légúti betegség

Táplálkozás és immunitás

Ezen a télen gyakran hallottunk riasztó híreket a TV-ben és a rádióban a légúti fertőzések számának emelkedéséről, az influenzás megbetegedésekről, és főleg a katonaság körében fellépő agyhártyagyulladásos esetekről. A különféle fertőzések kialakulása nemcsak a kórokozók számától és virulenciájától, hanem a szervezet ellenállóképességétől is függ.

Már Hippokratész is megfigyelte, hogy a rosszul táplált emberek fogékonyabbak a fertőző betegségekre. A nagy éhínségeket a történelem során mindig nagy járványok követték.

A lépfene

A lépfene a Bacillus anthracis nevű baktérium által okozott fertőzés, amely állatokat és embereket egyaránt megbetegíthet. Noha az elmúlt év tragikus terrorcselekményei kapcsán igen gyakran hallhattunk a hírekben az anthraxfertőzésről, a betegség nem új keletű, már az ókor óta ismert.

Hatalmas lépfenejárványokat jegyeztek fel a történetírók, többek között 1617-ben Nápolyban és környékén, amikor fertőzött állatok húsának elfogyasztása után lángolt fel a betegség. Ekkor több tízezer ember vesztette életét. Azonban a kór még néhány évtizeddel ezelőtt is százszámra szedte áldozatait hazánkban és Európa déli részén.

Egy bölcs mondás szerint a hosszú élet titka az, hogy nem szabad abbahagyni a levegővételt. A légvétel – normális esetben – teljesen automatikusan történik. Csak akkor veszünk róla tudomást, ha valami nincs rendben. A téli hónapokban bizony gyakorta megesik, hogy a légutakat megtámadja valamilyen betegség, melyek ellen sokszor nehéz védekezni. A kellemetlen tüneteket mi magunk is csökkenthetjük, természetesen – ha szükséges – nem kihagyva a szakszerű orvosi ellátást.
Mielőtt áttekintenénk, melyek a leggyakoribb felső légúti betegségek, nézzük meg, hogyan is jutnak be a kórokozók a légutakon keresztül. Ez nem is olyan egyszerű, hiszen a légutak nyálkahártyája sűrű folyadékot termel, ami sok kórokozót képes megkötni ezzel megakadályozva a szervezetbe történő bejutásukat. Ezeket a kórokozókat a csillószőrők kifelé irányuló mozgása kilöki a légzőrendszerből, ráadásul a nyálkahártyán vannak olyan ellenanyagok, melyek ennek a területnek a védelmét biztosítják.

Zöld utat a zöld búzának!

Az új élet lehetőségét rejtő magvak tisztelete az ősidőkig vezethető vissza. Történelmi feljegyzések bizonyítják, hogy minden jelentősebb civilizáció (kínaiak, föníciaiak, egyiptomiak) foglalkozott csíráztatással. Bár a magvakban végbemenő anyagcsere-folyamatokat nem ismerték, csodát láttak a víz és a nap melege hatására kifejlődő új növényben. A csírákat nemcsak táplálónak tartották, hanem gyógyító, egészségmegőrző szerepet is tulajdonítottak azoknak.

Hazánk a dohányzást tekintve a világranglista dobogós helyére került. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál. Végükkel egymás mellé helyezve ezek mintegy 250 métert tennének ki, ami annyit jelent, hogy a magyarok közel kétmillió kilométernyi "rudat", az egyenlítő hosszának mintegy negyvennyolcszorosát füstölik el évente.
Magyarországon a felnőtt férfiak több mint 40 százaléka, a nők közel 30 százaléka cigarettázik rendszeresen, és évente mintegy harmincezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében. Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek.
Abbahagyni a dohányzást kevesen tudják, pedig a felmérések szerint tízből négyen szeretnének leszokni. Ha sikerül, az általa okozott károsodások visszafordíthatóak, a kedvező hatások szinte azonnal jelentkeznek.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) kezdeményezésére 1988 óta május 31. a Nemdohányzó Világnap. Az évről-évre megrendezésre kerülő programsorozat elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet a dohányzás veszélyeire. Ebben az évben a a nőket, a fiatal lányokat  helyezi a középpontba.

Két kérdést kaptunk Maszk mizéria cikkünkkel kapcsolatban.

Miért egyszerhasználatosak az FFP2 és FFP3 maszkok?

Ezeknek a maszkoknak súlyosan szennyezett környezetben, a specifikációjuknak megfelelő szűrőképességük maximumán 8 (esetleg 12) órán keresztül helyt kell állniuk telítődésük előtt. Ezt a gyártó meghatározott szennyezőanyag-koncentrációig garantálja. Munkavédelmi megközelítésben ez egy műszakot jelent. Az "NR" jelzés a maszkon azt jelenti, hogy "non reusable", nem újrafelhasználható.

Azért kell írnunk a cseppfertőzéssel terjedő vírusok elleni védekezés ezen eszközéről, mert az utóbbi időben – a tudományos igényességet sutba dobva – egyre több félinformációt, leegyszerűsítést, egyenesen szamárságot olvashatunk ebben a témában, akár vezető hírportálok oldalain is.

A levegőszennyezés sokkal súlyosabb annál, mint amit a hivatalos adatok mutatnak. Erről számolt be a Levegő Munkacsoport és a Greenpeace képviselője az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának ülésén.

A zöld szervezetek szerint azonnali lépésekre van szükség: korlátozni kell a szennyező gépjármű-forgalmat, támogatásokkal kell ösztönözni a fenntartható fűtési szokások elterjedését, határozottan fel kell lépni a lakossági hulladékégetés ellen, továbbá be kell tiltani a lignit árusítását a háztartásoknak, valamint az avarégetést.

Művészet és tudomány. Első pillantásra ellentétes fogalmak. Művészek és tudósok. Első pillantásra külön oldalon állnak. Persze csak első pillantásra... Örkény István, Tömörkény István, Csontváry Kosztka Tivadar, Rippl-Rónai József. Mi lehet a közös bennük, azon túl természetesen, hogy mind a négyen művészetükkel – irodalmi munkásságukkal illetve festészetükkel – írták be magukat a nagy magyar alkotók közé? Ha életrajzukat lapozgatjuk, a következő mondatok bukkannak fel: „... a fiú követi a családi hagyományt, maga is gyógyszerész szakot végez." vagy „a diploma megszerzése után, évekig Iglón dolgozik gyógyszerészként" és „Kaposváron volt patikussegéd, majd mesteroklevelet szerzett" aztán „ gyakornoki vizsgája után egy szegedi gyógyszertárban dolgozott:"

Feliratkozás légúti betegség csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×