Hiszel a hipnózisban? – kérdezik tőlem ismerőseim. S mikor megtudják, hogy nemcsak, hogy "hiszek" benne, hanem művelem is, csodálkoznak. A hipnózist ugyanis sokan ma is valamiféle varázslatnak tartják, amiben lehet hinni vagy nem hinni.
A hipnózis azonban tudományosan igazolt jelenség, s már az ókori Egyiptomban is használták gyógyítás céljára. Hazánkban ma több szakmai egyesület is képez hipnoterapeutákat pszichológusokból és orvosokból.
A hipnózis általában pszichés és pszichoszomatikus betegségek gyógyításában használatos – ez a hipnoterápia –, de bizonyos eszközei egyre elterjedtebbek a fájdalomcsillapításnál, illetve a kómában és hasonló krízisállapotban levő betegek kezelésénél.
Mi a hipnózis és mi történik a hipnotizált emberrel?
A hipnózis olyan módosult, beszűkült tudatállapot, melyben a tudattalan tartalom bizonyos mértékig hozzáférhető és befolyásolható: ez az, amiért alkalmas terápiás célokra. A hipnózis alkalmazásához a kliens beleegyezése és közreműködése szükséges. Vannak könnyebben és nehezebben hipnotizálható személyek, de mindenki átélhet bizonyos élményeket a különféle és igen változatos technikák segítségével.
A hipnotizált személy a közhiedelemmel ellentétben nem kényszeríthető az elveivel ellenkező tett végrehajtására, tehát nincs kiszolgáltatott helyzetben, és az is ritkán fordul elő, hogy nem emlékszik a hipnózis után annak tartalmára.
A módosult tudatállapot és a szuggesztió
A hipnotizált személy a szuggesztiók hatására módosult tudatállapotba kerül. A módosult tudatállapot a megszokottól megkülönböztethető módon eltérő tudatállapot. A szuggesztió olyan kommunikáció, amely önkéntelen választ vált ki a befogadóban: nem mint parancsot vagy kérést teljesíti, hanem automatikusan befogadja a szuggesztió lényegi tartalmát.
Módosult tudatállapotot a hétköznapokban is gyakran átélünk: ilyen, a szokottól eltérő tudatállapotot élünk meg elmélyült zenehallgatás közben, vagy ha egy színdarabot nézve szinte el is felejtjük, hogy mi nézőként vagyunk jelen, vagy ilyen beszűkült tudatállapotba kerülünk szexuális együttlét során, illetve drog vagy alkohol hatására.
Hogyan jön létre a módosult tudatállapot?
A módosult tudatállapot létrejöhet, illetve kiváltható az ingerek csökkentésével (hagyományos relaxációs hipnózis, keleti meditációs technikák), avagy növelésével (transz létrehozása tánccal és dobhasználattal, szufi meditáció, aktív-éber hipnózis), illetve a figyelem beszűkítésével (a hipnotizőr szavaira, a másik emberre szerelemben) és a szervezet fiziológiai állapotának hirtelen megváltozásával (droghasználat, hiperventillációs technika).
Módosult tudatállapotban megváltozik az agy működése. Csökken a valóságvizsgálat, megváltozik az idő érzékelése, az érzelmek átélése és kifejezése élénkebbé válik. A tudati működés intuitívabbá és kreatívabbá válik. A fiziológiai változások mellett viselkedéses szinten is észlelhető a módosult tudatállapot a hipnotizált egyén esetében, aki saját maga is észleli a gondolkodásában létrejövő különbségeket.
Ezt a megváltozott tudati működésmódot használja fel a hipnotizőr olyan terápiás beavatkozások véghezvitelére, amire éber állapotban az alany nem képes. A hipnózis során a testünk is emlékezik: a nem tudatosult, csak testi szinten megélt élmények a hipnózis során hozzáférhetővé válnak.
Terápiás kapcsolat a hipnózisban
A hipnózis során érzelmi összehangolódás jön létre a terapeuta és a kliens között, ami feltétele és következménye is a hipnózisnak. A korai pszichoanalitikus szerzők a hipnotizőr és a hipnotizált közötti kapcsolat jellemzőjének tulajdonították a hipnózis létrejöttét, és azt feltételezték, hogy a hipnotizőr és az alany közötti viszony a szülőkkel való korai kapcsolatok mintázatát hordozza magán.
A hipnoterápia számos esetben javallott. Alkalmazható különféle neurotikus hátterű problémáknál (szorongás, fóbia, pánikbetegség, depresszió), pszichoszomatikus kórképeknél (fájdalom, migrén, légzőszervi megbetegedések, szív-érrendszeri rendellenességek, emésztőrendszeri problémák, bőrbetegségek), viselkedés- és szokásproblémák korrigálása esetén (alvászavarok, evészavarok, szexuális zavarok, dohányzás, drog- illetve alkoholproblémák), illetve kapcsolatzavarok és poszt-traumás stressz szindróma gyógyításánál.
Önmagában a hipnózis állapota is kellemes élmény, de valójában nem a hipnózis gyógyít, hanem a hipnotikus állapotban alkalmazott pszichoterápia.
Hagyományosan ülő vagy fekvő helyzetben alkalmazzák a relaxációs hipnózist, mely alvásszerű állapotot hoz létre. A test ellazulásával, a légzés lelassulásával jár, illetve váltható ki.
A relaxáció önmagában is jótékony hatású, és tanulható is: erre való az autogén tréning módszere. A relaxációra való képesség mellett a saját test feletti kontroll képessége is elsajátítható az autogén tréning során.
Aktív-éber hipnózis során azonban az aktivitás fokozásával érjük el a hipnotikus állapotot: ez a módszer az eksztatikus transzállapotok megfelelője. Az aktivitás örömének megélése különösen jótékony hatású depressziós kórképek esetében, illetve eredményes hatást vált ki szellemi és fizikai csúcsteljesítményt igénylő helyzetekben.
Szili Katalin
pszichológus
forrás: archívum
(Patika Tükör – 030201)
