A vesekƑ diĂ©tĂĄs kezelĂ©se

A vesekövek a vizeletben oldott anyagokbĂłl keletkeznek. Egy rĂ©szĂŒk anyagcseretermĂ©k, mĂĄsik rĂ©szĂŒk a tĂĄplĂĄlĂ©k termĂ©szetes alkotĂłrĂ©sze.

Bizonyos alkati adottsĂĄgok Ă©s betegsĂ©gek is elƑsegĂ­thetik a vesekƑ kĂ©pzƑdĂ©sĂ©t. Gyakran tĂŒnetmentesen alakul ki, de a hĂșgyvezetĂ©kekbe jutĂł kƑ rohamot vĂĄlthat ki, mely heves, görcsös fĂĄjdalommal a vesetĂĄjon kezdƑdik, kisugĂĄrozhat a hĂłlyagba, hĂșgycsƑbe, nemi szervekbe.

Ez akkor szƱnik meg, amikor a kƑ leĂ©r a hĂșgyhĂłlyagba. Az aprĂłbb kövek a vizelettel kiĂŒrĂŒlhetnek, a nagyobb kövek endoszkĂłpos vagy nyĂ­lt mƱtĂ©ttel tĂĄvolĂ­thatĂłk el, illetve vesekƑzĂșzĂĄs is szĂłba jöhet.
A mĂĄr meglĂ©vƑ kövek esetĂ©ben a gyĂłgyszeres Ă©s mƱtĂ©ti megoldĂĄsokon tĂșl is fontos kiegĂ©szĂ­tƑ lehet a diĂ©ta.

A diĂ©ta cĂ©lja: a meglĂ©vƑ kƑ növekedĂ©sĂ©nek megakadĂĄlyozĂĄsa, illetve az Ășj kƑ kĂ©pzƑdĂ©sĂ©nek megelƑzĂ©se. A diĂ©ta viszonylag sĂłszegĂ©ny, erƑs fƱszerektƑl mentes, vitamingazdag. Fontos a bƑ folyadĂ©kfogyasztĂĄs (2-3 liter naponta).

A beteg este is igyon 1-2 pohĂĄr vizet, mert ez higĂ­tja a vizeletet Ă©s Ă­gy csökken a kƑkĂ©pzƑdĂ©s esĂ©lye. VigyĂĄzzunk a bƑ verejtĂ©kezĂ©ssel jĂĄrĂł alkalmakkal (pl.sport, tĂșra, napozĂĄs, erƑs fizikai munka), ilyenkor pĂłtolni kell a folyadĂ©kvesztesĂ©get. KĂŒlön figyelmet kell fordĂ­tani a folyadĂ©kfogyasztĂĄsra hĂĄnyĂĄs, hasmenĂ©s, vĂ­zhajtĂł kezelĂ©s esetĂ©n is.

Leggyakoribb vesekƑ fajták:

• hĂșgysavkƑ
• kalcium-oxalĂĄtkƑ
• foszfĂĄtkƑ
• egyĂ©b (cystin, xantin, vegyes)

A kövek kĂŒlönbözƑ összetĂ©telƱek lehetnek, a diĂ©ta ennek alapjĂĄn alakĂ­thatĂł ki.

HĂșgysavkƑ esetĂ©n a vizelet vegyhatĂĄsĂĄt lĂșgos irĂĄnyba kell eltolni, ezĂ©rt a diĂ©ta fƑleg zöldsĂ©gekbƑl, gyĂŒmölcsökbƑl, fƑzelĂ©kbƑl Ă©s tojĂĄsbĂłl ĂĄlljon. Tej-tejtermĂ©k fogyasztĂĄsa jĂł hatĂĄsĂș. ElƑnyösek az ivĂłkĂșrĂĄk. KerĂŒlni kell a hĂșsok, halak, belsƑsĂ©gek (mĂĄj, vese, velƑ, sajtok, rizs) fogyasztĂĄsĂĄt. Óvakodni kell az erƑs fƱszerektƑl (bors, erƑs paprika, mustĂĄr, torma, chili stb.) mert ezek izgatjĂĄk a hĂșgyutakat. TĂșlzott mennyisĂ©gƱ alkohol fogyasztĂĄsa is kĂĄros lehet.

Kalcium-oxalĂĄtkƑ esetĂ©n az Ă©trend legyen kalciumszegĂ©ny (napi 350-400 mg) ezĂ©rt a magas kalciumtartalmĂș Ă©teleket korlĂĄtozni kell: tej-tejtermĂ©k, pĂ©ksĂŒtemĂ©ny (tejbƑl 1 dl, tĂșrĂłbĂłl 5 dkg fogyaszthatĂł naponta).
Magas oxĂĄlsavtartalmuk miatt kerĂŒlni kell a paraj, a sĂłska, a retek, a cĂ©kla, a szĂĄrazbab, a lencse ill. a diĂł, a mĂĄk, a mazsola, Ă©s a kĂĄvĂ© fogyasztĂĄsĂĄt. A magas cukorfogyasztĂĄs elƑsegĂ­theti a szervezetben az oxĂĄlsav termelĂ©st, tehĂĄt ez is kerĂŒlendƑ.

Az oxalĂĄtkƑ kĂ©pzƑdĂ©sĂ©t gĂĄtolja a B6-vitamin (mĂĄj, hal, Ă©tolaj) Ă©s a magnĂ©zium (bĂșzakorpa). HĂșsok, margarin Ă©s rizs szabadon fogyaszthatĂł. GyĂŒmölcsök közĂŒl a dinnye, a szƑlƑ, az Ƒszibarack, az alma magas folyadĂ©ktartalmuk miatt jĂł hatĂĄsĂșak.

Javasoljuk mĂ©g a vilĂĄgosra fƑzött teĂĄkat (hĂĄrsfa, kamilla-, lestyĂĄn-, stb.).

Kalcium-foszfĂĄtkƑ esetĂ©n a vizelet vegyhatĂĄsĂĄt savanyĂ­tani kell. EgyĂŒnk bƑven hĂșsokat, felvĂĄgottfĂ©lĂ©ket Ă©s csökkentsĂŒk a zöldsĂ©gek, fƑzelĂ©kek, tej Ă©s tejtermĂ©kek fogyasztĂĄsĂĄt.

Tillinger Tiborné
dietetikus