vakcina

A címben szereplő mondatot egy oltóponton szolgálatot teljesítő orvostól hallottam, személyesen.

A kijelentés az orosz fejlesztésű Szputnyik V vakcinára vonatkozott. Két évtizedes tudományos újságírói tapasztalattal, orvosi és műszaki tanulmányokkal a hátam mögött ez bizony elszomorított.

Ha ez az illető azt mondta volna, hogy 55 év alatt nem javasolná az éppen soros AstraZeneca oltóanyagát, azt gondoltam volna, hogy jelenlegi ismereteink fényében ez óvatos, racionalitást nem nélkülöző megközelítés. Az előbbi azonban irracionális.

Ma már senkinek sem lenne szabad meghalnia veszettségben. Megfelelő védőoltásokkal és felvilágosító programokkal a veszettség megelőzhető! - hívja fel a figyelmet több nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ és a WHO, akik terveik szerint 2030-ig teljesen fel szeretnék számolni a veszettség miatti elhalálozást.

Talán kevesen gondolnánk, de a veszettség mind a mai napig komoly problémát jelent, elsősorban a fejlődő – afrikai és ázsiai – országokban, ahol nagyobb populációkban élnek kóbor kutyák. Magyarország kifejezetten jó helyzetben van, hiszen nálunk már a 40-es évek óta kötelező a kutyákat nyilvántartani és veszettség ellen beoltani, így a megbetegedés jelentősen visszaszorult. Hazánkban főleg a vadon élő állatok, döntően a rókák hordozzák a kórt, viszont megfelelő védekezés hiányában nemcsak a házi kedvencek, hanem a haszonállatok is megfertőződhetnek.

Oltáspártiak vagyunk. Az azonban nem járja, hogy elferdítsük a valóságot. Az AstraZeneca oltóanyagának korábban egészséges (vagy annak vélt) embereknél véralvadási zavarhoz, vérrögképződéshez vezető hatásának beállítása véletlen egybeesésként merőben idegen tőlünk.

Így nem lehet az oltás mellett érvelni, egyenértékű lenne azzal, hogy megkérdőjelezzük olvasóink józan ítélőképességét, egyúttal az oltásellenesség malmára is hajtva a vizet.

Magasra teszi a lécet a koronavírus-járvány legaggasztóbb, dél-afrikai mutációja. Az ellene is hatékonynak remélt oltóanyagok egyelőre mind le is verik.

Ezt történt utóbb az orosz Gamaleja Szputnyik V oltóanyagával.

Első körből kimaradt egészségügyi és egészségügyben dolgozók várnak az oltásukra, és ennek beütemezéséről hetek óta nincs semmilyen biztató információjuk.

Az első körben olyanok is megkapták a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni védőoltását, akiknek vajmi kevés tevékenységükből fakadó veszélyeztettségük van.

Akik influenza ellen be kívánják oltatni magukat, azok a 2019/2020-as szezonban is alapvetően kétféle oltóanyagból választhatnak.

Noha támogatás – a védőoltás ingyenes a rizikócsoportba tartozóknak – döntően a háromkomponensű vakcinához jár, aki négykomponensűt szeretne, annak a háziorvos minden további nélkül felírja. Felmerül a kérdés, hogy érdemes-e az utóbbit választani. Írásunk végére kiderül.

A méh- és darázsméreg allergia a legritkábban előforduló allergiás betegség. Enyhébb esetben bőrpírt, duzzanatot, fájdalmat okoz, súlyosabb esetekben hörgőgörcs és sokk, majd légzés-bénulás és keringésmegállás következik be. Évente hazánkban átlagosan egy-két allergiás beteg hal meg a súlyos tüneteket kiváltó csípések következtében.

Magyarországon a felnőtt lakosság 4%-a, a gyermekek 0,4-0,5%-a fokozottan érzékeny méh- illetve darázscsípésre. Klinikai tesztelések bizonyítják, ha a csípés valakinél általános rosszullétet okozott, akkor 100 betegből 75-ben egy következő „baleset” ugyancsak rosszulléthez vezet.
Ezeket, a betegeket mindenképpen kezelni kell, mivel a rovarméreg allergia, szemben egyéb allergiás betegségekkel, gyógyítható.
A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság ajánlása szerint sok mindenre oda kell figyelni, hogy egy-egy rovarcsípés alkalmával ne történjen tragédia.

Írásunk címe némileg talányos, de ha szán rá három percet, a végén mindenre fény derül, méghozzá szigorúan az evidencia alapú orvoslás határain belül maradva.

Mindannyian tudjuk, hogy a szezonális influenza megbetegedés megelőzése érdekében oltásra van szükség.

Az influenzát persze enélkül is meg lehet úszni, és ehhez még remetének sem kell lenni: immunrendszerünk állapota, korábbi fertőzés(ek), keresztreakciók és számos más tényező játszhat itt szerepet.

