Hőmérőtörténet
Galileo Galilei, a híres olasz csillagász és fizikus találmányát, a lázmérőt 1612-ben alkalmazták először a test hőmérsékletének meghatározására. A lázmérő használata egy páduai orvos, Sanctorius nevéhez fűződik, aki úgy gondolta, hogy a test hőmérsékletének változása különböző betegségek tünete lehet. A ma már kissé bonyolultnak tűnő használat mellett az eredmény sem sikerült mindig tökéletesen.
A természetes gyógymódok közül a csapból kieresztett, 14-16°C hőmérsékletű hideg vizes borogatás, vagy a szobahőmérsékleten állni hagyott (20°C) langyos vizes borogatás ugyan hőt von el a lefedett kisebb testfelületről, de lázcsillapításra inkább a nagyobb testfelületre helyezett pakolás ajánlott. A hideg borogatások ideje 1-2 óra, a langyos borogatást 3-4 óráig vagy egész éjjelre alkalmazzuk.
A testhőmérséklet mérése egy igen egyszerű és informatív eljárás. A magyar háztartások többségében hagyományos ún. higanyos hőmérőt használnak.Felnőttek hőmérsékletét a hónaljban vagy a szájban, kisgyermekekét a végbélben szokás mérni. Mérés előtt a hónaljat szárazra kell törölni, majd a hőmérőt a hónaljárokba vezetni (a higanytartály legyen az árok mélyén). A mérés ideje kb. 10 perc, ennyi idő kell ugyanis ahhoz, hogy a hónaljárok a test hőmérsékletét felvegye.
Hazai tájaink éghajlatát szem előtt tartva tekintjük át az általuk kínált főbb terápiás lehetőségeket.
Alföldi klímánkat nagy napi és évi hőmérsékleti ingadozás jellemzi. Sok a napfény, csekély a páratartalom és a felhőzet, a csapadékmennyiség kevés, a szél mérsékelt erősségű. Ingerklíma, azaz a szervezettől alkalmazkodást követel. Rheumás betegeknél jótékony, különösen, ha gyógyvíz is rendelkezésre áll. Emellett kedvezően hathat az anémiára.
Az orvos kérdezi a betegétől:
- Hogy alszik?
- Mint a mormota!
- És hogy eszik?
- Köszönöm, mint a farkas!
- Nem gondolja, hogy inkább állatorvoshoz kéne mennie?
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.