vakcina

Ma már senkinek sem lenne szabad meghalnia veszettségben. Megfelelő védőoltásokkal és felvilágosító programokkal a veszettség megelőzhető! - hívja fel a figyelmet több nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ és a WHO, akik terveik szerint 2030-ig teljesen fel szeretnék számolni a veszettség miatti elhalálozást.

Talán kevesen gondolnánk, de a veszettség mind a mai napig komoly problémát jelent, elsősorban a fejlődő – afrikai és ázsiai – országokban, ahol nagyobb populációkban élnek kóbor kutyák. Magyarország kifejezetten jó helyzetben van, hiszen nálunk már a 40-es évek óta kötelező a kutyákat nyilvántartani és veszettség ellen beoltani, így a megbetegedés jelentősen visszaszorult. Hazánkban főleg a vadon élő állatok, döntően a rókák hordozzák a kórt, viszont megfelelő védekezés hiányában nemcsak a házi kedvencek, hanem a haszonállatok is megfertőződhetnek.

Akik influenza ellen be kívánják oltatni magukat, azok a 2019/2020-as szezonban is alapvetően kétféle oltóanyagból választhatnak.

Noha támogatás – a védőoltás ingyenes a rizikócsoportba tartozóknak – döntően a háromkomponensű vakcinához jár, aki négykomponensűt szeretne, annak a háziorvos minden további nélkül felírja. Felmerül a kérdés, hogy érdemes-e az utóbbit választani. Írásunk végére kiderül.

A méh- és darázsméreg allergia a legritkábban előforduló allergiás betegség. Enyhébb esetben bőrpírt, duzzanatot, fájdalmat okoz, súlyosabb esetekben hörgőgörcs és sokk, majd légzés-bénulás és keringésmegállás következik be. Évente hazánkban átlagosan egy-két allergiás beteg hal meg a súlyos tüneteket kiváltó csípések következtében.

Magyarországon a felnőtt lakosság 4%-a, a gyermekek 0,4-0,5%-a fokozottan érzékeny méh- illetve darázscsípésre. Klinikai tesztelések bizonyítják, ha a csípés valakinél általános rosszullétet okozott, akkor 100 betegből 75-ben egy következő „baleset” ugyancsak rosszulléthez vezet.
Ezeket, a betegeket mindenképpen kezelni kell, mivel a rovarméreg allergia, szemben egyéb allergiás betegségekkel, gyógyítható.
A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság ajánlása szerint sok mindenre oda kell figyelni, hogy egy-egy rovarcsípés alkalmával ne történjen tragédia.

Írásunk címe némileg talányos, de ha szán rá három percet, a végén mindenre fény derül, méghozzá szigorúan az evidencia alapú orvoslás határain belül maradva.

Mindannyian tudjuk, hogy a szezonális influenza megbetegedés megelőzése érdekében oltásra van szükség. Az influenzát persze enélkül is meg lehet úszni, és ehhez még remetének sem kell lenni: immunrendszerünk állapota, korábbi fertőzés(ek), keresztreakciók és számos más tényező játszhat itt szerepet. A megbetegedés jó eséllyel (de nem garantáltan) történő elkerüléséhez azonban a vakcina időben történő beadása elengedhetetlen.

Az influenza vírusa változékony. Ezért kell évről évre felülvizsgálni az oltóanyag összetételét. Gondos szakmai mérlegelés előzi meg, hogy mely vírustörzsek inaktivált virionjai kerüljenek bele, külön a Föld északi és külön annak déli féltekéjét illetően. Előfordul, hogy az oltás többnyire három vírustörzse közül egy-egy, olykor kettő is azonos az elmúlt szezon vakcinájában találhatóakkal. Mi több, az oltóanyag összetétele akár változatlan is maradhat, ahogy ezt éppen most, az aktuális 2014/2015-ös járvány és felkészülés kapcsán tapasztalhatjuk.

