Hitek és tévhitek
Alig telt el nap decemberben, hogy ne hallottunk, olvastunk volna új híreket a meningococcus-fertőzésről. Új típusú baktérium, e betegségben meghalt és megbetegedett gyermekek, járvány és még sok hír és rémhír keringett az országban komoly pánikot keltve. A szakemberek gyakran elkeseredve próbálták tisztázni a helyzetet. A mi célunk is ez: leírni, mi is a valóság meningococcusügyben.
Jól tudjuk, hogy mostanság az élelmiszerek vásárlását különösen meg kell tervezni, a felhasználást illetően előre kell gondolkodni.
Érdemes a megvett termékeket "karanténba" helyezni egy külön helyiségbe, de legalább néhány külön polcra, ahová 2-3 napra elpakolhatjuk, és ezalatt az idő alatt nem is nyúlunk hozzá.
Két kérdést kaptunk Maszk mizéria cikkünkkel kapcsolatban.
Miért egyszerhasználatosak az FFP2 és FFP3 maszkok?
Ezeknek a maszkoknak súlyosan szennyezett környezetben, a specifikációjuknak megfelelő szűrőképességük maximumán 8 (esetleg 12) órán keresztül helyt kell állniuk telítődésük előtt. Ezt a gyártó meghatározott szennyezőanyag-koncentrációig garantálja. Munkavédelmi megközelítésben ez egy műszakot jelent. Az "NR" jelzés a maszkon azt jelenti, hogy "non reusable", nem újrafelhasználható.
Az influenza virionjai a légútak nyálkahártyáján megtelepedve és szaporodva annak elhalását okozzák. Az ellenállóképesség csökken, számos baktérium felülfertőződést okozhat. Ezek különféle enizmjei (proteázok) aktiválják az influenzavírusokat, így zárul be az ördögi kör. Ennek ellenére az intakt immunrendszer legyűri a fertőzést, a gyógyulás komplikációktól mentes.
Az influenzával kapcsolatos hírekre portálunkon rendszeresen reagálunk, többnyire azzal a célzattal, hogy kiegyensúlyozzuk a médiumokban harsogó, a veszély bulvárjellegű felerősítésében érdekelt hírműsorokat, cikkeket.
Mivel a téma döntően orvosi, biológiai, virológiai jellegű, laikus szerzőkkel, szerkesztőkkel szemben nem merül fel a tudományos megközelítés igénye. Felmerül ellenben a kérdéskör józan, tényeken alapuló, felesleges pánikkeltésre okot nem adó kezelésének követelménye.
Az utcán jártomban-keltemben – természetesen maszkban – szomorúan konstatálom, hogy hiába minden ismeretterjesztés, az emberek óvatlanok, nem érzik a súlyát saját cselekedeteiknek, akár a saját, akár embertársaik egészségéről van szó.
Most kerülni kell a társas érintkezést, a csevegést a szomszéddal, parolázást a régen látott ismerőssel, fennhangon értekezni a lépcsőházban, a zöldségesnél vagy a közértben. A közértben, mert ez az idősebbeknek kedves szó, értik is, de azt már kevésbé, hogy a legnagyobb veszélynek ők vannak kitéve.
Elsősorban a kezünkön. Unos-untalan felhívjuk ugyan erre a figyelmet, de mégsem lehet elégszer hangsúlyozni: a gondos kézmosás – és nem egy néhány másodperces lötykölés – döntő jelentőségű a védekezésben.
Nem kell hozzá hiper-szuper antibakteriális, sebészi stb. folyékony szappan, a hétköznapi tökéletesen megfelel. Habozzon fel a csuklón túl, kézháton, ujjak között, ápolt, rövidre vágott körmök mellett vagy puha sörtéjű körömkefe használattal, alaposan leöblítve, gondosan megszárítva.
Azért kell írnunk a cseppfertőzéssel terjedő vírusok elleni védekezés ezen eszközéről, mert az utóbbi időben – a tudományos igényességet sutba dobva – egyre több félinformációt, leegyszerűsítést, egyenesen szamárságot olvashatunk ebben a témában, akár vezető hírportálok oldalain is.
Olaszországban és Angliában is felmerült szakmai körökben, hogy a koronavírus valamilyen formában már év elején, akár 2019 végén felbukkanhatott a kontinensen, illetve a Brit-szigeteken.
Felvetődött az is, hogy a SARS-CoV-2 különböző variánsai "megfigyelőként" hosszú ideje velünk lehetnek, és csak a megfelelő pillanatra vártak.
