rovarcsípés

[gac]

A kullancsok világszerte, így Magyarországon is sok bajt és betegséget okoznak. A kullancsfajok biológiájáról, a fertőző betegségek kórokozóinak terjesztésében játszott szerepükről, az ellenük való védekezés módszereiről és a bőrből történő szakszerű eltávolításukról sok tévhit kering a köztudatban. Cikkünk célja, hogy a kullancsokról szóló tévhitek helyett a valós tényeket ismertessük, hogy a természetben mindenki biztonságosabban dolgozhasson, ill. tölthesse a szabadidejét.

A kullancsok támadása

Horzsolások, rándulások

A természet tavaszi éledésével párhuzamosan gyermekeink mozgásigénye is robbanásszerűen megnövekszik. Lekerülnek róluk a nehéz bundák, vastag overallok, gumicsizma helyett sportcipőbe bújtatják apró lábaikat. Óvodából, iskolából hazafelé menet nehéz kikerülni a játszóteret, ha csak néhány percre is, de csúszni kell egyet a csúszdán, ugrani a mászókáról, futni a labda után.

Az utóbbi hetekben egyre több, a címbéli betegség Aedes szúnyogok által terjesztett, látszólag súlyosabb lefolyású, rosszabb prognózisú eseteiről ad hírt a sajtó Dél-Amerikából. Jelentőségét a halálos áldozatok száma, valamint a betegség, illetve terjesztői eddig nem jellemző területeken történő felbukkanása adja.

A Dengue-láz – az említett szúnyog inváziója idején – leggyakrabban Indiában, a Fülöp-szigeteken, Afrikában, a Karib-térségben és Közép-Amerikában üti fel időről-időre a fejét. A nyolcvanas években még Texasban is előfodult, de megjelenésük Dél-Amerikában – ha nem is szokatlan – eleddig nem okozott komolyabb fejfájást. Most azonban hatalmas, a korábban határnak tartott 25-30. szélességi fokot ostromló, egyre délebbre fekvő területeken is megjelenik – Kolumbián valamint Brazília északi és középső területein túl immáron Bolívia, Paraguay és Argentína is érintett. A terjedés összefüggésben lehet bolygónk éghajlatának feltartóztathatatlannak tűnő változásaival.

A betegséget a szúnyogok elleni védekezéssel lehet megelőzni. Bár a felelősnek tartott flavivírus a sárgaláz kórokozójával rokonságban áll, keresztimmunitás nem tapasztalható. A védőoltás kifejlesztését a közelmúlt eseményei vélhetően felgyorsítják, annál is inkább, mert a betegség prognózisa – a vírus veszélyesebb képviselőinek térnyerése okán – romlott, mortalitása (halálozási aránya) – főként a gazdaságilag, intézményesen elmaradottabb, elszigeteltebb területeken – a korábbi évekhez-évtizedekhez képest emelkedett.

A méh- és darázsméreg allergia a legritkábban előforduló allergiás betegség. Enyhébb esetben bőrpírt, duzzanatot, fájdalmat okoz, súlyosabb esetekben hörgőgörcs és sokk, majd légzés-bénulás és keringésmegállás következik be. Évente hazánkban átlagosan egy-két allergiás beteg hal meg a súlyos tüneteket kiváltó csípések következtében.

Magyarországon a felnőtt lakosság 4%-a, a gyermekek 0,4-0,5%-a fokozottan érzékeny méh- illetve darázscsípésre. Klinikai tesztelések bizonyítják, ha a csípés valakinél általános rosszullétet okozott, akkor 100 betegből 75-ben egy következő „baleset” ugyancsak rosszulléthez vezet.
Ezeket, a betegeket mindenképpen kezelni kell, mivel a rovarméreg allergia, szemben egyéb allergiás betegségekkel, gyógyítható.
A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság ajánlása szerint sok mindenre oda kell figyelni, hogy egy-egy rovarcsípés alkalmával ne történjen tragédia.

Ha jön az eső, jönnek ők is...Vigyázat! Nem csak az erdők, a városi parkok is fertőzöttek! Dr. Jelinek Zsuzsanna, az ÁNTSZ szakértője szerint az ízeltlábúak számára kedvező a csapadékosra forduló időjárás. Míg a szúnyog- és pókcsípések kiterjedt allergiás, gyulladásos reakciót válthatnak ki, addíg a kullancsok betegségek kórokozóit juttathatják a szervezetbe.
A kullancsok nemcsak az aljnövényzetben gazdag erdőkben, hanem a városi parkokban is előfordulnak. A bőrbe fúródva táplálkoznak, vért szívnak, közben saját gyomornedvüket az áldozat vérkeringésébe juttatják.

...de nem árt az óvatosság
Nemcsak hosszabb külföldi nyaralásunkat ronthatja el egy hirtelen jött fog- vagy fejfájás, derékfájdalom, vagy éppen egy kisebb sérülés, már egy hétvégi kirándulás is rossz emlékű lehet, ha nem készülünk fel néhány, könnyen előforduló bajra.
A hátizsákba mindenképpen tegyünk – az elemózsia és az ital mellé – egy kis csomagot, mely a legszükségesebb gyógyszereket tartalmazza. Ezt akkor se hagyjuk otthon, ha csupán egy napos túrára indulunk a budai hegyekbe.