Ha jön az eső, jönnek ők is...Vigyázat! Nem csak az erdők, a városi parkok is fertőzöttek! Dr. Jelinek Zsuzsanna, az ÁNTSZ szakértője szerint az ízeltlábúak számára kedvező a csapadékosra forduló időjárás. Míg a szúnyog- és pókcsípések kiterjedt allergiás, gyulladásos reakciót válthatnak ki, addíg a kullancsok betegségek kórokozóit juttathatják a szervezetbe.
A kullancsok nemcsak az aljnövényzetben gazdag erdőkben, hanem a városi parkokban is előfordulnak. A bőrbe fúródva táplálkoznak, vért szívnak, közben saját gyomornedvüket az áldozat vérkeringésébe juttatják.

Minden 3. partnerváltás után számíthatunk a HPV fertőzés jelenlétére
Budapesten, a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján, Prof. Dr. Pajor Attila vezetésével megnyílt hazánk első HPV-centruma. A HPV betűszó a humán papilloma vírust takarja, amelynek bizonyos típusai 99%-ban felelnek a méhnyakrák kialakulásáért. Az első hazai HPV központ létrehozásában szerepet játszott, hogy az utóbbi időben jelentősen bővültek a tudományos ismeretek a HPV fertőzésről, forradalmian új lehetőségek mutatkoznak a vírusfertőzés megelőzésében és a már kialakult fertőzés kezelésében, ezáltal magának a méhnyakráknak a megelőzésében, továbbá a lakosság részéről is komoly igény mutatkozik a komplex megelőző vizsgálatokra, a széles körű információkra és tanácsadásra.
A méhnyakrák Magyarországon az emlőtumor után a második leggyakoribb daganatos betegség a nők körében. Évente megközelítően 2600 új rosszindulatú méhnyak elváltozást ismernek fel és a méhnyakrák halálozási rátánk háromszorosa az európai átlagnak. Pedig a méhnyakrák – az emlőrákkal ellentétben – megelőzhető: védőoltással vagy az időben diagnosztizált HPV fertőzés esetén alkalmazott immunerősítő terápia alkalmazásával.

Állítja a címben leírtakat az az amerikai tudományos vizsgálóbizottság, mely a közelmúltban zárt le egy polémiát a gyermekeknek adott oltóanyagok higanytartalma és az autizmus egyre gyakoribb megjelenése kapcsán.

A védőoltások

A különféle egészségstatisztikai adatok azt bizonyítják, hogy jó néhány súlyos betegség tekintetében hazánk a negatív rangsor élén áll. Van azonban, amire méltán büszkék lehetünk. A magyar lakosság - köszönhetően a kötelező védőoltások rendszerének - egységesen védettnek mondható a különféle járványos megbetegedésekkel szemben. A fertőző kórokkal szembeni védekezésben tehát igen nagy jelentőségük van a védőoltásoknak, melyeknek köre egyébként ma is napról napra bővül.

Ausztrál kutatók tisztán szintetikus, univerzális influenza vakcinát tesztelnek egereken. Az eredmények ígéretesek, de míg a hagyományos, szezonális influenza elleni hatékonysága meggyőzőnek tűnik, a madárinfluenza esetén egyelőre nem beszélhetünk átütő sikerről.
Az orthomyxovírusok változékonysága miatt egy univerzális oltóanyag kifejlesztése komoly fejtörést okoz, de ha megvalósul, az jelentős gazdasági előnyei mellett (a hagyományos vakcina időről-időre történő előállítása rendkívül hosszadalmas és költséges) népegészségügyi, járványtani szempontból is döntő jelentőségű lenne. Először fordulhatna elő, hogy a vírus-vakcina rabló-pandúr játékban az oltóanyag "előzne be", a későbbiekben az influenza akár világméretű visszaszorítását is eredményezve ezzel.
Kapcsolódó írás: Az orthomyxovírusok

2006. január 1-től megváltozott a hazai oltási naptár. A változásokat az alábbi táblázat foglalja össze.

Feliratkozás vakcina csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×