Foreman doktort ritka, de fĂ©lelmetes betegsĂ©g támadta meg. A gyĂłgyulásra mĂ©g gondos kezelĂ©s mellett is csekĂ©ly az esĂ©ly, Ăgy dr. House Ă©leseszű munkatársának nincs oka kárhoztatnia szerencsĂ©jĂ©t.
A sĂşlyos, legtöbbször halálos betegsĂ©g kĂłrokozĂłja a Naegleria fowleri protozoon (vĂ©glĂ©ny), szennyvĂzcsatornákban, termálvĂzben, házi vĂzgyűjtĹ‘kben, ĂşszĂłmedencĂ©kben fordulhat elĹ‘. Megesik, hogy – ha eleven formájában (trophozoitakĂ©nt) nem, akkor ellenállĂł cisztakĂ©nt – tĂşlĂ©li a kiszáradást, Ăgy a fertĹ‘zĂ©s forrása akár por is lehet.
Az állábakkal (pseudopodium) mozgĂł, de – itt szokatlan mĂłdon – ostorral is bĂrĂł amĹ‘ba az orrnyálkahártyán Ă©s a rostacsonton át verekszi be magát az agyba, majd nĂ©hány napon belĂĽl el is árasztja.
KözönsĂ©ges náthás, torokfájásos panaszok után az ĂzĂ©rzĂ©s, szaglás csökkenĂ©se, majd – az egyre erĹ‘södĹ‘ fejfájással egyidejűleg – láz, hányinger, hányás, letargia, zavartság jelentkezik. Látászavarok elĹ‘fordulhatnak, de vakság nem jellemzĹ‘. A betegsĂ©g 1-2 naptĂłl egy hĂ©t idĹ‘tartamig is lappanghat, a kezdeti tĂĽneteket követĹ‘ 5-6. napon a beteg kĂłmába esik.
A kórokozó kimutatása nehéz. A liquorban (gerincvelői folyadék) sok lehet a fehérvérsejt és a vörösvértest. A fehérjetartalom és a cukorszint nem feltétlenül mutat eltérést (előbbi esetenként enyhén emelkedik, utóbbi csökken). A liquor patogén mikroorganizmusok kimutatását célzó hagyományos vizsgálatai legtöbbször eredménytelenek.
PrĂłbálkozni kell tenyĂ©sztĂ©ssel, egĂ©roltással, de mindezek elĹ‘tt mikroszkĂłppal meg kell tekinteni a natĂv gerincvelĹ‘i folyadĂ©kot. Naegleria fertĹ‘zĂ©s esetĂ©n a látĂłtĂ©rben Ă©lĂ©nken mozgĂł amĹ‘bák fedezhetĹ‘ek fel. A liquor hűtĂ©se immobilizálja Ĺ‘ket, Ăgy gyakorlatilag Ă©szrevehetetlenek (nem kĂĽlönĂthetĹ‘ek el a fehĂ©rvĂ©rsejtektĹ‘l), Ă©s nyilván nincs Ă©rtelme tárgylemezre vinni centrifugált folyadĂ©kbĂłl származĂł mintát sem.
A fertĹ‘zĂ©s kimutatására megbĂzhatĂł immunolĂłgiai mĂłdszer sajnos nincs. Egyesek szerint tĂĽnetmentes (illetve fel nem ismert) fertĹ‘zĂ©sek lezajlása, valamint hordozóállapot is elĹ‘fordul. Ez elvileg segĂtheti egy megfelelĹ‘ ellenszer kifejlesztĂ©sĂ©t.
GyĂłgyulást hozĂł kezelĂ©s egyelĹ‘re nem áll rendelkezĂ©sre. Bizonyos „koktĂ©lok” beválhatnak (amphotericin B, rifampin, mikonazol, tetraciklin összetevĹ‘kkel), de az amĹ‘ba központi idegrendszerbe jutása a legtöbb esetben kilátástalan kĂĽzdelmet, szomorĂş prognĂłzist vetĂt elĹ‘re.
Váli Béla Edgár
orvosiLexikon.hu