A negyedik adag hatásaira vonatkozóan Izraelből származó adatok azt mutatják, hogy egy második emlékeztető oltás, amelyet legalább 4 hónappal az első emlékeztető oltás után adtak be, helyreállítja az antitestszintet anélkül, hogy veszélyt jelentene az egészségre, vagy biztonsági aggályokat vetne fel. Az adatok azt is sugallják, hogy egy második emlékeztető oltás további védelmet nyújt a súlyos betegségekkel szemben, noha ennek időtartama még nem ismert – tette hozzá az EMA nyilatkozata.
A vizsgálati adatok szerint azonban jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a harmadik oltás beadását követően a vakcinák nyújtotta védelem jelentősen csökkenne a 60 és 79 év közötti, valamint a 60 év alatti, egészséges immunrendszerű felnőtteknél. Arra sincs bizonyíték, hogy az oltóanyag negyedik adagja további védelmet biztosítana számukra, ezért általános alkalmazásuk egyelőre korai. Ha azonban a járványhelyzet megváltozna, és a fertőzési mutató emelkedne, szükség lehet egy negyedik oltás megfontolására ebben a korcsoportban – fogalmazott az EMA.
Megjegyezték ugyanakkor, hogy a 80 éves vagy annál idősebb felnőttek esetében az említett oltóanyagokból negyedik adagot vagy második emlékeztető oltást lehet adni.
Az uniós gyógyszerügynökség kiemelte: az új típusú koronavírus és mutánsai ellen továbbra is az oltás a leghatékonyabb módja a súlyos betegségek megelőzésének. Az ECDC és az EMA is arra ösztönzi az EU-s állampolgárokat, hogy a nemzeti ajánlásokkal összhangban oltassák be magukat mind az első és második, mind pedig az emlékeztető adagokkal.
Az EMA a helyi hatóságokkal közösen továbbra is figyelemmel kíséri az adatokat annak megállapítására, hogy az mRNS alapú vakcinákkal beoltottak körében növekszik-e a súlyos betegség kockázata – tették hozzá.
Március végéig az európai felnőttek 83 százaléka kapott két oltást, és 64 százalékuk szerzett teljes védettséget a koronavírus ellen.
(MTI)
Más adatok is azt mutatják, hogy a koronavírus ellen alkalmazott jelenlegi vakcinák negyedik oltásként már nem emelik számottevően a szervezet vírus elleni védekezőképességét. Nem csoda, az omikron jelentősen változott a delta és korábbi variánsokhoz képest, ellene a mai oltóanyagok nem védenek specifikusan, inkább keresztreakcióval, amolyan sok lúd disznót győz alapon. Isteni szerencse, hogy az omikron nem egy súlyos halálozási arányt hozó variáns. Ha az lenne, az oltóanyag-gyártók már biztosan előálltak volna módosított vakcináikkal.
Szélesebb nézőpontból vizsgálva enélkül is megtehették volna már, hiszen járványügyi szempontból az omikron a korábbiaknál nem kevésbé veszélyes. Rendkívüli fertőzőképessége, hogy akár négy oltás után is képes minden további nélkül megbetegíteni, magasra emeli a kockázatát annak, hogy a mégoly enyhe tünetekkel lezajló, de kontinenseken átívelő tömeges fertőzések miatt új koronavírus mutációk jelennek meg.
A járvány Kínából indult el, ahol most kőkemény szigorral mindent megtesznek azért, hogy elejét vegyét a terjedésnek, csökkentve ezzel a mutáció esélyét is. A világ más részein azonban nem ez a helyzet, inkább a megalapozatlan könnyítések jellemzőek, így nem zárható ki, hogy a jövőben újra megjelenik egy veszélyes variáns, ami ellen nagyon rövid időn belül kell milliárdnyi adag, specifikusan védő oltóanyagot gyártani.
A témáról itt olvashat bővebben.
