COVID-19

Rendkívül aktuális kihívás elé állította a Janssen és a Dél-pesti Centrumkórház oltópontja a nemrégiben megrendezett Hack&Heal Programozói Verseny részvevőit.

A csapatoknak a 48 órás megmérettetésen olyan digitális megoldást kellett kidolgozniuk, amely a koronavírus elleni oltási folyamatot gyorsíthatja fel úgy, hogy papírmentesebbé teszi a folyamatot és csökkenti az orvosok adminisztrációs terheit.

Jól tudjuk, hogy mostanság az élelmiszerek vásárlását különösen meg kell tervezni, a felhasználást illetően előre kell gondolkodni.

Érdemes a megvett termékeket "karanténba" helyezni egy külön helyiségbe, de legalább néhány külön polcra, ahová 2-3 napra elpakolhatjuk, és ezalatt az idő alatt nem is nyúlunk hozzá.

Két évbe telt a HIV okának kiderítése, és további évekbe a kiváltó vírus genetikai felépítésének azonosítása. A SARS okainak meghatározása és a kórokozó meghatározó génjeinek dekódolása azonban mindössze két hónapot vett igénybe.

Hogy mi a különbség oka? Az új, nagy teljesítményű módszerek, és a fejlett információ-technológia együttes alkalmazása.

Az utcán jártomban-keltemben – természetesen maszkban – szomorúan konstatálom, hogy hiába minden ismeretterjesztés, az emberek óvatlanok, nem érzik a súlyát saját cselekedeteiknek, akár a saját, akár embertársaik egészségéről van szó.

Most kerülni kell a társas érintkezést, a csevegést a szomszéddal, parolázást a régen látott ismerőssel, fennhangon értekezni a lépcsőházban, a zöldségesnél vagy a közértben. A közértben, mert ez az idősebbeknek kedves szó, értik is, de azt már kevésbé, hogy a legnagyobb veszélynek ők vannak kitéve.

A világjárványt okozó koronavírus régóta köztünk él, és csak a pillanatra várt, hogy megtalálja és bevethesse azt a genetikai kódot, amivel fertőzőképességét új szintre emelheti.

Korábban a szezonális nátha egyik kórokozójának könyvelték el, legtöbbször láztalan, az alsó légutakat ritkán érintő betegséget okozva.

Olaszországban és Angliában is felmerült szakmai körökben, hogy a koronavírus valamilyen formában már év elején, akár 2019 végén felbukkanhatott a kontinensen, illetve a Brit-szigeteken.

Felvetődött az is, hogy a SARS-CoV-2 különböző variánsai "megfigyelőként" hosszú ideje velünk lehetnek, és csak a megfelelő pillanatra vártak.

Végre benyújtották a Sinopharm és a Sinovac kínai koronavírus elleni oltóanyagok hatásossági dokumentációját a WHO-nak.

Úgy tűnik, az itthon már bevetett Sinopharm vakcina is jó választásnak bizonyult, a WHO által most vizsgált adatok szerint kis híján 80%-os védelmet biztosítva a beoltottaknak. (2021.04.01)

Franciaországhoz hasonlóan Kanadában is felfüggesztették az 55 év alatti korosztályba tartozók beoltását az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinájával. Németországban – a mai rendelkezés felülvizsgálatáig és esetleges visszavonásáig – 60 éves kor alatt szintén nem alkalmazzák ezt az oltóanyagot. (2021.03.30)

Az alapvető távolságtartási és higiéniai megfontolások mellett a légzésvédelem, a maszkok használata elengedhetetlen bármely közösségi tevékenységben, akár kültéren, akár beltéren.

Ez a cseppfertőzés tényéből következik, abból, hogy a vírusok apró nyál- és váladékcseppecskékben, illetve aeroszolokként a köhögés vagy tüsszentés mellett hangképzés során – beszéd, ének –, vagy enélkül, intenzívebb légzéssel is elhagyhatják a vírushordozó száját, orrát.

Ugyanazon virológus társaság prominens képviselői kevesebb mint két hónapja azt nyilatkozták nagy nyilvánosság előtt, hogy "ne használjon szájmaszkot az, aki egészséges". Később megtoldották azzal, hogy "ha minden egészséges ember sebészi maszkban jár az utcán, az hatalmas pánikot is kelthet".

Most már azt mondják – menteni a menthetőt –, hogy "értelmetlen a maszkon vitázni": használ és kész. Mindenkinek. Milyen lehet virológusként ebben a témában a sor végén kullogni?