Hőmérőtörténet
Galileo Galilei, a híres olasz csillagász és fizikus találmányát, a lázmérőt 1612-ben alkalmazták először a test hőmérsékletének meghatározására. A lázmérő használata egy páduai orvos, Sanctorius nevéhez fűződik, aki úgy gondolta, hogy a test hőmérsékletének változása különböző betegségek tünete lehet. A ma már kissé bonyolultnak tűnő használat mellett az eredmény sem sikerült mindig tökéletesen.
A természetes gyógymódok közül a csapból kieresztett, 14-16°C hőmérsékletű hideg vizes borogatás, vagy a szobahőmérsékleten állni hagyott (20°C) langyos vizes borogatás ugyan hőt von el a lefedett kisebb testfelületről, de lázcsillapításra inkább a nagyobb testfelületre helyezett pakolás ajánlott. A hideg borogatások ideje 1-2 óra, a langyos borogatást 3-4 óráig vagy egész éjjelre alkalmazzuk.
A testhőmérséklet mérése egy igen egyszerű és informatív eljárás. A magyar háztartások többségében hagyományos, ún. higanyos hőmérőt használnak. Felnőttek hőmérsékletét a hónaljban vagy a szájban, kisgyermekekét a végbélben szokás mérni.
Mérés előtt a hónaljat szárazra kell törölni, majd a hőmérőt a hónaljárokba vezetni (a higanytartály legyen az árok mélyén). A mérés ideje kb. 10 perc, ennyi idő kell ugyanis ahhoz, hogy a hónaljárok a test hőmérsékletét felvegye.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.