Stroke – Kockázatok és megelőzés

Tudta-e Ön, hogy egyre többen esnek áldozatául a szélütésnek, kortól és nemtől függetlenül? Hazánkban évente 40-50 ezer embert érint az agyiér-katasztrófa.
A stroke esetek nyolcvan százaléka megelőzhető lenne, ha a rizikófaktorok, az életmód és a szűrővizsgálatok jelentősége a legszélesebb körben ismertséget nyerne a társadalomban, közgondolkodásban.

A szélütés vezető kockázati tényezője a népbetegségnek számító magas vérnyomás, amely a keringési betegségek mintegy feléért felelős. Fontos, hogy a magas vérnyomásban szenvedők törekedjenek a 140/90 alatti értékre. A betegség a kor előrehaladtával növekszik. A vérnyomás felső értékének minden 10 Hgmm-rel történő csökkentése az agyiér-katasztrófák kockázatát mintegy 30 százalékkal, míg az alsó érték 5-6 Hgmm–es mérséklése 42 százalékkal csökkenti. A betegség minden olyan napon károsítja a szervezetet, amikor a vérnyomásérték nem 140/90 Hgmm alatti. Általában a hypertoniának nincsenek egyértelmű tünetei, ezért nagyon fontos a rendszeres vérnyomásmérés.

A stroke kialakulását befolyásoló releváns tényező a magas vérzsírszint, amely megnöveli az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát. A kockázatot a kis sűrűségű, ún. veszélyeztető, LDL-koleszterin emelkedése növeli, míg a nagy sűrűségű, ún. védő hatású, HDL-koleszterin emelkedése csökkenti. A túl sok telített – állati eredetű – zsiradék és a transzzsír magas koleszterinszintet, érelmeszesedést okoz. A „jó koleszterin” (HDL) növelésében az egészséges testtömeg, a rendszeres testmozgás, túlsúly esetén a fogyás, továbbá a dohányzás mellőzése játszik meghatározó szerepet. Az elhízás kockázatot növelő hatása mellett a túlzott sófogyasztás jelentősége sem kérdőjelezhető meg (a tartósan magas vérnyomás kialakulásában játszott szerepe miatt). Az összkoleszterin koncentrációja a vérben ideálisan 5 mmol/l alatti.

A cukorbetegség szintén komoly veszélyt jelenthet az agyi erekre nézve. A megfelelő diéta, a javasolt terápia pontos betartása, a testsúlyfelesleg csökkenése egyaránt fontos a vércukorszint stabilizálásában, ezáltal is csökkentve a stroke kialakulásának lehetőségét. Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha az éhgyomri cukorszint magasabb, mint 6 mmol/l. Az érelmeszesedés esélyét növeli az ún. „rejtett” diabetes is, amely laboratóriumi vizsgálattal, cukorterheléssel kimutatható.

A dohányzás az érelmeszesedés kiemelt rizikófaktora. Kétszeres kockázatot jelent. A belélegzett dohányfüstben több száz mérgező anyag található, amiből legfontosabb a nikotin, a szénmonoxid és a kátrány. Ennek következtében megváltozik a vér összetétele, növekszik a rög kialakulásának veszélye, csökken a védő koleszterin (HDL) szintje. Az erős dohányzás – napi 20 szál cigaretta – 2-6 szorosára emeli az agyi infarktus kockázatát. Komoly veszélyt jelent a passzív dohányzás is. A krónikus alkoholizmus négyszeresére növeli a gutaütés rizikóját.

A pitvarfibrilláció is növeli a stroke kialakulásának kockázatát. Aki ebben a betegségben szenved, annak ötször nagyobb az esélye, hogy megüsse a guta. Ezen kívül a vér húgysavszintjének magas volta is hajlamosító tényezőként jelentkezik.
A stroke esetében sem lehet a lelki tényezőket elhanyagolni. Jelentősen megnöveli a stroke esélyét a stressz, a depresszió, a világgal szembeni ellenséges hozzáállás és a pesszimizmus. Akik negatívan, ellenségesen látják a világot, kétszer olyan gyakran szenvednek szélütést.

A fentiek fényében mit is tegyünk?

Összefoglalva: mérjük rendszeresen vérnyomásunkat, figyeljünk oda koleszterinszintünkre, tartsuk karban cukorszintünket, ne dohányozzunk, táplálkozzunk egészségesen, mozogjunk rendszeresen, figyeljünk a pitvarfibrilláció tüneteire, kerüljük a stresszhelyzetet és – nem utolsó sorban – tartsuk be az orvos utasításait, szedjük rendszeresen a gyógyszereinket.

 

Egyszerű szöveg

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és e-mail címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.