A magyar orvosok, kutatĂłk Ă©vszázadok Ăłta viszik hazánk jĂł hĂrĂ©t szerte a világban, az azonban kevĂ©sbĂ© köztudott, hogy Magyarország nem csak jeles gyĂłgyĂtĂłkat, hanem kiválĂł gyĂłgyszereket is adott Ă©s ad a mai napig a világnak.
Az 1800-as Ă©vek vĂ©ge, az 1900-as Ă©vek eleje valĂłságos áttörĂ©st hozott a gyĂłgyĂtás Ă©s a gyĂłgyszergyártás világában. Ekkor kezdtek kialakulni azok a gyártási technolĂłgiák, amelyek lehetĹ‘vĂ© tettĂ©k, hogy az Ăşjonnan felfedezett gyĂłgyszereket jĂł minĹ‘sĂ©gben Ă©s jelentĹ‘s mennyisĂ©gben lehessen előállĂtani, Ăgy minden korábbinál több ember számára elĂ©rhetĹ‘vĂ© tenni a gyĂłgyulást.
A „magyar gyógyszer”
Magyarország az elsĹ‘k között kapcsolĂłdott be a gyĂłgyszergyártásba Ă©s vált nĂ©hány Ă©vtized alatt gyĂłgyszergyártĂł nagyhatalommá: 1913-16 között felfedezett görcsoldĂł hatásĂş gyĂłgyszer-hatĂłanyag volt az elsĹ‘ szintetikus Ăşton előállĂtott, napjainkban is forgalomban lĂ©vĹ‘ gyĂłgyszer, 1916-18 között Wolf Emil Ă©s Kereszty György megvalĂłsĂtotta Magyarországon az elsĹ‘ nyomás alatti gyĂłgyszeripari technolĂłgiát a szalicilsav, az egyik legismertebb láz- Ă©s fájdalomcsillapĂtĂł, gyulladáscsökkentĹ‘ hatĂłanyagának előállĂtására.
Az 1920-as években a magyar gyógyszeripar nagy lendülettel fejlődött, amit az is mutat, hogy a 40-es évekre már 64 cégnek volt gyógyszergyártási engedélye. A nagy vállalatok mellett a közepes és kis vállalatok együttes termelése azt eredményezte, hogy az 1920-as évekre kapacitását tekintve a hazai gyógyszergyártás már világviszonylatban az ötödik, hatodik helyen állt.
A „magyar gyĂłgyszer” rövid idĹ‘n belĂĽl világszerte kivĂvta az orvosok Ă©s betegek elismerĂ©sĂ©t, tudták, hogy bĂzhatnak hatĂ©konyságában, kiválĂł minĹ‘sĂ©gĂ©ben. Ez utĂłbbihoz jelentĹ‘sen hozzájárult, hogy az Országos KözegĂ©szsĂ©gĂĽgyi IntĂ©zet már 1927-ben bevezette az egysĂ©ges szempontok szerint gyĂłgyszerellenĹ‘rzĂ©st.
Nemcsak a magyar katonáknak jutott a hazai gyógyszerből
A magyar gyĂłgyszergyártĂłk gyártási technolĂłgiájukat folyamatosan fejlesztve biztosĂtották, hogy ne maradjanak le a világ Ă©lvonalátĂłl, sĹ‘t, számos esetben a többiek elĹ‘tt vezessenek be Ăşj mĂłdszereket. Ez a fejlĹ‘dĂ©s tette lehetĹ‘vĂ©, hogy ha bárhol a világon Ăşj, a betegek Ă©letĂ©t megmentĹ‘ gyĂłgyszer-molekulát fedeztek fel, az rövid idĹ‘n belĂĽl hazai gyártásbĂłl a magyar betegekhez is eljusson, ahogy törtĂ©nt ez pĂ©ldául az inzulin, vagy a penicillin esetĂ©n, Ă©letek százezreit mentve meg ezzel.
A kapacitások bĹ‘vĂtĂ©se pedig többek között a második világháborĂş idejĂ©n bizonyult Ă©letmentĹ‘nek, amikor drasztikusan lecsökkent a kĂĽlföldrĹ‘l Ă©rkezĹ‘ gyĂłgyszerek mennyisĂ©ge, a magyar gyĂłgyszergyárak azonban a legnagyobb vĂ©sz Ăłráiban is biztosĂtani tudták, hogy ne maradjon gyĂłgyĂtĂł kĂ©szĂtmĂ©nyek nĂ©lkĂĽl az ország lakossága.
A 1930-as évek végén kezdték meg az egyik legismertebb sebhintőpor termelését, amellyel a II. világháború alatt nemcsak a magyar hadsereget, a Wehrmachtot látták el, hanem a semleges országokban lévő leányvállalatokon keresztül az angolszász hatalmakat és a Vörös Hadsereget is.
Húzóágazat a rendszerváltozás előtt és után is
A gyĂłgyszeripar folyamatos fejlĹ‘dĂ©sĂ©vel azonban nem csak a betegeket, hanem az ország gazdaságát is gyĂłgyĂtotta akkor, amikor arra a legnagyobb szĂĽksĂ©g volt. Az 1929-tĹ‘l bekövetkezĹ‘ világgazdasági válság Ă©veiben is stabil megĂ©lhetĂ©st jelentett az ott dolgozĂłknak Ă©s elengedhetetlen export-bevĂ©telt az országnak, az azt követĹ‘ Ă©vtizedben pedig a nemzetgazdaság egyik hĂşzĂł ágazata lett. Az 1950-es Ă©vekben a „vas Ă©s acĂ©l” országában is biztosĂtani tudta, hogy maradjon hazánkban magas szellemi hozzáadott Ă©rtĂ©ket kĂ©pviselĹ‘ iparág, kĂ©sĹ‘bb pedig a KGST táboron Ă©s azon kĂvĂĽl is az ország leginkább piackĂ©pes termĂ©keit állĂtotta elĹ‘.
A rendszerváltozás után ismĂ©t nemzetgazdasági kulcsszerep jutott neki, egyike volt a kevĂ©s privatizáciĂłs sikertörtĂ©neteknek, amelyek során a kĂĽlföldi tĹ‘ke nem piacot vásárolt, hanem a hazai szakĂ©rtelemre, technolĂłgiára Ă©pĂtve nemzetközi piacokra törtĂ©nĹ‘ gyártást hozott az országba.
A jelen magyar gyĂłgyszeripara mĂ©ltĂł Ĺ‘rzĹ‘je a közel másfĂ©l Ă©vszázados hagyományoknak, a hazai betegek ellátása mellett világszerte közel 80 országba jutnak el gyĂłgyĂtĂł kĂ©szĂtmĂ©nyei emberek tĂzmilliĂłi számára hozva gyĂłgyulást. Ezekre a sikerekre pedig mindannyian bĂĽszkĂ©k lehetĂĽnk.