immunrendszer

Nem létfontosságú szerv

A lép a hasüreg bal oldalán, a rekeszkupola alatt elhelyezkedő, páratlan szerv. Az emberi test legnagyobb nyirokszerve, átlagosan 150-200 gramm tömegű. Szerepe van a megfelelő immunválasz kialakításában, és - a lépben igen nagy számban megtalálható fehérvérsejtek révén - a szervezetbe kerülő idegen anyagok, kórokozók elpusztításában.

Bizonyos értelemben szűrő funkciót tölt be, mert eltávolítja a vérkeringésből az elöregedett vörösvértesteket. Fontos szerepet játszik a szervezet vasanyagcseréjében is.

Mi a limfóma?

Évről évre nő az allergiás megbetegedések száma, a felnőtt lakosság - átlagosan - húsz százaléka szenved valamelyik fajtájától. Magyarországon közel hárommillió ember allergiás, s ez a szám évente legalább 200 ezerrel nő.

Az allergia a szervezet természetellenes reakciója bizonyos anyagokra, az ún. allergénekre. Ezekkel az anyagokkal különböző módokon kerülhetünk kapcsolatba:

- légutak (pollenek, állati szőrök, házipor, atkák stb.)
- tápcsatorna (ételek, gyógyszerek stb.)
- bőrön keresztül (fémek, vegyszerek stb.)

A járványok oka a felszíni struktúra változékonysága.Az influenzua vírusa az ún. orthomyxovírusok közé tartozik. Nem csak az embert betegítheti meg, hanem előszeretettel tanyázik madarakban, sertésekben, lovakban.

A sertések és madarak lehetnek a legnagyobb "tározói" (reservoir), lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy itt olyan változásokon essen át, melyek fokozzák fertőzőképességét (vagy súlyosabb betegséget okozzanak), de legalábbis egy lépéssel előrébb járjanak a kifejlesztett oltóanyaghoz képest.

Csökkenthető a fertőző betegségek kialakulásának esélye. A közelmúlt egyik nagy jelentőségű orvosi felfedezése egy jótékony bacilus, amely új fejezetet nyithat egyes fertőző és más betegségek elleni védekezésben.

Húsz évvel ezelőtt robbant fel a csernobili atomerőmű négyes blokkja, melynek következtében hatalmas mennyiségű radioaktív szennyezőanyag jutott a Föld légkörébe.

Az időjárástól, főként az uralkodó széliránytól, valamint a domborzati viszonyoktól függően szinte egész Európa érintetté vált. Észak-Európa különösen, míg hazánkat a Kárpátok vonulata – amire más vonatkozásokban is láttunk már példát – megvédte a sugárzó anyagot hordozó légtömegek jelentékeny részétől.

A népszerű sorozat hatodik évadjának 11-es epizódja felett hosszasan rágcsálhatták ceruzájuk végét a szakértők és a forgatókönyvírók. Egy olyan betegség köré kellett diagnosztikus csapdákkal tűnődésre késztető történetet fabrikálniuk, mellyel még a különleges kórképekkel foglalkozó intézmények orvosai sem bizonyosan találkoznak pályájuk során.

A Behçet-betegség ritka variánsának, mások szerint inkomplett megnyilvánulásának tartott tünetegyüttest John Hughes és Peter Stovin brit orvosok írták le elsőként a múlt század ötvenes éveinek a végén. Több helyütt antifoszfolipid szindrómaként hivatkoznak rá, ez már – hozzáértők számára – önmagában informatív lehet az autoimmun betegség patofiziológiáját illetően.

Ebben az esetben az immunrendszerünk – rendkívül bonyolult folyamatokon keresztül, interleukinok, tumornekrózis- és egyéb szabályozófaktorok, limfocita-produktumok közvetítésével – testidegen komponensként véli felismerni a szervezet sajátját, az erek falában lévő egyes foszfolipideket. Némi hezitálás után az immunrendszer neutrofil granulocitái és antitestjei támadásba lendülnek. Nem mindenhol, és nem is következetesen. Kitüntetett területek a végtagi mélyvénák, a főgyűjtőerek, az agyi vénás öblök és – mindenekelőtt – a tüdőben lévő artériák.

