A felső és alsó légutakat egységesen nyálkahártyabélés borítja, melynek szerkezete igen jellegzetes.
A nyálkahártya-borítást csillószőrös hengerhám alkotja, melynek felszínéről – csak mikroszkóppal látható – csillószőrök emelkednek ki. Ezeket a csillószőröket kettős rétegű folyadékfilm borítja. A csillószőrök állandóan, egy meghatározott irányban, söpréshez hasonlóan mozognak, és ezzel a felszínükön lévő folyadékréteget a garat felé viszik. Az egész felszínt beborító nyák termelése a nyálkahártyába ágyazott, speciális sejtek és mirigyek révén történik.
A felszínt borító nyák (nyálka) elnyeli a levegőben lévő kis részecskéket és feloldja a belélegzett levegőben lévő anyagokat, a csillószőrök pedig állandó mozgásukkal a termelt nyálkát, a benne oldott anyagokkal együtt elszállítják.
A váladék az orrból hátra, az orrgarat felé halad, a tüdőből a gégén át jut a garatba.
Az alsó légutakból a váladék ürülését a köhögés is segíti. A garatból a nyákkal együtt, a nyálkacsapdában lévő anyagokat lenyeljük. Ez a rendszer biztosítja nyálkahártya öntisztulását és védelmét, és ez a folyamat egészséges körülmények között észrevétlenül zajlik.
Betegségek, legtöbbször a légúti fertőzések, gyulladások hatására megváltozik a nyálkahártya felszínét borító nyák mennyisége és összetétele, és fertőzések során károsodnak a csillószőrök is. Ennek következtében a védekező- és a szállítórendszer működése romlik.
Ezek a változások a betegnek panaszt okoznak: ha növekszik a váladék mennyisége, zavaró orrváladékozás, bő köpetürítés jellemző, ha pedig a váladék kevesebb és sűrűbb, mint egészséges állapotban, akkor a torokban, garatban és gégében keletkezik kínzó érzés, melyen a beteg harákolással igyekszik segíteni.
A sűrű, tapadó váladék nemcsak kellemetlenséget jelent, de káros következményei is vannak. A légutakban pangó váladék irritálja a légutakat, gátolja a légcserét és elősegíti a baktériumok szaporodását. Mindenképpen kezelést igényel.
A sűrű, tapadós váladékképződéssel járó kórképekben, a légúti nyálkahártya öntisztuló- és védekezőképességének javítására, a tünetek enyhítésére különböző nyákoldókat, köptetőket adunk a betegnek.
A megváltozott nyálkatermelést többféle módon lehet befolyásolni. A bő váladékozás az alapbetegség kezelésével általában rendeződik. Nagyobb kihívást jelent a sűrű, kevés, tapadós nyák megváltoztatása, de már erre is több lehetőség van. A bő folyadékfogyasztás és a levegő páratartalmának növelése önmagában is segíthet.
A hagyományos köptetők módosítják a légúti nyálkahártya-folyadék szállítását: a váladék mennyiségének és víztartalmának növelésével hatnak. Az ilyen típusú gyógyszerek egyik csoportja közvetlenül hat a légúti nyálkahártyára, a másik csoport reflektorikusan – pl. a gyomornyálkahártya ingerlésén keresztül – fokozza a váladékképződést. A legújabb gyógyszerek különböző módon csökkentik a sűrű váladék viszkozitását.
A viszkozitáscsökkenés lehetővé teszi, hogy a hígabbá vált váladékot a beteg könnyen felköhögje. Ezeket a gyógyszereket alkalmazni lehet szájon át, tabletta vagy oldat formájában, de lehetőség van arra is, hogy inhaláció útján közvetlenül a légúti nyálkahártya felszínére juttassuk. A leghatékonyabb készítmények a csillószőrök aktivitását is javítják.
Minden nyákoldó kezelés célja elősegíteni, hogy a beteg könnyen felköhögje vagy kifújja a híg váladékot, mert ezáltal kiürülnek a gyulladásos termékek és javul a légutak öntisztulása, könnyebbé válik a gyógyulás.
Dr. Tóta Julianna
fül-orr-gégész főorvos
forrás: archívum
(Patika Tükör – 060105)
A nyákképződés természetes folyamat. Túlzott termelődés vagy felhalmozódás mögött több ok is meghúzódhat. Közönséges ok a felsőlégúti fertőzés, felléphet allergia/asztma, refluxbetegség, garatfali váladékcsorgás, krónikus légcsőhurut, tüdőgyulladás, COPD esetén, jóval ritkábban bizonyos neuromuszkuláris vagy genetikai betegségben.
A fokozott nyákképződést hideg levegőn is tapasztalhatjuk, különösen sporttevékenység közben. Labdarúgók legtöbbször inkább kiköpik, mint lenyelnék. Amit orvos által javasolt gyógyszer, esetleg gyógynövény alkalmazásán kívül tehetünk: több, jóval több folyadék fogyasztása, felsőtest felpolcolása éjjel (reflux esetén különösen), sósvizes gargarizálás és orrmosás. A dohányzás eleve légúti irritáció a légutaknak, súlyosbítja vagy önmagában oka lehet a túlzott nyákkékpződésnek.
Az ok és a kezelés meghatározása szakorvosi kompetencia.
Üdv!
3x1 ACC 200-t kezdtem el szedni tegnapi nappal (2025.03.04), de hogy azóta én fullasztóan köhögök!
Nem szakad fel a váladék annyira, hogy képes legyek felköhögni, hanem fuldoklok tőle és krákogok, irritálja a torkomat.
Mit tudnék tenni, mert ez így nagyon ijesztő nekem? Még várjak pár napot az ACC-vel, hogy hasson? Inhalálás, meleg tea már be van iktatva.
Köszönöm válaszukat :-)
Megértjük az aggodalmát, de mivel minden ember és eset egyedi, így néhány sor alapján sajnos nem mondhatunk biztosat. A cikkben és a szerkesztőségi kommentárban leírtak iránymutatóak (különösen a folyadékfogyasztás, felpolcolás, gargarizálás), de ha tünetei - türelme ellenére - nem javulnak, orvoshoz kell fordulnia.
Milyen gyógyszerre van szükség az éjszakai nyák képződése ellen?
A nyák képződése ellen nem sokat tehetünk. Amennyiben az légúti fertőzés okán jelentkezik, a leggyakrabban acetilcisztein hatóanyagú gyógyszert javasolnak az orvosok. Számos formában, vény nélkül beszerezhetőek a gyógyszertárakban. Az acetilcisztein bontja azokat a kénhidakat, melyek a váladék tapadósságát okozzák. A váladék elfolyósodik, könnyebben fel- és kiköhöghetővé válik, jelentősen javul a légutak tisztulása. Száraz, sűrű váladék nélküli – improduktív – köhögés esetén azonban ellenjavalltak.
Betegség esetén kórelőzmény és vizsgálat alapján eljáró háziorvossal/szakorvossal szükséges konzultálni.
Sokféle patikai szert próbáltam, egyik sem oldotta az éjszaka letapadó toroknyákot.
Sokféle gyógyszert használtam,de semmi nem oldja a letapadt nyákot.
Ahogy a Hofi mondta : ebből megtudhattuk, ami ránk tartozik: semmit.
:-) Bízunk benne, hogy azért, mert egyáltalán nincs szüksége nyákoldásra.