ©s Ă©s a fáradtság, levertsĂ©g. A meghűlĂ©s rendszerint nĂ©hány nap alatt elmĂşlik.
Ha a betegsĂ©g magas lázzal jár (39 °C-nál magasabb a testhĹ‘mĂ©rsĂ©klet) vagy a tĂĽnetei sĂşlyosbodnak, az inkább influenzára vagy valamilyen bakteriális fertĹ‘zĂ©ses szövĹ‘dmĂ©ny kialakulására utal. A leggyakoribb szövĹ‘dmĂ©ny - elsĹ‘sorban gyermekeknĂ©l - a közĂ©pfĂĽlgyulladás. Kialakulhat mĂ©g torokgyulladás, hörghurut Ă©s tĂĽdĹ‘gyulladás. MĂg a megfázást nem, addig a szövĹ‘dmĂ©nyeket feltĂ©tlenĂĽl antibiotikummal kell gyĂłgyĂtani! Ezekben az esetekben orvoshoz kell fordulni.
Az influenza
Az influenza abban kĂĽlönbözik a meghűlĂ©stĹ‘l, hogy mindössze nĂ©hány, jĂłl meghatározott vĂrus okozza a fertĹ‘zĂ©st, a tĂĽnetek rendszerint sĂşlyosabbak. Magas lázzal jár, a szövĹ‘dmĂ©nyek kialakulása - kĂĽlönösen idĹ‘s Ă©s beteg emberek esetĂ©n - sokkal gyakoribb, Ă©s azok sĂşlyosabbak is.
Az influenzás fertĹ‘zĂ©sĂ©rt az Orthomyxo-vĂrusok családjába sorolhatĂł influenzavĂrus okolhatĂł. Három csoportja van, az A, B Ă©s a C tĂpus. Az elĹ‘bbi kettĹ‘ tehetĹ‘ felelĹ‘ssĂ© a szinte minden tĂ©len kialakulĂł járványokĂ©rt. A fertĹ‘zĂ©s tĂpusosan lázzal (felnĹ‘tteken 37,8"39,4 °C, ami gyermekeknĂ©l gyakran mĂ©g magasabb) Ă©s a megfázásnál leĂrt tĂĽnetekkel jelentkezik. Noha nĂ©ha hányinger, hányás Ă©s hasmenĂ©s is kĂsĂ©rheti, a gyomor-bĂ©lrendszeri tĂĽnetek nem jellemzĹ‘ek a betegsĂ©gre. A fertĹ‘zĹ‘dĂ©stĹ‘l a tĂĽnetek megjelenĂ©sĂ©ig egy-nĂ©gy nap telik el. A beteg már a tĂĽneteket megelĹ‘zĹ‘ nap, Ă©s utána is mĂ©g egy hĂ©tig fertĹ‘zi a környezetĂ©t. Az influenzavĂrusok is cseppfertĹ‘zĂ©s Ăştján terjednek. A betegek döntĹ‘ többsĂ©ge egy-kĂ©t hĂ©t alatt teljesen felĂ©pĂĽl.
Az influenza által okozott betegsĂ©gek Ă©s halálesetek többsĂ©ge az Ă©venkĂ©nti vĂ©dĹ‘oltással megelĹ‘zhetĹ‘. Ez kĂĽlönöskĂ©ppen azoknak ajánlhatĂł, akiknĂ©l nagy az esĂ©lye a sĂşlyos komplikáciĂłk kialakulásának. Kifejezetten veszĂ©lyeztetettek a 65 Ă©vesek vagy idĹ‘sebbek, Ă©letkortĂłl fĂĽggetlenĂĽl a krĂłnikus szĂv-, tĂĽdĹ‘- Ă©s vesebetegsĂ©gben, valamint vĂ©rszegĂ©nysĂ©gben szenvedĹ‘k, a cukorbetegek Ă©s azok, akiknek gyengĂ©bb az immunrendszerĂĽk. Hasznos lehet továbbá a szociális- Ă©s idĹ‘sotthonokban lakĂłknak, az egĂ©szsĂ©gĂĽgyben Ă©s a gyermekközössĂ©gekben dolgozĂłknak. A vĂ©dĹ‘oltást Ă©venkĂ©nt ismĂ©telni kell. Ennek egyik oka, hogy a betegsĂ©get elĹ‘idĂ©zĹ‘ vĂrus folyamatosan változik.
Kezelés
Sem a meghűlĂ©snek, sem az influenzának nincs specifikus kezelĂ©si lehetĹ‘sĂ©ge, a szervezet maga kĂĽzdi le a betegsĂ©get. TĂĽneti kezelĂ©ssel azonban a kellemetlen panaszokat hatĂ©konyan lehet enyhĂteni, melynek következtĂ©ben a beteg közĂ©rzete jelentĹ‘sen javul Ă©s csökken a szövĹ‘dmĂ©nyek kialakulásának veszĂ©lye is. Mivel az antibiotikumok egyetlen vĂrus ellen sem hatĂ©konyak, ezĂ©rt azok alkalmazása felesleges, Ă©s egyĂ©rtelműen káros is. Tekintettel arra, hogy a baktĂ©riumok ellenállĂłvá válhatnak az antibiotikumokkal szemben, egy esetlegesen kĂ©sĹ‘bb kialakulĂł bakteriális fertĹ‘zĂ©st már nem kezelhetĂĽnk velĂĽk kellĹ‘ hatĂ©konysággal.
A recept nĂ©lkĂĽl kaphatĂł nátha, meghűlĂ©s elleni gyĂłgyszerek általában olyan kombináciĂłk, amelyek a gyulladáscsökkentĹ‘ Ă©s lázcsillapĂtĂł hatĂłanyagon kĂvĂĽl rendszerint a duzzadt orrnyálkahártya pangását csökkentĹ‘ szereket, C-vitamint is tartalmaznak. A meghűlĂ©s megelĹ‘zĂ©sĂ©re - Ă©ppen azĂ©rt, mert nagyon sok kĂłrokozĂł idĂ©zheti elĹ‘ - nem áll rendelkezĂ©sre hatĂ©kony vĂ©dĹ‘oltás.
Dr. Kökény Zoltán
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 031201)