Akik influenza ellen be kívánják oltatni magukat, azok a 2019/2020-as szezonban is alapvetően kétféle oltóanyagból választhatnak.

Noha támogatás – a védőoltás ingyenes a rizikócsoportba tartozóknak – döntően a háromkomponensű vakcinához jár, aki négykomponensűt szeretne, annak a háziorvos minden további nélkül felírja. Felmerül a kérdés, hogy érdemes-e az utóbbit választani. Írásunk végére kiderül.

EKCÉMA (ATÓPIÁS BŐRGYULLADÁS)

DEFINÍCIÓ, TÜNETEK

Allergiás alapon kialakuló betegség, amely a bőr nedvedző gyulladásával, nedvedzésével, hólyagok képződésével, intenzív viszketéssel jár együtt. A beteg bizonyos kémiai ingerekre (allergén) túlzottan érzékeny, és ezen allergénekkel való találkozáskor a fenti bőrjelenségek alakulnak ki. Leggyakrabban úgynevezett fajidegen fehérjék, vegyi anyagok (kozmetikumok, mosószerek) váltják ki, azonban nem elhanyagolható a gyógyszerek szerepe sem.

A gyermekkor a legalkalmasabb időszak arra, hogy megalapozzuk gyermekeink egészségét, teljes életét. Ami aztán nemcsak az ő életükre, de még a következő generációra is hatással van. A K&H gyógyvarázs gyermekegészségügyi program megmutatja azokat a kritikusabb pontokat, ahol leginkább segíthetjük a legfiatalabbak egészségét.

A gyermekkor a legjobb és leghatékonyabb időszak az egészségfejlesztésre és a betegségek megelőzésére. Hiszen az agy és a szervezet fiatalkori fejlődése nagyban meghatározza a különböző betegségekre való érzékenységet az élet későbbi szakaszaiban, sőt, az orvosok szerint kihat a következő generáció egészségére is. Mivel a gyermekkor minden egyes szakasza megalapozza a következőt, ezért az egészségre gyakorolt negatív hatások megelőzését és megfelelő kezelését fontos mihamarabb elkezdeni. Ezzel támogatjuk őket az egészséges gyermek- majd felnőttkor megélésében.

Anyatej

Augusztus 1-je a szoptatás, az anyatejes táplálás világnapja. A gyermekorvosok és a kitűnő védőnői hálózat munkájának eredményeként Magyarországon az utóbbi években örvendetesen emelkedett a szoptatási arány. Az a cél, hogy hat hónapos koráig minden csecsemő kizárólag csak anyatejet kapjon, s a szoptatást egyéb táplálékok bevezetése után is folytassák. Amelyik édesanya nem szoptatja gyermekét, olyan védelemtől fosztja meg, amely a későbbiekben nem pótolható.

A szövődmények kialakulásásnak gyakori helyeiAz influenza virionjai a légútak nyálkahártyáján megtelepedve és szaporodva annak elhalását okozzák. Az ellenállóképesség csökken, számos baktérium felülfertőződést okozhat. Ezek különféle enizmjei (proteázok) aktiválják az influenzavírusokat, így zárul be az ördögi kör. Ennek ellenére az intakt immunrendszer legyűri a fertőzést, a gyógyulás komplikációktól mentes.

Írásunk címe némileg talányos, de ha szán rá három percet, a végén mindenre fény derül, méghozzá szigorúan az evidencia alapú orvoslás határain belül maradva.

Mindannyian tudjuk, hogy a szezonális influenza megbetegedés megelőzése érdekében oltásra van szükség.

Az influenzát persze enélkül is meg lehet úszni, és ehhez még remetének sem kell lenni: immunrendszerünk állapota, korábbi fertőzés(ek), keresztreakciók és számos más tényező játszhat itt szerepet.

Mit tehetnek az allergiások a parlagfű "virágzása" idején?

