Az innovációs napon rendezett sajtóbejáráson Szepes Zoltán, az SZTE Belgyógyászai Klinika egyetemi tanára elmondta, hogy az intézmény endoszkópos laboratóriumának felszereltsége Magyarországon a legjobbnak számít. A laboratórium, ahol évente 12-13 ezer pácienst látnak el, sokkal több mint diagnosztikai egység, minden olyan beavatkozásra képesek itt, mint a legjobb nyugat-európai intézményekben. A többi közt az epeutak vizsgálata, az ott vagy a hasnyálmirigy kivezető csatornájában talált kövek törése is elvégezhető.
A szegedi laboratóriumban történik a legtöbb vastagbél szűrés az országban, ahogy itt végzik a legtöbb endoszkópos ultrahangos vizsgálatot is. A laboratóriumban a három dél-alföldi megye pácienseit vizsgálják és látják el, de legmagasabb szintű ellátást nyújtó intézményként speciális beavatkozások elvégzésére rendszeresen fogadnak betegeket a Dunától keletre fekvő országrész egészéből.
Az oktatásban és az orvostovábbképzésben komoly előrelépés, hogy a beavatkozások során készült képek rögzíthetők, a felvételeket pedig valós időben közvetíteni is tudják. A vizsgálatok elemzése során pedig a mesterséges intelligenciát is igénybe veszik, az egyik megoldás a bélben fellelhető esetleges polipokra hívja fel a figyelmet, a másik pedig az elváltozások meghatározásában nyújt segítséget.
Besenyi Zsuzsanna, az SZTE Nukleáris Medicina Intézetének vezetője közötze, az egyetem teranosztikus központja az országban egyedülálló, mert egyes daganatos betegségek diagnosztikáját, a szükséges terápia megtervezését, végrehajtását és utánkövetését egyetlen betegellátó egységen belül végzik.
A betegek ellátása során olyan, az adott daganattípushoz speciálisan kötődő radioizotópos készítményeket használnak, melyek egyik párja a képalkotó eljárásokon segít megjeleníteni az elváltozásokat, a másik pedig a terápiában alkalmazható. Egyes agydaganatoknál, prosztataráktípusoknál, illetve neuroendokrin daganatoknál az országban egyedüliként jelenleg az SZTE-n végzik a páciensek ellátását.
Jelenleg zajlik az egyetemen egy ciklotron telepítése és a hozzá kapcsolódó radiofarmakon gyártó üzem kialakítása, így hamarosan a radiológiai készítményeket az SZTE saját maga fogja előállítani.
Varga Endre, az SZTE Traumatológiai Klinikájának professzor elmondta, hogy az intézményben évente mintegy 900 térdprotézisműtétet végeznek. A klinika mintegy 20 éve élen jár a műtéti tervezés, a műtéti navigáció vívmányainak bevezetésében, május óta pedig már a CORI robotsebészeti rendszer is segíti a betegellátást.
Sohár Gellért egyetemi docens közölte, a műtétek során az irányítás a sebész kezében marad, miközben a mesterséges intelligencia által támogatott technológia a beavatkozás alatt segíti a megfelelő protézis kiválasztását, figyelembe véve a térdízület stabilitását, az oldalszalagok feszességét. A megoldás alkalmazásával a beteget a korábbiaktól eltérően nem kell kitenni előzetes sugárterhelésnek, a robotasszisztált rendszer néhány tizedmilliméteres és tizedfokos pontosságot tesz lehetővé.
Perényi Ádám, a Szegedi Hallásjavító Implantáció Munkacsoport tagja elmondta, az SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján csúcstechnológiás operációs mikroszkópokkal és endoszkópokkal végzik a nagy precizitást igénylő sebészeti beavatkozásokat.
A műtétek során használt képalkotó eljárások – alacsony sugárterhelés mellett – lehetővé teszik, hogy a sebész a beavatkozás alatt nyomon kövesse a cochleáris implantáció kulcslépését, az elektróda bevezetését a csigába. A műtőkben két modern idegmonitort is használnak, ezek a készülékek folyamatosan figyelik a fontos idegek – például az arc mimikai izmait irányító arcideg vagy a hangszalag-mozgásokat vezérlő bolygóideg – működését a beavatkozás alatt. Ez különösen fontos a fülsebészeti, a pajzsmirigy-, légcső-műtétek, valamint a cochleáris implantációk során, hiszen így a sebész azonnal visszajelzést kap, ha az ideg közelébe kerül.
(MTI)
