A köszvény a szervezet húgysav anyagcseréjének zavara. A köznyelvben csúznak is nevezett kórkép lényege, hogy a testfolyadékokban a húgysavszint megemelkedik.
Ennek oka a húgysavtermelés növekedése vagy a húgysavkiválasztás csökkenése lehet.
ízületi gyulladás
A láb leggyakoribb deformitásai közé tartozó bütyök (hallux valgus) akkor alakul ki, amikor a láb öregujjának csontjai és ízületei – főként statikai okokból kifolyólag – elmozdulnak, az öregujj a többi ujj felé mozdul, így a fényképen is látható módon a láb belső oldalán kitüremkedés jön létre. Nőknél gyakrabban találkozhatunk ezzel az eltéréssel, amit minden bizonnyal a láb rossz statikáját elősegítő szűk, magas sarkú, hegyes orrú cipők viselése okoz.
Az ún. autoimmun betegségek csoportjába tartozó idült, gyulladásos kórkép, amikor az ízületen belüli szöveteket (elsősorban kötőszövetet) a szervezet által termelt ellenanyagok megtámadják, jellegzetes tüneteket okozva (PCP - krónikus sokízületi gyulladás).
Átlagosan minden 75. ember érintett, a nők esélye, hogy megbetegednek, közel háromszoros a férfiakhoz képest.
Bármely életkorban előfordulhat
Artritisz. Az ízületek gyulladását nevezzük így. Ilyenkor az ízületi folyadék felgyülemlik az ízületekben, melyek fájdalmasan megduzzadnak. A betegségnek különböző típusai vannak a gyulladt ízületek száma, a betegség lefolyása és időtartama szerint. Az ízületi gyulladások egy részének oka ismeretlen, ilyen a reumatoid artritisz. Néhány esetben azonban a kórokozó (baktérium vagy vírus) az ízületi folyadékból vagy a vérből kimutatható. A betegség néhány típusa csak rövid ideig tart, de vannak olyan fajtái is, melyek évekig elhúzódhatnak, sőt akár egy egész életen át elkísérhetik a beteget.
A táplálékainkban lévő zsírok között is van olyan, amelyről fontos részletesebben szólni, mert alkotórészeiknek az esszenciális omega-3 zsírsavcsoportnak speciális élettani szerepük van és a magzati fejlődés szempontjából is nagyon jelentősek. Az omega-3 zsírsavak (linolénsav, EPA = eikozapentaénsav, DHA = dokozahexaénsav) többszörösen telítetlen zsírsavak.
Az ülőmunka elsősorban a derekunkat terheli meg, mivel ez testünk egyik legjobban igénybe vett területe, tehát érthető, hogy a tartós ülés következtében itt jelentkezik leggyakrabban a klasszikus derékfájás tünete.
További fájdalomtünetek léphetnek fel a nyak-vállöv izmaiban, valamint a hátizmokban.
Ízületi gyulladást okozhat az ülő életmód
Napjainkban a minket kiszolgáló, magas színvonalú technológiának, a mozgásszegénység életmódnak és a nem megfelelő minőségű étrendnek köszönhetően rohamosan és globálisan növekszik az évente regisztrált új arthritises betegek száma.
Az állkapocs, azaz temporomandibuláris ízület (TMI) működésében egy speciális, páros ízület. Rágáskor a bennük lévő porckorong segíti a két oldal összehangolt őrlőmozgását, a forgómozgással kombinált szimmetrikus előre-hátra csúszást.
A TMI ritkán előforduló betegségei közé sorolhatók fejlődési rendellenességei, vagy a súlyos táplálkozási nehézséget okozó csontos összenövés (ankylosis), mely megakadályozza az ízfelszínek mozgását.
A tavasz közeledtével a kullancsok által terjesztett Lyme-kór veszélye reális közelségbe kerül. A kórképet természetesen nem maga a kullancs, hanem az általa vérkeringésbe juttatott baktérium, a Borrelia Burgdorferi okozza. Mi is ez a betegség valójában?
Melyek a jellegzetes tünetek?
Az ízületi gyulladásnak leggyakrabban előforduló típusai a reumás jellegű és a köszvényes ízületi gyulladás. Súlyos formájában a betegség elpusztítja az ízületi porcot, sőt a környező csontszövetet is. Ritkán fertőzések is okozhatnak ízületi gyulladást, és ismert az autoimmun eredetű megbetegedés is, amely gyakran öröklődik.
A reumás jellegű ízületi gyulladás általában lassan, fokozatosan kialakuló, rendszerint mindkét oldali, szimmetrikus helyzetű, ízületeket (ujjak, csuklók, térdek) károsító gyulladás. A betegség lefolyására jellemző az enyhülési és fellángolási periódusok váltakozása.
