Magasvérnyomás betegség

Kategorizálás:

Systolés érték (Hgmm), a felső adat
Diastolés érték (Hgmm), az alsó adat

Optimális

120 alatt
80 alatt

Normális

130 alatt
85 alatt

Magas normális

130-139
85-89

Enyhe hypertonia

140-159
90-99

Középsúlyos hypertonia

160-179
100-109

Súlyos hypertonia

180 felett
110 felett

Abban az esetben, ha a két vérnyomásérték különböző tartományba esik, pl. 170/80 Hgmm esetén, akkor a magasabb kategóriába tartozó érték alapján kell a besorolást végeznünk, tehát a konkrét esetben középsúlyos hypertonia áll fenn.

Fizikai vagy lelki megterhelés hatására mindannyiunk vérnyomása megemelkedik és akár a középsúlyos hypertoniának megfelelő értékeket is mérhetünk. Az értékek ezenkívül napszaki ingadozást is mutatnak, az éjszaka mért értékek alacsonyabbak. A mért értékek alapján akkor beszélünk hypertoniáról, ha ezek az értékek többszöri mérés alapján, nyugalomban is magasnak bizonyulnak.

Az Ön kezelőorvosa a mért vérnyomásértékek alapján fogja eldönteni azt, hogy Ön melyik kategóriába (enyhe, középsúlyos, súlyos) tartozik, és a kezelést is alapvetően ez a besorolás határozza meg. Kb. 3-4 különböző alkalmakkor mért érték szükséges ahhoz, hogy a diagnózis felállítható legyen.

Ahhoz, hogy a méréskor korrekt eredményt kapjunk, ügyelni kell néhány dologra.

A mérés előtt 1 órával ne dohányozzon, ne fogyasszon alkoholt, vagy kávét!

A mérés előtt kb. 5 percig nyugodtan üljön le, és nagyobb testmozgást ne végezzen!

Néhány betegnek ún. fehérköpeny hypertoniája van, ami azt jelenti, hogy méréskor az orvos (fehér köpeny) láttán a vérnyomása megemelkedik, ugyanakkor otthoni körülmények között a vérnyomásértékek elfogadhatók. Erre az esetre szolgál az ún. ABPM vizsgálat, amely során a beteg felkarjára rögzített mandzsettával ill. egy az övén hordható kis szerkezettel a nap 24 órájában kb. félóránként mérhető a beteg vérnyomása. Így objektív eredményre számíthatunk.

GYAKORISÁG

A magas vérnyomás a hazai népesség 15-20 %-át érinti, ami közel 2-millió embert jelent, ezáltal népbetegségnek számít.

A MAGAS VÉRNYOMÁS TÜNETEI

A betegség kockázata abban áll, hogy a szövődmények kialakulásáig panaszok az esetek nagy részében nem lépnek fel. Gyakran a már kialakult szervkárosodás (agy, szem, szív, vese) hívja fel a figyelmet a régóta fennálló magas vérnyomásra. Bizonyos nem specifikus tünetek, mint alvászavar, látászavar, szájszárazság, émelygés, hányinger, fejfájás előfordulhatnak.

A BETEGSÉG KIALAKULÁSÁBAN SZEREPET JÁTSZÓ TÉNYEZŐK

A hypertonia az esetek közel 95%-ban önállóan jelentkezik, vagyis anélkül, hogy valamilyen más betegség kísérőjelenségeként állna fenn. Ezt a formát nevezzük esszenciális hypertoniának. Bizonyos betegségek, mint pl. a vesebetegség vagy endokrin megbetegedések magas vérnyomással járhatnak. Ekkor az alapbetegség, vagyis a pl. a vesebetegség gyógyítása a hypertonia gyógyulását is jelenti.

Számos olyan tényező ismert, amely felelőssé tehető a magas vérnyomás kialakulásáért.

• túlsúly
• testmozgás hiánya
• alkoholfogyasztás
• dohányzás
• stressz
• magas vérzsírszint
• túlzott sófogyasztás
• túlzott kávéfogyasztás
• magas életkor
• érelmeszesedés
• bizonyos gyógyszerek (pl. orális fogamzásgátlók, fájdalomcsillapítók)
• kábítószer-fogyasztás (Amphetamine)

A genetika szerepe nehezen meghatározható, hiszen a felsorolt tényezők mint látjuk egyértelműen uralják a képet. A férfiak nagyobb valószínűséggel lesznek betegek, mint a nők.

