hörghurut

[gac]

Egy bölcs mondás szerint a hosszú élet titka az, hogy nem szabad abbahagyni a levegővételt. A légvétel – normális esetben – teljesen automatikusan történik. Csak akkor veszünk róla tudomást, ha valami nincs rendben. A téli hónapokban bizony gyakorta megesik, hogy a légutakat megtámadja valamilyen betegség, melyek ellen sokszor nehéz védekezni. A kellemetlen tüneteket mi magunk is csökkenthetjük, természetesen – ha szükséges – nem kihagyva a szakszerű orvosi ellátást.
Mielőtt áttekintenénk, melyek a leggyakoribb felső légúti betegségek, nézzük meg, hogyan is jutnak be a kórokozók a légutakon keresztül. Ez nem is olyan egyszerű, hiszen a légutak nyálkahártyája sűrű folyadékot termel, ami sok kórokozót képes megkötni ezzel megakadályozva a szervezetbe történő bejutásukat. Ezeket a kórokozókat a csillószőrők kifelé irányuló mozgása kilöki a légzőrendszerből, ráadásul a nyálkahártyán vannak olyan ellenanyagok, melyek ennek a területnek a védelmét biztosítják.

A főbűnös...A COPD a negyedik leggyakoribb halálok világszerte. Évente több mint 3 millióan halnak meg ebben a senyvesztő tüdőbetegségben, annyian mint HIV/AIDS következtében. Minden 40 év feletti jelenlegi vagy egykori dohányos forduljon orvoshoz, ha sokat köhög, vagy nehezebben bírja a terhelést.

A COPD a krónikus obstruktív tüdőbetegség angol nevéből származik. Világszerte ez a négybetüs rövidítés jelöli azt a betegséget, amelynek tüneteitől minden tizedik 40 év feletti ember szenved. A betegek 90%-a a régi dohányosok közül kerül ki, akik legalább 10-15 éven át dohányoztak, vagy dohányoznak jelenleg is.
Az első tünetek egyike a köhögés lehet, amelyet a dohányos a szenvedélyének a „természetes” következményének tart, holott már egy krónikus hörghurut jele. Orvoshoz csak akkor fordul, ha ő maga, vagy a környezete megelégeli mindezt – és ekkor még szerencséje is lehet, hiszen a köhögés egy korai jele a kórképnek.

Ajánlják az orvosok, amikor a menetrendszerűen érkező, őszi-téli náthás, influenzás időszakban szipogva, rekedten, könnyező szemekkel, a köhögéstől fuldokolva próbálunk beszámolni nekik panaszainkról. Vagyis arról, hogy "mint derült égből a villámcsapás", jött, látott, győzött, azaz kiterített bennünket az ilyentájt szokásos kór. Hogy is fogalmazhatnánk meg egyértelműen, ám mégis szalonképesen, hogy úgy érezzük magunkat ilyenkor, mint akin átment az úthenger.

HEVENY HÖRGŐNYÁLKAHÁRTYA GYULLADÁS (HÖRGŐHURUT)

DEFINÍCIÓ

Az alsó légutak heveny gyulladását nevezzük hörgőhurutnak. Az esetek nagy részében vírusfertőzés következtében alakul ki, amely bakteriális felülfertőződést tesz lehetővé. Bizonyos személyeknek a légúti fertőzésekkel szembeni ellenállóképessége csökkent, ezáltal időjárásváltozásra, a levegő páratartalmának megváltozására fokozottabban érzékenyek. Súlyos esetben a légutak simaizmainak görcse is fellép, az asztmához hasonló tünetek alakulnak ki. A légutak nyálkahártyáját zavaró gőzök, gázok, a dohányfüst szintén súlyosbítják a tüneteket.

A felső és alsó légutakat egységesen nyálkahártyabélés borítja, melynek szerkezete igen jellegzetes. A nyálkahártya-borítást csillószőrös hengerhám alkotja, melynek felszínéről - csak mikroszkóppal látható - csillószőrök emelkednek ki. Ezeket a csillószőröket kettős rétegű folyadékfilm borítja. A csillószőrök állandóan, egy meghatározott irányban, söpréshez hasonlóan mozognak, és ezzel a felszínükön lévő folyadékréteget a garat felé viszik. Az egész felszínt beborító nyák termelése a nyálkahártyába ágyazott, speciális sejtek és mirigyek révén történik.

Feliratkozás hörghurut csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×