Szeptemberben megjelenik az új kullancsgeneráció. A hónapokkal korábban lepetézett nősténykullancsok pusztulása után a kullancspeték elkezdték egyedfejlődésüket. Az optimális időjárásnak köszönhetően a petékből kikelő hatlábú kullancslárvák a talaj üregeiben élő kisrágcsálók fiókáin szívják meg magukat vérrel. A lárvák gúnyája ezután felreped és kilép belőlük a nyolclábú kullancsnimfa, mely az erdei állatokon szívja meg magát vérrel, s továbbfejlődés után "bőréből" kilépve már kifejlett nőstény-, vagy hímkullanccsá lesz. Az egyedfejlődési állomásokon, az erdei vadakból szívott vérrel "veszik magukhoz" a kórokozó mikroorganizmusokat és oltják a következő áldozatukba.

Tudnunk kell, hogy a kullancsok bőrberögzülésének kezdő időpontjához képest 4-8 órán belül már fertőzhet a vérfesték- vizeléses láz (Babesiosis) kórokozója. Arra, hogy Lyme-kór (Lyme borreliosis) baktériuma az áldozatba kerüljön, a kullancs bőrberögzülésétől számítva 48-72 óra elteltével van esély.

Kullancs (kép forrása: Patika Tükör)A tavasz közeledtével a kullancsok által terjesztett Lyme-kór veszélye reális közelségbe kerül. A kórképet természetesen nem maga a kullancs, hanem az általa vérkeringésbe juttatott baktérium, a Borrelia Burgdorferi okozza. Mi is ez a betegség valójában?

A rovarcsípések közül Magyarországon a méhek és darazsak csípései a legveszélyesebbek. Ezen rovarok mérge összetételében nagy hasonlóságot mutat a kígyók mérgével. A csípés során olyan anyag jut a bőrbe, amely helyi reakciót okoz. A szúrás helyén viszkető, fájdalmas duzzanat, bőrpír alakul ki, túlérzékenység esetén akár sokkos állapotig vezető allergiás reakció (anafilaxia, gégeödéma) is felléphet.

Futószemölcs, ótvar, rovarcsípés

A gombás fertőzések különösen uszodában, strandon veszélyeztetik bőrünket. Lábujjközökben, lágyékhajlatban jelentkezhetnek a hámló, vörös, nedvedző, viszkető, éles határú területek.

Előfordulhatnak térképszerű, szélükön nedvedző, hámló és terjedő foltok a fartájékon, combokon. Különösen azok veszélyeztetettek, akik valamilyen bélbetegség - vagy annak kezelése miatt - hajlamosabbak az ilyen fertőzésekre. Körmeink, főleg a lábujjkörmök könnyen fertőződhetnek, mert az uszodai zuhanyzók, a medenceszéli kövezet fertőző forrást jelenthetnek.

Kezelés:

Mit tegyünk idegenben, ha nincs a közelben segítség? Az ember nyáron hegyi túrán, esetleg hajókiránduláson vesz részt, vagy az ország másik szögletébe utazik a rokonokhoz, egyszóval: nyaral. Vajon mit tegyen, ha hányinger gyötri, felszökik a láza, megfájdul a gyomra, de a közelben nincs orvos? S ami a legfontosabb: ha beteg lesz a gyerek?!

Nem árt az óvatosság

Ha nyár, akkor utazás. Aki csak teheti, felkerekedik, hogy új tájakkal, országokkal, emberekkel, ízekkel ismerkedjen, s minél több élménnyel töltekezzen fel. Ahhoz, hogy zavartalan legyen a pihenésünk, nem árt felkészülünk minden zavaró mellékkörülményre, mert ki szeretné például azzal elrontani a nyaralását, hogy nincs kéznél fájdalomcsillapító vagy éppen fertőtlenítő. Az utazási előkészületekhez az is hozzátartozik, hogy időben összeállítjuk azt a kis gyógyszeres csomagot, amit mindenképpen magunkkal kell vinni.

Gyulladások, rendellenességek

A szem védőszervei a szemhéjak és a pillaszőrök, bár tágabb értelemben ide tartozik a szemüreg csontos fala, a könny, a könnyszervek és a kötőhártya is.

A szemhéjak funkciója a szem tisztán, nedvesen, kellő hőmérsékleten tartása. Ezt pislogással és a szemrés zárásával biztosítja. A szemrés záródását váltja ki (reflexes úton) a túl erős fény, a szaruhártya kiszáradása vagy mechanikai irritációja, a szempillák hajlítása, a látótérbe hirtelen bekerült, szemhez közelítő tárgy.

Kullancsok, szúnyogok

Nagyon vártuk már a tavaszt, az elhúzódó hideg és csapadékos tél miatt egyre türelmetlenebbül kérdezgettük: mikor lesz már jó idő, mikor süt végre melegen a nap? De valószínűleg nemcsak az emberek áhítoztak már a jobb időre, hanem például a gyökerek tövénél, vagy éppen a farakások alatt áttelelő kullancsok is. E vérszívő élősködők közül 42 faj honos Magyarországon.

Egy új, kullancs által terjesztett betegség felfedezésének története.

Dr. Kökény Zoltán írása

Jön a nyár, vége az iskolának, ilyenkor a nagyobb gyerekek, vagy éppen az egész család vakációjuk egy részét kirándulással, táborozással töltik.

Ám ahhoz, hogy a pihenés zavartalan legyen, bizony fel kell készülni minden zavaró körülményre. Felsérthetjük a bőrünket, kificamíthatjuk a bokánkat, leéghetünk a napon, "agyoncsíphetnek" a szúnyogok, eleshetünk.

Feliratkozás rovarcsípés csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×