A légúti allergia létrejötte

A világ különböző részein a légúti allergiás betegségek gyakorisága különböző, de mindenütt népegészségügyi probléma, Magyarországon a lakosság 25 százalékát érinti. Legsúlyosabb formája az asztma, leggyakoribb pedig - a többnyire kötőhártya-gyulladással is kísért - allergiás nátha. A panaszok fennállásának időtartama alapján beszélhetünk szezonális és egész évben fennálló formákról. Az egész évben tünetet okozó allergének többnyire a lakásokban találhatóak (háziporatkák, háziállatok, penészgombák stb.), a szezonális panaszokat pedig többnyire a különböző növények pollenjei okozzák (a kültéri penészgombák jelentősége sem elhanyagolható, de a pollenekénél sokkal kisebb).

Az egész társadalom betegsége

Az allergia az egyik leggyakoribb krónikus betegség Európában. Az Európai Unió adatai szerint a tagországokban élők csaknem 35 százalékát, vagyis majd 120 millió embert érint e kór.

Koronavírus elleni oltóanyagra emberi számítás szerint idén nem számíthatunk, bár most valóban komoly erőfeszitéseket tesznek kifejlesztéséért, a folyamat felgyorsításáért.

A korábbi koronavírus járványok nem teljesedtek ki pandémiává, így a vonatkozó vakcinák fejlesztése megállt.

A hírek szerint Csehországban elfogytak a patikákból a madárinfluenza-ellenes készítmények. Ezek vásárlói – sajnos – nem sokat fognak érni vele, ha valóban kitör az a bizonyos világméretű járvány. Már az interneten is cégek tucatjai hirdetik madárinfluenza elleni gyógyszereiket. Felmerülhet Önben is a kérdés, hogy melyik lehet hatékony.

Első megközelítésben talán nem túl szívderítő, de nagyjából egyik sem. Érdemes körüljárnunk, hogy miért.

Mint ahogy arról már egy régebbi cikkünkben írtunk, az influenzavírus az orthomyxovírusok közé tartozik. Örökítőanyaga RNS (ribonukleinsav), belső antigénje stabil, külső antigénjei a fő problémát okozó 'H' (hemagglutinin) és 'N' (neuraminidáz). A manapság beszédtémát adó, főként szárnyasokat megtámadó H5N1 vírus tehát az 5-ös típusú H-antigént és az 1-es típusú N-antigént hordozza. Az N1 a közönséges influenza-A vírusában is megtalálható, az 5-ös hemagglutinint (H5) az előbbiből még nem izolálták.

A limfómákat kezelő hematológus szakorvosok egyre újabb kihívásokkal néznek szembe az ismeretanyag bővülése miatt. A mai korszerű WHO revízión alapuló pathológiai osztályozás még mindig tartalmaz apró bizonytalanságokat, melyeket fokozatosan próbál a szakma megoldani, tisztázni.

Jobbra jól kivehető a garatívek között megbúvó szájpad- v. torokmandula (az ellenoldali kisebb és kevésbé látható).A torokmandulákon kívül, amelyeknek sorozatos, évente öt-hat vagy még több alkalommal bekövetkező ún. tüszős gyulladása esetén a fül-orr-gégész szakorvos azok eltávolítását javasolhatja, számos mandula (tonsilla – ejtsd „tonzilla”) található még az emberi szervezetben.

Az anatómiában szintén mandulának elnevezett központi idegrendszeri képlettel (tonsilla cerebelli) most nem foglalkozva, érdemes megismerni, hogy az immunrendszer ezen előretolt hídfőállásai hol is találhatóak.

Cikkünk témája az aszkorbinsav, azaz a C-vitamin, mely manapság az egyik legdivatosabb gyógyszer- és étrendkiegészítő alapanyag. Önmagában, de ezernyi kombinációban, kiszerelésben is kapható.

Népszerűségét antioxidáns mivoltának köszönheti, a köztudatban már-már az egészségvédelem, az immunerősítés szinonimája.

Oldalak

Feliratkozás immunrendszer csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×