Tojás, az ideális táplálék
Egy átlag tyúktojás 50-65 gramm, melynek 10 százaléka héj, 60 százaléka fehérje, 30 százaléka sárgája. Átlagos tápanyagtartalma: 68 kcal, 5,4 g fehérje, 4,8 g zsír, 0,3 g szénhidrát. Vitamintartalma is jelentős, hiszen a C-vitaminon kívül az összes vitamin megtalálható benne (A, D, E, B2, B6, B12, folsav, pantoténsav stb.). Az ásványi anyagok közül foszfort, vasat, cinket, kalciumot, nátriumot, káliumot, szelént, magnéziumot tartalmaz.
A tojás zsírtartalma és összetétele is ideálisnak mondható, több mint 60 százaléka telítetlen zsírsav. A tojást elsőrendű fehérjeforrásként tartjuk számon, hiszen a szervezet működéséhez elengedhetetlen, esszenciális aminosavakat is tartalmaz. Egy tojás a napi fehérjeszükségletünk 12 százalékát fedezi, könnyen emészthető formában.
Hogyan járul hozzá egészségünkhöz a tojás?
A tojásban lévő vitaminok és ásványi anyagok számos biokémiai folyamatban vesznek részt, biztosítják szervezetünk zavartalan működését.
Az A-vitamin szerepet játszik a növekedésben, a csontok, a fogak, az íny, a bőr és a haj egészségének megőrzésében. A D-vitamin szabályozza a kalcium és foszfor felszívódását, befolyásolja a csontképződést. Az E-vitamin akadályozza a vérrögképződést, segít a szív és érrendszer egészségének megőrzésében. A B-vitamin-csoport tagjai szabályozzák a fehérje-zsír-szénhidrát anyagcserét, biztosítják az idegrendszer megfelelő működését.
A foszfor építőanyagot biztosít a csontok és a fogak számára. A vas nélkülözhetetlen a hemoglobin képződéséhez. A cink számos enzim alkotórésze, serkenti az immunrendszer működését. A kalcium lehetővé teszi az izmok összehúzó-dását, szilárdítja a fogakat és a csontokat.
A koleszterinkérdés
A fentiek alapján a tojás méltán kiérdemelte a „tökéletes táplálék” jelzőt.
A tojássárgában lévő koleszterin (190 mg) viszont sokakat óvatosságra intett a tojásfogyasztással kapcsolatban, holott a koleszterin minden állati és emberi szervezet számára nélkülözhetetlen vegyület, hiánya az élettel összeegyezhetetlen. Egészséges emberben még az extrém nagy koleszterinbevitel sem eredményezi a vérszint kóros emelkedését, mert a már föl nem használódott és így fölöslegben maradó mennyiségtől megszabadítja a szervezetet az úgynevezett elimináció (a szervezet hatékony mechanizmusa, mely eltávolítja a már fölös koleszterint).
A kilencvenes évek közepéig még a koleszterintartalom szerepelt az első helyen az öt legfontosabb rizikófaktor hazai listáján, mára – végre – visszaszorult az utolsó helyre, átadva előkelő helyét a telített zsíroknak, melyeknek vérkoleszterint növelő hatása kétszerese a koleszterinének. (A másik három faktor: a túlzott kalóriabevitel, az elhízás és a mozgáshiány.)
Tehát az alkalmankénti – akár másnaponta – nagyobb koleszterinfogyasztás, legyen az belsőség vagy soktojásos rántotta, nem vezet a vérszint emelkedéséhez. Ráadásul mindkét eledel hatékonyan beindítja és működteti az emésztés folyamatát, mely hozzájárul az elimináció fokozódásához is.
Csácsi Ibolya
dietetikus
forrás: archívum
(Patika Tükör – 041004)