– Jó napot kívánok! Hogy van? Látom, egy-egy kollégája már hord maszkot. Maga miért nem?
– Azt mondják, hogy egészséges ember ne hordjon maszkot!
– Ez egy tévhit. Magam sem értem, miért terjesztik, de jobban teszi, ha hordja. A maszk véd. A tények makacs dolgok.
Koronavírus elleni oltóanyagra emberi számítás szerint idén nem számíthatunk, bár most valóban komoly erőfeszitéseket tesznek kifejlesztéséért, a folyamat felgyorsításáért.
A korábbi koronavírus járványok nem teljesedtek ki pandémiává, így a vonatkozó vakcinák fejlesztése megállt.
Nem, a cím nem rokoni kapcsolatot enged sejtetni, inkább azt az aggodalmat jelzi, amit az év elején már az Egészségügyi Világszervezet is valós veszélyként értékelt. Az eddig főként a Távol-Keleten ádozatait szedő madárinfluenza vírus változékonysága, valamint az embert is megbetegítő "közönséges" influenza vírushoz való hasonlósága szakértők szerint egyre nagyobb kockázatot jelent.
Laboratóriumi kísérletek tanúsága szerint a madárinfluenza vírusa már képes terjedni és áldozatait szedni emlős szervezetek, mégpedig a menyétek között is.
Az alapvető távolságtartási és higiéniai megfontolások mellett a légzésvédelem, a maszkok használata elengedhetetlen bármely közösségi tevékenységben, akár kültéren, akár beltéren.
Ez a cseppfertőzés tényéből következik, abból, hogy a vírusok apró nyál- és váladékcseppecskékben, illetve aeroszolokként a köhögés vagy tüsszentés mellett hangképzés során – beszéd, ének –, vagy enélkül, intenzívebb légzéssel is elhagyhatják a vírushordozó száját, orrát.
Az Ebola vírus által okozott vérzéses láz az emberiséget érintő egyik legveszélyesebb vírusfertőzés.
A halálozási aránya 50–90 százalék közötti. A betegség Afrika és Ázsia dzsungeleiből ered. Az Ebola vírus számos formáját izolálták már, ezek klinikailag némiképp eltérő kórképet idéznek elő.
A vírus a fertőzött egyén vérével, testnedveivel, spermájával történő közvetlen érintkezés útján terjed. Beteg vagy elpusztult csimpánzról is átvihető az emberre. Lappangási ideje 2–21 nap.
Ugyanazon virológus társaság prominens képviselői kevesebb mint két hónapja azt nyilatkozták nagy nyilvánosság előtt, hogy "ne használjon szájmaszkot az, aki egészséges". Később megtoldották azzal, hogy "ha minden egészséges ember sebészi maszkban jár az utcán, az hatalmas pánikot is kelthet".
Most már azt mondják – menteni a menthetőt –, hogy "értelmetlen a maszkon vitázni": használ és kész. Mindenkinek. Milyen lehet virológusként ebben a témában a sor végén kullogni?
Miért leszünk influenzásak minden évben?
Szerveztünk védekezőrendszere, az immunrendszer, minden olyan kórokozóról képes megőrizni "emlékezetében egy képet", mellyel valaha már kapcsolatba került. Ennek az a következménye, hogyha a kórokozó ismét bekerül a szervezetünkbe, akkor az már gyorsan és hatékonyan tud védekezni ellene. Ezen az elven hatnak a például a védőoltások is, melyekben élő gyengített vagy elpusztított kórokozókat juttatnak a szervezetbe. A képződött ellenanyag gyorsan elpusztítja majd a testünkbe jutott valódi, veszélyes baktériumot vagy vírust.
A nozokomiális* fertőzés a kórházi felvételt követő 48 órán túl fellépő fertőzés, amivel a betegek és a kórházi dolgozók egyaránt szembesülhetnek az egészségügyi ellátás során.
A nozokomiális fertőzésre való hajlam endogén és exogén tényezőkre, valamint az infekciókontroll hiányára vezethetők vissza.
Két orvos benéz az elmegyógyintézetbe. Mondja az egyik:
- Te, mit csinál az az ápolt a földön?
- Az?
- Igen.
- Azt játsza, hogy ő az újság.
Másnap: (a tegnapi ápolt az udvaron fut, mögötte szalad a többi) kérdi az orvos a kollégáját:
- Te, nem ő az, aki a tegnapi újságot játszotta?
- De. - felel a másik.
- Akkor miért futkározik az udvaron?
- Mert a többi ápoltnak elfogyott a WC papírja.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.