A nyári melegben hamar megszomjazunk, több folyadékot fogyasztunk. Ennek egyik magyarázata a szervezet hőszabályozása, melynek segítségével a legkülönbözőbb környezeti hőmérsékletekhez alkalmazkodunk.
Állandó testhőmérsékletünk fenntartása a bőrünk felső rétegében található kiterjedt hajszálérhálózatnak köszönhető, mely hideg környezetben összeszűkül, nagy melegben kitágul, ilyenkor a verejtékmirigyek működése fokozódik, izzadunk. A bőr felületéről elpárolgó verejték hőt von el, hűti a bőrfelületet.
A bőr felületéről elpárolgó nedvességet általában nem is észleljük, de magas környezeti hőmérsékleten végzett munka, sport, teniszezés, tánc stb. igen nagy hőtermeléssel jár, ezekben az esetekben a szervezet hőleadását az izzadás biztosítja. Különleges körülmények között a verejték térfogata néhány óra alatt akár több liter is lehet. Az elveszített folyadékot pótolni kell.
A szomjúság annak a jelzése, hogy a szervezetnek vízre van szüksége
Szervezetünkben nincs jelentősebb folyadékraktár, ezért a zavartalan működéshez naponta többször is kell valamilyen folyadékot fogyasztani. Legjobb ital a tiszta víz!
Meglepő, hogy ennyire szűkében vagyunk a víznek, pedig testünk legnagyobb mennyiségű összetevője - 60-70 százalék - a víz. A test víztartalma két folyadéktérben, a sejten belüli, és a sejteket körülvevő folyadéktérben helyezkedik el. A nátrium (Na) a káliummal (K) együtt fontos szerepet játszik a test folyadéktereinek szabályozásában, a belső környezet egyensúlyának a fenntartásában. A sejt-közötti tér a környezeti hatásoknak megfelelően állandóan változik. Az életfolyamatok akkor zavartalanok, ha normális a testnedvek térfogata, összetétele stb.
Miért vagyunk szomjasak?
Szomjúságot akkor érzünk, ha a só-víz háztarás szabályozásában közreműködő érzékelők (receptorok) jelzik az idegrendszernek, hogy a testnedvekben a folyadékmennyiség csökkent, vagy azt, hogy megnőtt az oldott anyagok koncentrációja. Ez a szabályozás igen érzékeny, már 200-300 ml hiánynál beindul: ilyenkor a vízhiány csökkentése végett csökken a vizeletmennyiség is. A szomjúság már folyadékhiányt jelez.
Felnőtteknek naponta másfél-két liter folyadékot kellene fogyasztani. További egy litert a táplálékok víztartalmából nyerhetnek, 200-300 ml pedig a szervezetben a tápanyagok elégetése kapcsán keletkezik.
Konyhasó, gyümölcssó
Szervezetünknek nem csak vízre, hanem ásványi sókra, elektrolitokra is szüksége van. A só- és a vízforgalom egymástól elválaszthatatlan. Szervezetünk só nélkül nem veszíthet vizet és nem is képes só nélkül visszatartani a vizet. A verejték sótartalma magas, ha a folyadékveszteséget erős izzadás okozza, akkor legjobb ásványvizet fogyasztani.
A konyhasó (NaCl) fontos szerepet tölt be a só-vízháztartás szabályozásában. A verejtékkel általában csak 50 mg nátrium ürül ki a szervezetből, ám a Na-bevitel a szükséglet 3-4 szeresét is eléri. A javasolt napi 5 gramm konyhasó (ez kb. 2 gramm nátriumot jelent) helyett 10-15 gramm, vagy ennél is több konyhasót fogyasztunk. A túlzott sófogyasztás az arra hajlamos (sóra érzékeny) egyéneknél magas vérnyomást okozhat.
Bár a Na kis mennyiségben minden élelmiszer-nyersanyagban megtalálható, az elfogyasztott sómennyiség 75 százaléka a feldolgozott élelmiszerek útján kerül a szervezetünkbe. Sok sót tartalmaznak a sajtok (800-1000mg/100g), a húskészítmények (600-2000mg/100g), a kenyerek (600-1200mg/100g) stb., viszont alacsony a zöldségek és a gyümölcsök nátriumtartalma. Sószegény étrendet nagyon nehéz összeállítani.
A kálium a nátriummal együtt fontos ásványi anyag a folyadékterek, a folyadékegyensúly fenntartásában A kálium nagy mennyiségben a gyümölcsökben és zöldségekben fordul elő; gyümölcssónak is nevezik. Szervezetünknek több káliumra (kb. napi 3,5 g-ra) lenne szüksége, mint nátriumra. Mivel konyhasófogyasztásunk nagy, gyümölcs- és zöldségfogyasztásunk pedig kicsi, az arány jelenleg kedvezőtlen.
A gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelésének fontosságát húzzák alá azok a vizsgálatok, amelyek kimutatták, hogy a kálium vérnyomást csökkentő hatása 2,5-szer nagyobb, mint a nátrium vérnyomást növelő hatása.
Dr. Barna Mária
forrás: archívum
(Patika Tükör – 050705)
