Az egészséges életmód akár már gyermekkortól kezdve fontos szerepet játszhat a koszorúér-betegségek elkerülésében – derült ki egy 98 ikerpár bevonásával, Magyarországon végzett kutatásból, amelynek során a Semmelweis Egyetem kutatói arra az eredményre jutottak, hogy a környezeti hatások jelentősebben befolyásolhatják az úgynevezett nem meszes plakkok formálódását, mint a genetikai tényezők.
Mint a Semmelweis Egyetem honlapján közzĂ©tett beszámolĂłban olvashatĂł, a koszorúér-betegsĂ©gek kialakulásában a környezeti Ă©s genetikai tĂ©nyezĹ‘knek is szerepĂĽk van. A Semmelweis Egyetem klinikusai vizsgálatuk során azt találták, hogy a környezeti hatások jelentĹ‘sebben befolyásolhatják az Ăşgynevezett nem meszes plakkok formálĂłdását, mint a genetikai tĂ©nyezĹ‘k. Ezek a puha plakkok veszĂ©lyesebbek, mint az idĹ‘ben kĂ©sĹ‘bb kialakulĂł meszesek, mert nagyobb esĂ©llyel repedhetnek meg, heveny Ă©relzárĂłdást Ă©s szĂvinfarktust okozva – Ărják.
A koszorúér-betegsĂ©gek kialakulásának okát vizsgálĂł, a Circulation: Cardiovascular Imaging cĂmű szaklapban megjelent kutatásban összesen 98 magyar ikerpár (120 egypetĂ©jű iker Ă©s 76 azonos nemű, kĂ©tpetĂ©jű iker) vett rĂ©szt. Az ikrek 45-65 Ă©v közöttiek voltak, Ă©s 63,3 százalĂ©kuk volt nĹ‘.
A cikkben idézik Maurovich Horvat Pált, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájának igazgatóját, a kutatási projekt vezetőjét, aki elmondta: a korábbi kutatásokból már tudható volt, hogy a genetikának erős befolyása van az érszűkületet okozó meszes plakkok kialakulására, viszont a nem meszes lerakódások örökölhetőségéről kevesebb adat áll rendelkezésre.
A mostani vizsgálattal az volt a cĂ©ljuk, hogy Ă©rtĂ©keljĂ©k a genetikai Ă©s a környezeti hatások szerepĂ©t a meszes Ă©s nem meszes lerakĂłdások kialakulásában szĂv-CT-vizsgálat segĂtsĂ©gĂ©vel felnĹ‘ttkorĂş ikerpárok körĂ©ben, akiknek a kutatás kezdetekor nem volt ismert koszorúér-betegsĂ©gĂĽk.
Az ikerpároknak a vizsgálatokon kĂvĂĽl egy rĂ©szletes kĂ©rdĹ‘Ăvet is ki kellett tölteniĂĽk, amelyben egyebek mellett családi hátterĂĽkrĹ‘l Ă©s Ă©letmĂłdjukrĂłl is kĂ©rdeztĂ©k Ĺ‘ket - pĂ©ldául, hogy hol nĹ‘ttek fel, hogyan táplálkoztak gyermekkorukban, milyen betegsĂ©geik voltak a szĂĽleiknek, dohányoznak vagy sportolnak-e.
A koszorúér-betegsĂ©gek kialakulásában jelentĹ‘s szerepet betöltĹ‘ lerakĂłdások (plakkok) kĂ©tfĂ©lĂ©k lehetnek: nem meszes (puha/zsĂros) plakkok, amelyek általában az Ă©rszűkĂĽlet kezdeti fázisában jelentkeznek, Ă©s ezek alakulhatnak az idĹ‘ elĹ‘rehaladtával meszes, stabil plakkokká – magyarázta a beszámolĂłban Drobni ZsĂłfia, a közlemĂ©ny elsĹ‘ szerzĹ‘je.
A Semmelweis Egyetem kutatĂłi azt találták, hogy a nem meszes plakkok kiterjedĂ©sĂ©t elsĹ‘sorban környezeti faktorok határozzák meg: a kialakulásban a közös környezeti tĂ©nyezĹ‘knek (családi, szociális háttĂ©r) 63 százalĂ©kos, az egyĂ©ni környezeti tĂ©nyezĹ‘knek (Ă©tkezĂ©s, dohányzás, sportolás) pedig 37 százalĂ©kos szerepe volt. Ezzel szemben a meszes plakkok kialakulását az öröklĹ‘dĂ©s befolyásolhatja erĹ‘teljesebben (az elmeszesedĂ©s mĂ©rtĂ©kĂ©t 58 százalĂ©kban, mĂg a meszes plakkok tĂ©rfogatát 78 százalĂ©kban határozták meg genetikai tĂ©nyezĹ‘k).
Tárnoki Dávid LászlĂł, radiolĂłgus, egyetemi docens, aki ikertestvĂ©rĂ©vel egyĂĽtt kutatĂłkĂ©nt vett rĂ©szt a projektben, kiemelte: eredmĂ©nyeik azt sugallják, hogy a nem meszes plakkok kialakulásában nagyobb szerepe lehet az egyĂ©ni környezeti tĂ©nyezĹ‘knek, az Ă©letmĂłdnak, mint a meszes lerakĂłdásoknál. Ez arra utal, hogy a koszorúér-betegsĂ©gek megelĹ‘zĂ©sĂ©re már egĂ©szen fiatalkorban Ă©rdemes figyelmet fordĂtani.
A beszámolĂł szerint a kutatás során több Ă©rdekessĂ©get is megfigyeltek a szakemberek. Az egyik egypetĂ©jű ikerpár esetĂ©ben pĂ©ldául, akiket gyermekkorukban szĂ©tválasztottak, Ă©s csak 47 Ă©vvel kĂ©sĹ‘bb találkoztak Ăşjra, kiderĂĽlt, hogy egymáshoz nagyon hasonlĂł Ă©letkorban, egy Ă©ven belĂĽl volt szĂvinfarktusuk, ami a genetikai hajlam teĂłriáját erĹ‘sĂti a meszes plakkok esetĂ©ben.
Az ikervizsgálatok a Semmelweis Egyetem Városmajor SzĂv- Ă©s ÉrgyĂłgyászati Klinikáján zajlottak nĂ©hány Ă©vvel ezelĹ‘tt. Az elmĂşlt Ă©vekben a munkacsoport több elemzĂ©st is publikált eurĂłpai, amerikai Ă©s hazai kongresszusokon Ă©s angol nyelvű szaklapokban. A jelenlegi tanulmány, amely a közelmĂşltban jelent meg az Amerikai SzĂvtársaság vezetĹ‘ szaklapjában, nemzetközi szempontbĂłl is jelentĹ‘s, mert az Ăşgynevezett klasszikus ikerkutatások során elsĹ‘kĂ©nt alkalmaztak cĂ©lzottan szĂv-CT-vizsgálatot, ami sokkal megbĂzhatĂłbb eredmĂ©nyeket alapozott meg, mint az eddig használatos kĂłrlap- Ă©s klinikai adatelemzĂ©sek – olvashatĂł a közlemĂ©nyben.
(MTI)