Ha jön az eső, jönnek ők is...Vigyázat! Nem csak az erdők, a városi parkok is fertőzöttek! Dr. Jelinek Zsuzsanna, az ÁNTSZ szakértője szerint az ízeltlábúak számára kedvező a csapadékosra forduló időjárás. Míg a szúnyog- és pókcsípések kiterjedt allergiás, gyulladásos reakciót válthatnak ki, addíg a kullancsok betegségek kórokozóit juttathatják a szervezetbe.
A kullancsok nemcsak az aljnövényzetben gazdag erdőkben, hanem a városi parkokban is előfordulnak. A bőrbe fúródva táplálkoznak, vért szívnak, közben saját gyomornedvüket az áldozat vérkeringésébe juttatják.

A világjárványt okozó koronavírus régóta köztünk él, és csak a pillanatra várt, hogy megtalálja és bevethesse azt a genetikai kódot, amivel fertőzőképességét új szintre emelheti.

Korábban a szezonális nátha egyik kórokozójának könyvelték el, legtöbbször láztalan, az alsó légutakat ritkán érintő betegséget okozva.

Végre benyújtották a Sinopharm és a Sinovac kínai koronavírus elleni oltóanyagok hatásossági dokumentációját a WHO-nak.

Úgy tűnik, az itthon már bevetett Sinopharm vakcina is jó választásnak bizonyult, a WHO által most vizsgált adatok szerint kis híján 80%-os védelmet biztosítva a beoltottaknak. (2021.04.01)

Franciaországhoz hasonlóan Kanadában is felfüggesztették az 55 év alatti korosztályba tartozók beoltását az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinájával. Németországban – a mai rendelkezés felülvizsgálatáig és esetleges visszavonásáig – 60 éves kor alatt szintén nem alkalmazzák ezt az oltóanyagot. (2021.03.30)

Minden 3. partnerváltás után számíthatunk a HPV fertőzés jelenlétére
Budapesten, a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján, Prof. Dr. Pajor Attila vezetésével megnyílt hazánk első HPV-centruma. A HPV betűszó a humán papilloma vírust takarja, amelynek bizonyos típusai 99%-ban felelnek a méhnyakrák kialakulásáért. Az első hazai HPV központ létrehozásában szerepet játszott, hogy az utóbbi időben jelentősen bővültek a tudományos ismeretek a HPV fertőzésről, forradalmian új lehetőségek mutatkoznak a vírusfertőzés megelőzésében és a már kialakult fertőzés kezelésében, ezáltal magának a méhnyakráknak a megelőzésében, továbbá a lakosság részéről is komoly igény mutatkozik a komplex megelőző vizsgálatokra, a széles körű információkra és tanácsadásra.
A méhnyakrák Magyarországon az emlőtumor után a második leggyakoribb daganatos betegség a nők körében. Évente megközelítően 2600 új rosszindulatú méhnyak elváltozást ismernek fel és a méhnyakrák halálozási rátánk háromszorosa az európai átlagnak. Pedig a méhnyakrák – az emlőrákkal ellentétben – megelőzhető: védőoltással vagy az időben diagnosztizált HPV fertőzés esetén alkalmazott immunerősítő terápia alkalmazásával.

Állítja a címben leírtakat az az amerikai tudományos vizsgálóbizottság, mely a közelmúltban zárt le egy polémiát a gyermekeknek adott oltóanyagok higanytartalma és az autizmus egyre gyakoribb megjelenése kapcsán.

A védőoltások

A különféle egészségstatisztikai adatok azt bizonyítják, hogy jó néhány súlyos betegség tekintetében hazánk a negatív rangsor élén áll. Van azonban, amire méltán büszkék lehetünk. A magyar lakosság - köszönhetően a kötelező védőoltások rendszerének - egységesen védettnek mondható a különféle járványos megbetegedésekkel szemben. A fertőző kórokkal szembeni védekezésben tehát igen nagy jelentőségük van a védőoltásoknak, melyeknek köre egyébként ma is napról napra bővül.

Ausztrál kutatók tisztán szintetikus, univerzális influenza vakcinát tesztelnek egereken. Az eredmények ígéretesek, de míg a hagyományos, szezonális influenza elleni hatékonysága meggyőzőnek tűnik, a madárinfluenza esetén egyelőre nem beszélhetünk átütő sikerről.
Az orthomyxovírusok változékonysága miatt egy univerzális oltóanyag kifejlesztése komoly fejtörést okoz, de ha megvalósul, az jelentős gazdasági előnyei mellett (a hagyományos vakcina időről-időre történő előállítása rendkívül hosszadalmas és költséges) népegészségügyi, járványtani szempontból is döntő jelentőségű lenne. Először fordulhatna elő, hogy a vírus-vakcina rabló-pandúr játékban az oltóanyag "előzne be", a későbbiekben az influenza akár világméretű visszaszorítását is eredményezve ezzel.
Kapcsolódó írás: Az orthomyxovírusok

2006. január 1-től megváltozott a hazai oltási naptár. A változásokat az alábbi táblázat foglalja össze.

Feliratkozás vakcina csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×