A mozgásszervi megbetegedésről
A mozgásszervi megbetegedéseket korunk népbetegségeként tartják számon, mely hazánkban is nagyon sok embert érint: kit közvetve, a családjában előforduló megbetegedések révén, kit úgy, hogy saját maga az érintett. A lakosság 15-20 százalékánál diagnosztizálható mozgásszervi betegség, több mint százezren szenvednek gyulladásos ízületi megbetegedésben, és 10-20 százalékra tehető azoknak a száma, akiknél kopásos ízületi betegségek tünetei jelentkeznek.
A mozgásszervi megbetegedésekről dr. Szombati Istvánt, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet reumatológusát kérdeztük.
Bár az állkapocs különféle fejlődési, növekedési rendellenességei, gyulladásai, daganatai révén is panaszokat okozhat, jóval gyakoribbak a rágószerv működészavarából származó rendellenességek (fájdalom diszfunkciós szindróma).
A fogsorok záródási hibái, izomtónus fokozódásával járó stresszállapot, éjszakai fogcsikorgatás következtében kialakult működészavarok ízületi kopáshoz, igen fájdalmas és elégtelen rágáshoz ill. táplálkozáshoz vezetnek.
PIKKELYSÖMÖR (PSORIASIS)
DIAGNÓZIS, TÜNETEK
A pikkelysömör gyakori gyulladásos bőrbetegség. A bőrelváltozások éles szélűek, fehér színűek, pikkelyszerűen hámlanak, alattuk a bőr megvastagszik, gyulladt. A bőrjelenség megjelenhet bárhol, azonban jellemzően a könyök, a térd tájékán (annak feszítő oldalán), valamint a hajas fejbőrön alakul ki. A pikkelyek eltávolításakor az alatta levő bőrterület pontszerűen vérzik. A bőrjelenséggel egyidejűleg ízületi gyulladás is felléphet. A körmök szintén érintettek lehetnek, a köröm ilyenkor elválik a körömágytól. Az esetek nagy részében az esetleg fellépő enyhe viszketésen kívül lényeges panasz nincs.
A reumás ízületi gyulladás
Duzzadt, deformált, merev ízületek. Mozgásra jelentkező fájdalom, jobb és rosszabb időszakok. Reumás ízületi gyulladás. A betegség a lakosság megközelítőleg 1 százalékát érinti. Nőknél mintegy 2-3-szor gyakoribb, mint férfiaknál. Noha bármely életkorban előfordulhat, mégis leggyakrabban 20"50 éves korra tehető a megjelenése.
A Kecskeméti Megyei Kórház Reumatológiai Osztályán jelentős előrelépést tettek annak érdekében, hogy a súlyos, gyakran a munkaképesség elvesztéséhez vezető, olykor teljes megnyomorodást okozó rheumatoid arthritist hatékonyabban kezeljék. A rheumatoid arthritis egy ismeretlen eredetű „sokízületi", gyulladásos betegség, mely bármilyen ízületet megbetegíthet. A folyamat lényege, hogy az ízületi belhártya burjánzik, benne gyulladásos sejtek telepednek meg, amelyek a folyamatot önfenntartóvá teszik és károsító anyagokat termelnek.
A térdfájdalmak hátterében sokszor az ízületi porc kopása, arthrosisa áll. A teherviselő felszíneink közül leggyakrabban a csípő- és térdízületeink kopnak. Az ízületi porc ezen degenerációjának kialakulásában sok tényező játszik szerepet, olyan mint veleszületett fejlődési rendellenesség, statikai tengelyeltérés (X-térd, O-láb), foglalkozási ártalomból eredő túlterhelés (nehéz fizikai munkától, túlsúlytól, versenysporttól), balesetek, sérülések, korábbi műtéti beavatkozások, ízületi gyulladás, mozgáshiány, illetve – egyes vélemények szerint – csökkent pajzsmirigyműködés. Igen gyakran jelentkezik 45 év feletti nőkön túlsúly és visszérbetegség kíséretében.
Testünk egyik legnagyobb erőhatásoknak kitett része a térdízület. Ennek oka az, hogy nagy erőkarok mentén nagy erők hatnak, ezért a térd sérülésveszélye a többi ízülethez képest fokozott. Különösen érvényes ez sportolók esetében, amikor a térdízület megterhelése az átlagosnál nagyobb. A sérülékenység nemcsak versenyszerű sportolóknál áll fenn, hanem az alkalomszerűen sportolók százezreinél is fenyeget. Síeléskor az úgynevezett sportbalesetek többnyire a térdízület sérülésével járnak, ezért különösen fontos ennek a testrésznek a védelme, a sérülés megelőzése.
Amit az ínhüvelygyulladásról tudni kell
A karácsonyi sütés-főzést, nagytakarítást követően szomszédasszonyom, Piroska, fájdalmas arckifejezéssel csöngetett be hozzánk.
- Csinálj már velem valamint, mert úgy fáj a jobb kezem, hogy majd megőrülök, ha éjszaka megmozdítom, rögtön felébredek a fájdalomtól. Szabadságot vettem ki az ünnepekre, és most használhatatlan vagyok.
