Jön a nyár, vége az iskolának, ilyenkor a nagyobb gyerekek, vagy éppen az egész család vakációjuk egy részét kirándulással, táborozással töltik.
Ám ahhoz, hogy a pihenés zavartalan legyen, bizony fel kell készülni minden zavaró körülményre. Felsérthetjük a bőrünket, kificamíthatjuk a bokánkat, leéghetünk a napon, "agyoncsíphetnek" a szúnyogok, eleshetünk.
A legfontosabb ilyen esetekben annak eldöntése, mikor kell mindenképp orvoshoz fordulni, és mi az a sérülés, amit még magunk is elláthatunk. A csomagba mindenképpen kerüljenek be azok a legfontosabb szerek, melyek kisebb baj esetén megoldást jelentenek. (Fájdalomcsillapító, égést, rovarcsípést enyhítő szer, fertőtlenítő, sebkötöző.)
Bőrünk bánja
A bőr sérülései, a sebek igen sokfélék. A bőrsérülésekkel együtt járó veszélyek többek között a sebgennyedés, a vérzés és a tetanuszfertőzés. Egyszerű vagy felszínes sebről akkor beszélünk, ha csak a bőr, illetve ha a bőr és a bőr alatti kötőszövet sérül. Szövődményes vagy mély sebek esetén a sebzés az izompólyák alatti rétegekre is kiterjed, erek, idegek, inak, izmok, csontok, ízületek is sérülnek. Nem kérdés, hogy ez utóbbiak esetén mindig orvoshoz kell fordulni. Helyes, ha a még oly felületes sérüléssel is, mint a horzsolás, orvoshoz fordulunk, ha az erősen szennyezett, különösen ha földdel, salakkal teli a seb. Azt kellően ki kell tisztítani, és a tetanusz védőoltás is beadandó. Hasonló okokból kell felkeresni az orvost a szögbelépés esetén is. A bőrön áthatoló metszett, zúzott, szakított sebeket jórészt varrni, kapcsozni, ragasztani kell, tetanusz védőoltás esetén is.
A kutya, macska, tengerimalac vagy egyéb rágcsáló okozta legkisebb karmolás, harapás esetén is mindenképp orvoshoz kell fordulni, még akkor is, ha a saját, oltott háziállatunk okozta a sérülést! A helyi sebfertőzés kialakulásának mindenképp nagy a veszélye, és a veszettség még oltott állatnál is előfordulhat.
Ha magunk vállaljuk fel a sebellátást, ne feledjük: a sebre csak steril kötszer helyezhető, de előtte a sebet hidrogénperoxiddal vagy azt tartalmazó készítménnyel, illetve jóddal, szerves jódot tartalmazó oldattal alaposan ki kell tisztítani. A sebbe tilos sebhintőport szórni.
Nyáron is előfordulhat hirtelen megfázás, fertőzés, melyek következtében felszökhet a láz. Ezért mindig legyen nálunk hatásos lázcsillapító.
Egy rossz mozdulat...
Az ízületek sérülései a rándulások és a ficamok. Rándulásról akkor beszélünk, ha az ízületi fej eltávolodik az ízületi vápától, a szalagok és az ízületi tok megnyúlnak vagy részben elszakadnak, de az ízületet alkotó csontok az erőhatást követően visszaugranak a helyükre.
Ficam esetén a fejecs kiugrik a vápából, és nem is tér oda vissza. Rendszerint a szalagok és az ízületi tok szakadásával jár. A fájdalom igen erős.
Rándulást követően az ízület nyugalomban is fájdalmas, duzzadt, a bőr alatt esetleg vérömleny látható, a sérült testrész mozog ugyan, de az ízület mozgásterjedelme beszűkült, a mozgatás fokozza a fájdalmat, különösen az ízület szélső helyzeteiben.
Az ízületi sérülések esetén jobb, ha orvoshoz fordulunk. Ficam esetén ne kíséreljük meg a kiugrott ízület helyretételét, mert az speciális ismereteket és esetenként röntgenvizsgálatot is igényel.
A megrándult ízületet nyugalomba kell helyezni, a kart fel kell kötni, a lábat fel kell polcolni, jó hatású az ízület hideg vizes borogatása, jegelése. Jó szolgálatot tesznek ilyenkor a rugalmas pólyák, a fáslik vagy a különböző, boka-, térd- és csuklórögzítők. A pihentetésen kívül a duzzanatot és a fájdalmat a helyileg alkalmazható kenőcsök, fájdalomcsillapítók enyhítik.
A csonttörések gyanúját már a sérülés jellege felkelti. A törések - elsősorban végtagtörések - legjellegzetesebb tünetei a sérülés helyén fellépő fájdalom, duzzanat, a végtag alakjának megváltozása, eldeformálódása, valamint a kóros helyen (vagyis nem az ízületben) kialakuló mozgathatóság. Ez utóbbi két tünet a törés biztos jele. Az egyetlen helyes dolog, amit tehetünk, hogy az orvoshoz jutásig a sérült testrészt nyugalomba helyezzük, a kart felkötjük, a lábat felpolcoljuk.
Koponyasérülés esetén a sérültet mindig lássa orvos, mert bőrsérülés hiányában is sérülhet a koponya vagy az agy, az agyrázkódásnak vagy komolyabb sérülésnek nem feltétlenül velejárója a bőrön látható külsérelmi nyom.
Égés esetén
Gyakori sérülés még az égés, forrázás. Az azonnali tennivaló a sérült terület mintegy 15-20 percen át tartó hűtése, lehetőleg folyó hidegvízzel. Ezt követően, ha a sérült bőrterület nem hólyagosodott fel, az égés csak elsőfokú, otthon is kezelhető, a gyógyszertárakban erre a célra szolgáló készítményekkel. Ha a másodfokú égés nagysága, vagyis ahol a bőr felhólyagosodott, kicsi, mint pl. egy csepp kifröccsenő zsír esetén, a hűtés után steril kötszerrel fedjük be a sebet. Nagyobb területű égés esetén azonban forduljunk orvoshoz.
Dr. Kökény Zoltán
forrás: archívum
(Patika Tükör – 050605)