A szívnek az ún. perifériás ellenállással szemben kell biztosítania a szövetek szükséges vérellátást. A perifériás ellenállást többek között az érfal rugalmassága határozza meg. Nagyfokú érelmeszesedés esetén érthető okból nagyobb ellenállást kell a szívnek leküzdenie, ezért magas vérnyomás betegség alakul ki. Magasabb a perifériás ellenállás akkor is, ha az érrendszerben a normálisnál nagyobb mennyiségű vér található pl. krónikus légzőszervi megbetegedések esetén.

A KEZELETLEN MAGAS VÉRNYOMÁS SZÖVŐDMÉNYEI

Agyvérzés/Stroke

Súlyos vérnyomásemelkedés esetén az agy törékeny ereire nehezedő nyomás miatt ezek az erek eltörhetnek, és agyállományi vérzés alakul ki. Az összes agyvérzés kb. 15%-át tesz ki ez a forma és gyakran végzetes következménnyel jár. Összefüggést mutattak ki ezen túl a hosszan tartó kezeletlen magas vérnyomás és az időskori elbutulás között.

Látásromlás/vakság

A látóideghártya verőereire nehezedő nyomás miatt ezek az erek megvastagodnak, esetleg megrepedhetnek, szintén vérzés kíséretében. Súlyos esetben vaksággal jár. A szemorvos, fájdalmatlan eljárással, az ún. szemfenék ereinek vizsgálatával egyértelműen következtetni tud a magas vérnyomás súlyosságára és várható szövődményeire.

Szívroham

A szívkoszorúerekre ható nagy nyomás következtében ezek az erek is megvastagodnak, a szívizom vérellátása romlik, koszorúérbetegség alakul ki, amely szívrohamhoz vezethet.

Szívelégtelenség

A szívizom vérellátásának romlásával a szív ereje ún. pumpafunkciója romlik és szívelégtelenség alakul ki. Ekkor a szív a test szöveteihez nem tud elég oxigént és tápanyagot juttatni.

Vesekárosodás

A vese kis verőereinek megvastagodásával a kiválasztó funkció romlik, a szervezet méreganyagai felszaporodnak, amely súlyos következményekkel jár. Végső esetben olyan súlyos veseelégtelenség alakul ki, hogy művese-kezelésre van szükség.

A HYPERTONIA KEZELÉSE

A kezelés célja a szövődmények megelőzése.

A magas vérnyomásban szenvedők tekintélyes része túlsúllyal küszködik, illetve elhízott.

A testsúly csökkentése alapvető jelentőségű a magas vérnyomás kezelésében.

Diétázzunk!

Végezzünk több testmozgást!

Szokjunk le a dohányzásról!

Kerüljük a túlzott alkoholfogyasztást!

Enyhe hypertonia esetén gyógyszeres kezelés nélkül is eredményt érhetünk el.

Gyógyszeres kezelés

Számos olyan gyógyszercsoport van forgalomban, amely a hypertonia kezelésében használatos.

A vízhajtók, a vesékre kifejtett hatásuknál fogva növelik a vizelet mennyiségét, így a keringő vérmennyiség csökkentésével hatnak.

A Béta-blokkolók a szív, illetve az erek falában található ún. Béta receptorokat blokkolva csökkentik a szív összehúzódásának erejét, csökkentik a szívfrekvenciát, és tágítják a verőereket.
Az Alfa-blokkolók szintén az erek tágítása útján hatnak.

Az Alfa-Béta blokkolók egyesítik mindkét gyógyszercsoport hatását.

Az ACE inhibitorok az ún. Angiotenzin Konvertáz Enzim gátlásával megakadályozzák azt, hogy egy a verőerekre közvetlenül ható, azok összehúzódását okozó hormon, az ún. Angiotenzin II. létrejöjjön.

Egy nemrég forgalomba került gyógyszercsoport az Angiotenzin Receptor Antagonisták csoportja. Ez a gyógyszercsoport közvetlenül az előbbi receptorához kapcsolódva megakadályozza az Angiotenzin II. kapcsolódását, így tágítva a verőereket és csökkentve a vérnyomást.

A Kalcium csatorna blokkolók megakadályozzák a kalcium bejutását a szív és az erek izomsejtjeibe, ezáltal gyengítik azok összehúzódását.

Bizonyos központi idegrendszerre ható gyógyszerek szintén csökkentik a vérnyomást.

Tartsuk szem előtt, hogy a hypertonia egy krónikus betegség, a már kialakult betegség csak nagyon ritkán és csak enyhe esetekben szűnik meg. A hypertoniás betegnek rendszeres vérnyomás ellenőrzésre van szüksége. A mérés történhet hagyományos higanyos vérnyomásmérővel, melyhez ún. stethoscop-t kell használni, léteznek egyszerűbb, digitális kijelzővel ellátott vérnyomásmérők, melyet a beteg egyedül is használhat.

Dr. Igaz Iván