A vesekövek a vizeletben oldott anyagokból keletkeznek. Egy részük anyagcseretermék, másik részük a táplálék természetes alkotórésze. Bizonyos alkati adottságok és betegségek is elősegíthetik a vesekő képződését. Gyakran tünetmentesen alakul ki, de a húgyvezetékekbe jutó kő rohamot válthat ki, mely heves, görcsös fájdalommal a vesetájon kezdődik, kisugározhat a hólyagba, húgycsőbe, nemi szervekbe.
vesebeteg diéta
Köztudott, hogy az emberek többsége nagyon kevés folyadékot iszik naponta, pedig az általában javasolt napi 2-3 liter víz elfogyasztásával nagyon sokat tehetünk szervezetünk, köztük a veséink egészségének megőrzéséért. A megfelelő vízfogyasztás a kiemelt témája az idei Vese Világnapjának is, amely keretében a vesebetegségek megelőzésének és korai felismerésének fontosságára hívják fel a figyelmet világszerte.
A magyar és nemzetközi kezdeményezéshez évek óta csatlakozik a B. Braun Avitum dialízishálózata is, amelynek budapesti dialízisközpontja 2015. március 22-én 10:00 és 13:30 óra között Nyílt Napot tart (Budapest XI. ker. Halmi u. 20-22., II. emelet). Ennek keretén belül szakmai és felvilágosító programmal várja az érdeklődőket a Vese Világnap alkalmából.
A víz elengedhetetlen az élethez. Szervezetünk egészséges működéséhez gondoskodnunk kell a megfelelő folyadékbevitelről, hiszen az a vérképződéstől kezdve a homeosztázis fenntartásáig számos életfunkciónkhoz szükséges. Alig 3%-os folyadékhiánynál már kárt szenvedhetnek az anyagcsere-folyamatok, 10%-nál pedig már a vesék működése is leállhat, s káros metabolitok halmozódnak fel a vérben.
Kér egy csésze kávét?
A kávé élvezete több mint ezeréves múltra tekint vissza. Valamikor, még a X. század előtt Abesszíniában élő nomád törzsek fedezték fel élénkítő hatását. Eleinte a környéken található kávécserjék piros gyümölcsét egészben fogyasztották el, vagy összezúzva, zsírral összedolgozva golyókat formáztak belőle, s így tartósították. Jóval később jöttek csak rá arra, hogy ha a gyümölcsöt megpörkölik, az őrleményből zamatos, frissítő ital készíthető.
Kevés só, sok gyümölcs - a táplálkozás és a magas vérnyomás
Hazánk felnőtt lakosságának 15-20 százaléka hipertóniás. Sokan nem is tudnak a betegségükről, így kezelést sem kapnak, pedig a magas vérnyomás megnöveli az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri megbetegedések, pl. a szívizominfarktus vagy az agyvérzés kialakulásának a kockázatát.
A magas vérnyomás kialakulhat valamilyen ismert megbetegedés következtében; ilyenkor másodlagos, szekunder hipertóniáról beszélünk.
Leggyakrabban:
A vesekövesség kialakulása és kezelési lehetőségei
A húgyúti betegségek között - az előfordulási gyakoriságot tekintve - a vesekövességet csak a húgyúti fertőzések előzik meg. Általában gyakoribb férfiaknál, mint nőknél, az arány kb. 4:1 Az első tünetek többnyire 30-40 év körül jelentkeznek, a 6. és 7. évtizedre a férfi-nő arány már egyenlő lesz.
A húgyúti kövek különböző mennyiségű kristályból és egy kevés szerves anyagból tevődnek össze. A kőképződéshez telített oldat szükséges, melynek kialakulása a vizelet kémhatásától, ionerősségétől, koncentrációjától, valamint összetételétől függ.
A kor előrehaladtával a vesék folyadék kiválasztó és méreganyag eltávolító képessége természetes módon, fokozatosan csökken. Minél idősebb valaki, annál nagyobb az esélye, hogy ez különféle tényezők hatására kóros mértékűvé váljon és orvosi kezelést igényeljen.
A vese számos funkciót biztosító szerv – egészségünk védelmében, a homeosztázis, azaz a szervezet belső egyensúlyának fenntartásában alapvető fontosságú. Legfőbb feladata, hogy kiszűrje a vérből a méreganyagokat, de többek között a szervezet só- és vízháztartásáért, valamint a vérnyomást és a kalcium-anyagcserét szabályozó hormonok előállításáért is felel.
DEFINÍCIÓ
A vese méregtelenítő-kiválasztó funkcióját úgy látja el, hogy a vesén átáramló vért átszűri, amelyből első lépésben úgynevezett szűrlet, majd vizelet képződik. A két vese súlya emberben 300 grammot tesz ki, a vesén átáramló vér mennyisége percenként kb. 1,2 liter. A vese a szervezet víztartalmához nagymértékez képes alkalmazkodni, nagy mennyiségű folyadék fogyasztása után a kiválasztás fokozódik és több vizelet képződik. A vizelet mennyisége változó, függ a bevitt, illetve az egyéb úton (légzés, verítékezés) távozott víz mennyiségétől , egészséges ember esetén átlagos mennyisége naponta kb. 1-1,5 liter.
A dialízis központban végzett hemodialízissel szemben a hasi (peritoneális) dialízist otthon, akár alvás közben is el lehet végezni.
Ha a vesék már nem képesek megfelelően ellátni a feladatukat, az kihatással van az egész szervezetre. Ennek következtében nem tudja kiválasztani az elfogyasztott folyadékot és az anyagcsere folyamatok során keletkezett mérgező anyagokat. (Ugyanakkor az értékes fehérjéket nem tudja visszaszívni, a vizeletben fehérje jelenik meg.) Kialakul a szervezet „vizesedése” (ödéma), a magas vérnyomás és a szervezet mérgezettségi állapota. A visszatartott mérgező anyagok a többi szervet is károsítják. A legjobb és legtökéletesebb vesepótló kezelés egy új vese beültetése, erre sajnos nem minden veseelégtelenséggel élő beteg alkalmas, és az új szervre várakozóknak legtöbbször – átmenetileg – művese kezelésre van szükségük.
A nyári melegben hamar megszomjazunk, több folyadékot fogyasztunk. Ennek egyik magyarázata a szervezet hőszabályozása, melynek segítségével a legkülönbözőbb környezeti hőmérsékletekhez alkalmazkodunk.
Állandó testhőmérsékletünk fenntartása a bőrünk felső rétegében található kiterjedt hajszálérhálózatnak köszönhető, mely hideg környezetben összeszűkül, nagy melegben kitágul, ilyenkor a verejtékmirigyek működése fokozódik, izzadunk. A bőr felületéről elpárolgó verejték hőt von el, hűti a bőrfelületet. A bőr felületéről elpárolgó nedvességet általában nem is észleljük, de magas környezeti hőmérsékleten végzett munka, sport, teniszezés, tánc stb. igen nagy hőtermeléssel jár, ezekben az esetekben a szervezet hőleadását az izzadás biztosítja. Különleges körülmények között a verejték térfogata néhány óra alatt akár több liter is lehet. Az elveszített folyadékot pótolni kell.
