KoronavĂrus elleni oltĂłanyagra emberi számĂtás szerint idĂ©n nem számĂthatunk, bár most valĂłban komoly erĹ‘feszitĂ©seket tesznek kifejlesztĂ©séért, a folyamat felgyorsĂtásáért. A korábbi koronavĂrus járványok nem teljesedtek ki pandĂ©miává, Ăgy a vonatkozĂł vakcinák fejlesztĂ©se megállt.
A 2003-as SARS (Severe Acute Respiratory Syndrome) elleni vakcina munkálataiban nĂ©gy hĂłnapig tartott a vĂrus genomjának meghatározása (ez most kĂnai kutatĂłknak köszönhetĹ‘en jĂłval gyorsabban sikerĂĽlt), 2004 decemberĂ©re azonban a SARS gyakorlatilag kimĂşlt. Eddig az idĹ‘pontig 33 oltĂłanyag kandidált – 31 fejlesztĂ©se preklinikai, kettőé pedig klinikai fázisba Ă©rve állt le.
A MERS (Middle East Respiratory Syndrome), azaz a közel-keleti koronavĂrus által okozott betegsĂ©g esetĂ©ben (2012) 48 potenciális oltĂłanyagbĂłl 45-nek mĂ©g a preklinikai fázisban, háromnak pedig klinikai fázisba Ă©rve mondtak bĂşcsĂşt. Kár volt, ma sokkal többet tudnánk. Nem vĂ©letlenĂĽl hallhattuk utĂłbb egyes kutatĂłktĂłl Ă©s politikusoktĂłl, hogy az emberisĂ©g stratĂ©giai Ă©rdekei esetĂ©n a vĂ©dekezĂ©s kulcsát cĂ©gek felett állĂł nemzetközi egyĂĽttműködĂ©sben kell keresni.
Ennek ellenĂ©re bizakodhatunk, hiszen a SARS-CoV-2 ellen ringbe szállĂł oltĂłanyagok közĂĽl három már klinikai fázisba Ă©rt, azaz ezek esetĂ©ben elkezdĹ‘dhetnek az emberi szervezetre adaptálás kĂsĂ©rletei. Emellett több tucat oltĂłanyagot tesztelnek preklinikai fázisban, ezek egy rĂ©sze a következĹ‘ hĂłnapokban szintĂ©n klinikai fázisba kerĂĽlhet. A vakcinák fejlesztĂ©sĂ©nek koncepciĂłja Ă©s technolĂłgiája jelentĹ‘sen eltĂ©rhet egymástĂłl, Ăgy szakmai szempontbĂłl kĂĽlönösen Ă©rdekes lehet, hogy a vĂ©gĂ©n melyek lesznek a befutĂłk.
Sajnos az, hogy egy oltĂłanyag egerekben ĂgĂ©retes immunválaszt váltott ki, azaz megfelelĹ‘ minĹ‘sĂ©gű Ă©s mennyisĂ©gű ellenanyag (antitest) termelĹ‘dött a vĂrus lekĂĽzdĂ©sĂ©re, közel sem jelenti azt, hogy a cĂ©l karnyĂşjtásnyira van. A klinikai kĂsĂ©rletek a vakcinák fejlesztĂ©sĂ©nek leghosszabb Ă©s legrögösebb Ăştjai. EzĂ©rt Ăłvatosak a szakemberek a vĂ©dĹ‘oltás elkĂ©szĂĽltĂ©nek leghamarabbi idĹ‘pontját illetĹ‘en.
Klorokin – "game changer"?
LĂ©teznek gyĂłgyszerek, melyeket korábban más kĂłrokozĂłkkal szemben hatĂ©konynak találtak, s ezek nagy rĂ©szĂ©t most lĂłhalálában tesztelni is kezdtĂ©k. Több tucatrĂłl van szĂł. Egy ilyen járványban nyilván minden esĂ©lyt meg kell ragadni, de a helyzet nem ilyen egyszerű. Elterjedt pĂ©ldául, hogy a malária ellen használatos klorokin (chloroquin), illetve ennek hidroxilált változata (hidroxi-klorokin) alkalmas lehet a koronavĂrus szervezeten belĂĽli megfĂ©kezĂ©sĂ©re. Az eredmĂ©nyek azonban ellentmondásosak, a gyĂłgyszer egyelĹ‘re nem tűnik Trump-i szĂłhasználatban "game changer"-nek, alkalmazása mĂ©g szakszerű elĹ‘Ărás Ă©s dĂłzis esetĂ©n is sĂşlyos mellĂ©khatásokkal járhat.
Vizsgálata azonban zajlik (különösen gyógyszerkombinációkban), Donald Trump pedig még lelkesebb, lépéseket is tett annak érdekében, hogy a hatóanyag, konkrétan a hidroxilált változat minél nagyobb mennyiségben álljon az amerikaiak rendelkezésére, kerül amibe kerül, tudósok fejcsóválása ide vagy oda.
Tudatában vagyunk annak, hogy itthon is sokan vásároltak ebbĹ‘l a gyĂłgyszerbĹ‘l, de saját kĂştfĹ‘bĹ‘l beszedve kifejezetten veszĂ©lyes lehet, a maradandĂł egĂ©szsĂ©gkárosodástĂłl a fatális vĂ©gkimenetelig. IntĹ‘ pĂ©lda erre annak az arizonai házaspárnak az esete, akik – Trump elsĹ‘ kijelentĂ©se után – a halaik számára paraziták ellen tartott klorokin-foszfátbĂłl szedtek be elegendĹ‘en annyit, amit a fĂ©rfi nem Ă©lt tĂşl, felesĂ©ge pedig intenzĂv ellátásra szorult.
Érdemes megjegyezni, hogy nem mindegy az sem, hogy a klorokin milyen kötĂ©sben van, illetve milyen egyĂ©b gyĂłgyszerekkel kombinálva alkalmazzák. ArrĂłl már nem is beszĂ©lve, hogy az állatgyĂłgyászati kĂ©szĂtmĂ©nyek azonos hatĂłanyag esetĂ©n sem csereszabatosak humángyĂłgyászati megfelelĹ‘jĂĽkkel.
Váli Béla Edgár
orvosiLexikon.hu