immunrendszer

Évről évre nő az allergiás megbetegedések száma, a felnőtt lakosság - átlagosan - húsz százaléka szenved valamelyik fajtájától. Magyarországon közel hárommillió ember allergiás, s ez a szám évente legalább 200 ezerrel nő.

Az allergia a szervezet természetellenes reakciója bizonyos anyagokra, az ún. allergénekre. Ezekkel az anyagokkal különböző módokon kerülhetünk kapcsolatba:

- légutak (pollenek, állati szőrök, házipor, atkák stb.)
- tápcsatorna (ételek, gyógyszerek stb.)
- bőrön keresztül (fémek, vegyszerek stb.)

Csökkenthető a fertőző betegségek kialakulásának esélye. A közelmúlt egyik nagy jelentőségű orvosi felfedezése egy jótékony bacilus, amely új fejezetet nyithat egyes fertőző és más betegségek elleni védekezésben.

A népszerű sorozat hatodik évadjának 11-es epizódja felett hosszasan rágcsálhatták ceruzájuk végét a szakértők és a forgatókönyvírók. Egy olyan betegség köré kellett diagnosztikus csapdákkal tűnődésre késztető történetet fabrikálniuk, mellyel még a különleges kórképekkel foglalkozó intézmények orvosai sem bizonyosan találkoznak pályájuk során.

A Behçet-betegség ritka variánsának, mások szerint inkomplett megnyilvánulásának tartott tünetegyüttest John Hughes és Peter Stovin brit orvosok írták le elsőként a múlt század ötvenes éveinek a végén. Több helyütt antifoszfolipid szindrómaként hivatkoznak rá, ez már – hozzáértők számára – önmagában informatív lehet az autoimmun betegség patofiziológiáját illetően.

Ebben az esetben az immunrendszerünk – rendkívül bonyolult folyamatokon keresztül, interleukinok, tumornekrózis- és egyéb szabályozófaktorok, limfocita-produktumok közvetítésével – testidegen komponensként véli felismerni a szervezet sajátját, az erek falában lévő egyes foszfolipideket. Némi hezitálás után az immunrendszer neutrofil granulocitái és antitestjei támadásba lendülnek. Nem mindenhol, és nem is következetesen. Kitüntetett területek a végtagi mélyvénák, a főgyűjtőerek, az agyi vénás öblök és – mindenekelőtt – a tüdőben lévő artériák.

EKCÉMA (ATÓPIÁS BŐRGYULLADÁS)

DEFINÍCIÓ, TÜNETEK

Allergiás alapon kialakuló betegség, amely a bőr nedvedző gyulladásával, nedvedzésével, hólyagok képződésével, intenzív viszketéssel jár együtt. A beteg bizonyos kémiai ingerekre (allergén) túlzottan érzékeny, és ezen allergénekkel való találkozáskor a fenti bőrjelenségek alakulnak ki. Leggyakrabban úgynevezett fajidegen fehérjék, vegyi anyagok (kozmetikumok, mosószerek) váltják ki, azonban nem elhanyagolható a gyógyszerek szerepe sem.

Anyatej

Augusztus 1-je a szoptatás, az anyatejes táplálás világnapja. A gyermekorvosok és a kitűnő védőnői hálózat munkájának eredményeként Magyarországon az utóbbi években örvendetesen emelkedett a szoptatási arány. Az a cél, hogy hat hónapos koráig minden csecsemő kizárólag csak anyatejet kapjon, s a szoptatást egyéb táplálékok bevezetése után is folytassák. Amelyik édesanya nem szoptatja gyermekét, olyan védelemtől fosztja meg, amely a későbbiekben nem pótolható.

Írásunk címe némileg talányos, de ha szán rá három percet, a végén mindenre fény derül, méghozzá szigorúan az evidencia alapú orvoslás határain belül maradva.

Mindannyian tudjuk, hogy a szezonális influenza megbetegedés megelőzése érdekében oltásra van szükség.

Az influenzát persze enélkül is meg lehet úszni, és ehhez még remetének sem kell lenni: immunrendszerünk állapota, korábbi fertőzés(ek), keresztreakciók és számos más tényező játszhat itt szerepet.

Az egész társadalom betegsége

Az allergia az egyik leggyakoribb krónikus betegség Európában. Az Európai Unió adatai szerint a tagországokban élők csaknem 35 százalékát, vagyis majd 120 millió embert érint e kór.

A hírek szerint Csehországban elfogytak a patikákból a madárinfluenza-ellenes készítmények. Ezek vásárlói – sajnos – nem sokat fognak érni vele, ha valóban kitör az a bizonyos világméretű járvány. Már az interneten is cégek tucatjai hirdetik madárinfluenza elleni gyógyszereiket. Felmerülhet Önben is a kérdés, hogy melyik lehet hatékony.

Első megközelítésben talán nem túl szívderítő, de nagyjából egyik sem. Érdemes körüljárnunk, hogy miért.

Mint ahogy arról már egy régebbi cikkünkben írtunk, az influenzavírus az orthomyxovírusok közé tartozik. Örökítőanyaga RNS (ribonukleinsav), belső antigénje stabil, külső antigénjei a fő problémát okozó 'H' (hemagglutinin) és 'N' (neuraminidáz). A manapság beszédtémát adó, főként szárnyasokat megtámadó H5N1 vírus tehát az 5-ös típusú H-antigént és az 1-es típusú N-antigént hordozza. Az N1 a közönséges influenza-A vírusában is megtalálható, az 5-ös hemagglutinint (H5) az előbbiből még nem izolálták.

A torokmandulákon kívül, amelyeknek sorozatos, évente öt-hat vagy még több alkalommal bekövetkező ún. tüszős gyulladása esetén a fül-orr-gégész szakorvos azok eltávolítását javasolhatja, számos mandula (tonsilla – ejtsd „tonzilla”) található még az emberi szervezetben.

Az anatómiában szintén mandulának elnevezett központi idegrendszeri képlettel (tonsilla cerebelli) most nem foglalkozva, érdemes megismerni, hogy az immunrendszer ezen előretolt hídfőállásai hol is találhatóak.