A baktériumok természetes ellenségének számító fágok és a mikrobiom-helyreállítás kombinációját vizsgálják visszatérő húgyúti fertőzések kezelésére a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) szakembereinek közreműködésével.
Közleményük szerint a visszatérő húgyúti fertőzések világszerte több százmillió embert érintenek, különösen gyakoriak a nők körében, és sok esetben újra meg újra antibiotikum-kezelést igényelnek.
Az ilyen fertőzések gyakran nem érnek véget az aktuális tünetek megszűnésével. A háttérben olyan Escherichia coli törzsek is állhatnak, amelyek a bélrendszerben tartósan fennmaradnak, majd újra eljuthatnak a húgyutakba. Az antibiotikumok átmenetileg visszaszoríthatják a kórokozókat, de közben a hasznos mikrobiomot is károsíthatják, ami hozzájárulhat a fertőzések kiújulásához.
Az Európai Unió Horizon Europe programjának 15 millió eurós (5,353 milliárd forintos) támogatását elnyerő REPhRAME projekt egyszerre célozza az aktuális fertőzést és a kiújulás egyik lehetséges forrását. A kezelés első lépése a CRISPR-technológiával erősített fágkoktél, amely a kórokozó E. coli törzsek ellen irányul.
A fágok olyan vírusok, amelyek baktériumokat fertőznek, és megfelelő kiválasztás esetén célzottan a problémát okozó baktériumokat támadják. Ezt követi egy mikrobiom-terápia, amelyet a Cologne Microbiota Bank fejlesztett, és amely a bél mikrobiális egyensúlyának helyreállításával segíthet csökkenteni az újabb fertőzések kockázatát.
A projekt központi eleme egy több országban zajló, randomizált, placebo-kontrollált klinikai vizsgálat, amely a kezelés biztonságosságát, hatásosságát és klinikai alkalmazhatóságát értékeli. A kutatók három megközelítést hasonlítanak össze: a fágterápiát önmagában, a fágterápiát antibiotikummal kombinálva, valamint a fágterápiát mikrobiom-helyreállítással kiegészítve.
A vizsgálat nemcsak arra keres választ, hogy a fágterápia csökkentheti-e az antibiotikum-használatot, hanem arra is, hogy milyen betegcsoportokban, milyen kezelési sorrendben és milyen mikrobiológiai feltételek mellett lehet a legeredményesebb. A klinikai adatok mellett a kutatók mikrobiológiai, immunológiai és mikrobiom-adatokat is gyűjtenek, hogy jobban megértsék a kezelés hatásmechanizmusát és a sikeres terápia feltételeit.
A projektben fontos szerepet kap a HUN-REN SZBK Transzlációs Mikrobiológia Laboratóriuma, amelyet Kintses Bálint vezet. A szegedi szakemberek fő kutatási területe, az hogyan lehet megérteni és előre jelezni, hogy egy adott fág mely baktériumtörzsek ellen lehet hatékony.
A fágok rendkívül célzottan működnek. Ez lehetőséget ad arra, hogy a kórokozó baktériumokat pontosabban támadják, mint a széles spektrumú antibiotikumok. Ugyanez azonban kihívás is: a sikeres fágterápiához pontosan ismerni kell a fágok és baktériumok közötti kapcsolatot, valamint azt, hogyan változhat ez a kezelés során.
A szegedi labor adatvezérelt mikrobiológiai és fágterápiás megközelítései hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fágterápia ne eseti, kísérleti próbálkozás legyen, hanem tervezhető, mérhető és klinikailag értelmezhető kezelési stratégia.
A Universitätsmedizin Frankfurt vezetésével, 16 európai partnerintézmény részvételével REPhRAME projekt illeszkedik ahhoz az európai törekvéshez, amely célja, hogy a baktériumokat fertőző fágokból szabályozott, klinikailag validált kezelési lehetőség váljon olyan fertőzések ellen, amelyeknél az antibiotikumok egyre kevésbé jelentenek tartós megoldást.
A projekt különlegessége, hogy a fágterápiát nem önmagában, hanem a mikrobiom helyreállításával összekapcsolva vizsgálja. Ez a megközelítés egyszerre célozza az aktuális fertőzést és a kiújulás biológiai hátterét. Ha a klinikai vizsgálat sikeres lesz, hozzájárulhat az antibiotikum-használat csökkentéséhez, a visszatérő fertőzések számának mérsékléséhez, és ahhoz, hogy a fágterápia a jövőben helyet kapjon az európai klinikai gyakorlatban.
(MTI)
