A bĹ‘rrák felismerĂ©sĂ©nek fontosságára, a melanománál gyakrabban elĹ‘fordulĂł, nem melanoma tĂpusĂş bĹ‘rráktĂpusokra hĂvja fel a figyelmet a Magyar DermatolĂłgiai Társulat kampánya, az idĹ‘ben törtĂ©nĹ‘ diagnĂłzissal ugyanis jelentĹ‘sen növelhetĹ‘ a gyĂłgyulás esĂ©lye.
A társulat kedden az MTI-nek kĂĽldött közlemĂ©nyĂ©ben azt Ărta, a bĹ‘rrák az egyik leggyakoribb daganatos betegsĂ©g. KifejtettĂ©k: ha bĹ‘rrák kerĂĽl szĂłba, az emberek többsĂ©ge a melanomára gondol, amely a bĹ‘rdaganatok közĂĽl a legkomolyabb veszĂ©lyt jelenti agresszivitása Ă©s áttĂ©tkĂ©pzĂ©si jellemzĹ‘i miatt.
MegjegyeztĂ©k: a melanománál azonban jĂłval gyakrabban fordulnak elĹ‘ "nem melanoma tĂpusĂş bĹ‘rdaganatok", az ilyen megbetegedĂ©sek 99 százalĂ©kát kĂ©t ráktĂpus adja, a bazálsejtes karcinĂłma (basalioma) Ă©s a laphámrák.
A hazai statisztikák szerint 50 Ă©ves kor felett minden ötödik ember találkozik a nem melanoma tĂpusĂş bĹ‘rrákkal. Magyarországon 20 Ă©v alatt megduplázĂłdott a basalioma Ă©s a laphámrák elĹ‘fordulása, Ă©s mostanra ezeket Ă©vente 20 ezer embernĂ©l diagnosztizálják.
FelhĂvták a figyelmet arra, hogy a nem melanoma tĂpusĂş bĹ‘rdaganatok kialakulásának hátterĂ©ben genetikai Ă©s környezeti tĂ©nyezĹ‘k állnak, a környezeti tĂ©nyezĹ‘k közĂĽl a legjelentĹ‘sebb a bĹ‘rt Ă©rĹ‘ Ă©s az Ă©vek folyamán összeadĂłdĂł UV-sugárzás. Tudatták azt is: a nem melanoma tĂpusĂş bĹ‘rráktĂpusok a közĂ©pkorĂşaknál vagy kĂ©sĹ‘bbi Ă©letszakaszban jelentkeznek, Ă©s leggyakrabban az arcon, homlokon, fejbĹ‘rön jelennek meg.
IdĹ‘ben felfedezve ezek a daganatos bĹ‘rbetegsĂ©gek helyi Ă©rzĂ©stelenĂtĂ©sben vĂ©gzett sebĂ©szi kezelĂ©ssel jĂł esĂ©llyel gyĂłgyĂthatĂłk. ElĹ‘rehaladott állapotban azonban roncsolhatják a környezĹ‘ szöveteket, komolyabb műtĂ©tre vagy más onkolĂłgiai kezelĂ©sre is szĂĽksĂ©g lehet.
A nem melanoma tĂpusĂş bĹ‘rdaganatok ritkán, de okozhatnak áttĂ©tet. EzĂ©rt Ă©rdemes gyanĂşjelek esetĂ©n idĹ‘ben bĹ‘rgyĂłgyászhoz fordulni – Ărták.
HozzátettĂ©k: a bazálsejtes karcinĂłmát (basalioma) Ă©vente mintegy 17 ezer embernĂ©l azonosĂtják Magyarországon. Ez az elváltozás leggyakrabban bĹ‘rszĂnű vagy gyöngyházfĂ©nyű dudorkĂ©nt, vagy nem gyĂłgyulĂł seb formájában jelenik meg, amely kezdetben általában lassan nĹ‘. Szinte mindig a napfĂ©nynek kitett bĹ‘rfelĂĽleten – az arcon Ă©s a törzsön – jelentkezik.
A laphámrák a basaliománál ritkább, de szintĂ©n gyakori bĹ‘rdaganat, amelyet Ă©vente 4-5 ezer magyarnál diagnosztizálnak. A laphámrák gyakran fájdalommentes csomĂłkĂ©nt jelentkezik a bĹ‘rön, majd idĹ‘vel vaskos elszarusodĂł hámrĂ©teg jelenhet meg rajta Ă©s kifekĂ©lyesedhet, váladĂ©kozhat. Ez a ráktĂpus gyorsan fejlĹ‘dik, Ă©s akár cseresznye mĂ©retűvĂ© nĹ‘het nĂ©hány hĂ©t alatt is. Kialakulásának elĹ‘jele lehet a napfĂ©nynek kitett bĹ‘rterĂĽleteken megjelenĹ‘ hámlĂł, vöröses-barna folt a bĹ‘rön (szoláris keratĂłzis).
A Magyar DermatolĂłgiai Társulat idĂ©n kiemelten kezeli a nem melanoma tĂpusĂş bĹ‘rdaganatokkal kapcsolatos ismeretterjesztĂ©st. A tĂ©mában összegyűjtött legfontosabb informáciĂłk a szervezet Ăşj, a laikus közvĂ©lemĂ©nynek kĂ©szĂtett weboldalán, a skindex.hu-n találhatĂłk – Ărták.
(MTI)