Bejárták a hírek a világot, hogy Nagy-Britanniában és Hollandiában 5G-t ellenző aktivisták telekommunikációs adótornyok rongálásával, felgyújtásával próbálják azok beüzemelését, a hálózatépítést akadályozni.
Ennek apropója, az események katalizátora pedig nem más, mint a koronavírus és az általa okozott világjárvány.
Az 5G-vel szemben ellenérzéseiknek radikális módon nyomatékot adók szerint nem véletlen, hogy a járvány az 5G hálózat kiépítésében élen járó kínai metropoliszból, Wuhanból indult ki.
Meglátásuk szerint valamilyen még fel nem tárt összefüggés állhat a háttérben, például az immunrendszer 5G frekvenciák általi meggyengítése, az emberi szervezet kórokozókkal szembeni sérülékennyé tétele, a vírus sugárzás okozta aktiválása.
Minderről ékes jelzőkkel tűzdelt, sommás reagálásokat olvashattunk a "röhejes konteó"-tól a "nettó baromság"-ig. Orvosi és orvosbiológiai megközelítésben azonban a helyzet már inkább elgondolkodtató, mint megmosolyogtató.
A vírusoknak egyetlen ambíciójuk van: a szaporodás. Céljuk, hogy minél szélesebb palettán, minél erősebb fertőzőképességet nyerjenek. Utat kell találniuk új fajokhoz, egy kibontakozó járvány során minél több egyed megfertőzéséhez. Ehhez a mutációk számában hatalmas merítésre van szükségük.
Akár élethosszon át lottózhat valaki rendszeresen, igen csekély a valószínűsége annak, hogy eltalálja azt az öt számot, aminek eredményeképpen átértékelheti a jövőjét. A vírusok életjátéka bonyolultabb, de nagyban játszanak, ráadásul csapatban, egyéni érdekeik nincsenek. Fő sajátosságuk az, hogy gátlás nélkül felhasználják a gazdasejt erőforrásait és genetikai információját. Emellett – köszönik szépen – minden olyan behatás jól jöhet nekik, ami el nem pusztítja őket, de fokozhatja variabilitásukat. A vírusok ötös találata olyan mutációk sora, amely az emberiség számára világjárványt jelenthet.
Mindannyiunk minden egyes sejtjében 3 milliárdnyi bázispárt számláló DNS található, bonyolult térszerkezetben, kromoszómákban. A vírusokban ennek csupán töredéke, a koronavírusban például körülbelül százezrede, mintegy 30.000 bázis egyszálú RNS-ben. Viszonylag rövid, de rendkívül hatékony forráskód a gazdasejt megfertőzésének és saját szaporodásának szolgálatában.
Még ebbe a rövid láncba is beleférnek olyan védelmi mechanizmusok, melyek a vírus genomját óvják a destruktív hatásoktól. A koronavírusok egyes törzsei például – vírusoknál ritkaságszámba menően – ún. exonukleázokat is bevetnek az RNS-lánc visszabontása és a hibás bázis javítása érdekében (proofreading), hasonlóan ahhoz, ahogy az emberi sejtekben is megtörténik ez a DNS védelmében.
Nincsenek azonban csodák, a vírusok védelmi képessége korlátozott mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban, és ez alól a koronavírus sem kivétel: amellett, hogy RNS-vírusként mutációs rátája egyébként is rendkívül magas, örökítőanyaga nagy valószínűséggel, exonukleázok hiányában pedig jelentősen sérülékenyebb lehet az emlősök sejtjeiben található DNS-hez képest.
Visszautalva korábbi cikkünkre (5G – ugrás az ismeretlenbe?), kézenfekvő tehát azzal a feltételezéssel élnünk, hogy a koronavírus örökítőanyaga sem immunis az elektromágneses környezeti ártalmakra. Mi több, egyenesen hálás lehet nekik, hiszen segíthetik olyan mutációkhoz juttatni, amik a genetikai potenciálját erősíthetik, előnyben részesítve azokat a változásokat, amivel fertőző- és megbetegítőképessége javulhat.
Az állati és emberi szervezetben számtalan sejttípust érinthet érzékenyen az elektromágneses sugárzás. Evolúciós léptékben ehhez egyszerűen még nem szokhattunk hozzá. Ennek ellenére sejtjeink bizonyos mértékben képesek lehetnek ellenállni és regenerálódni, többek között a génállományukat védő fejlett hibajavító apparátusuknak köszönhetően.
Az emberiségnek nem deklarált célja bolygónk lerablása és erőforrásai felélése, mégis itt tartunk – a párhuzamot ember és vírus között nem nehéz észrevenni. Utóbbiakat azonban a javak és a hatalom hajhászásának vádja alól felmenthetjük, hiszen számukra a szaporodás az egyetlen törekvés, ennek nincs mit felülírnia. Így amíg nekünk jól felfogott érdekünkből védekeznünk kell, a vírusok akár haszonélvezői is lehetnek az egyre intenzívebb és kiterjedtebb elektromágneses sugárzásnak.
Váli Béla Edgár
orvosiLexikon.hu
Lektorálta:
Dr. Igaz Iván
Dr. Gelencsér Tamás
Forrásainkból:
- Mechanisms of viral mutation (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5075021/)
- Coronaviruses lacking exoribonuclease activity are susceptible to lethal mutagenesis: evidence for proofreading and potential therapeutics. (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23966862)
- Predicting mutations that lead to epidemics (https://www.pasteur.fr/en/predicting-mutations-lead-epidemics)
