Szövettani felépítésüket és működésüket tekintve szervezetünkben háromféle izomszövet található. A vázizomzatot harántcsíkolt izomzat építi fel. Akaratlagos, erőteljes mozgásra képes. A simaizmok, amelyek többek között a gyomor, a belek és a húgyvezeték falában, a hörgőkben, az érfalban, a méhben találhatók meg, akaratunktól függetlenül működnek. Működésük továbbítja a tápcsatornában a béltartalmat, a vizeletelvezető rendszerben a vizeletet, míg az érfal simaizmainak összehúzódása szabályozza vérnyomást.
A szívizomzat szintén akaratunktól függetlenül működik, életünk végéig tartó, erőteljes munkára specializálódott szövet.
Az izommozgás alapja az izomrostok és az azokat alkotó izomfonalak összehangolt működése.
Az izomfonalakat egymással párhuzamosan elhelyezkedő fehérjeszálak, az úgynevezett aktin és miozin molekulák alkotják. Ingerület hatására az izomrost környezetében kalciumionok szabadulnak fel. Hatásukra ezeknek a fehérjemolekuláknak a térszerkezete megváltozik, és képesek egymás mellett elcsúszni. Az egymás mellett elcsúszó fehérjeszálak végül is az izomfonalat, illetve az izomrostot rövidítik meg, így az izom összehúzódik. Az ingerület elmúltával a kalciumionok kiáramlanak az izomsejtből, és az izom ellazul. Ha ez a folyamat zavart szenved, az izom tartósan összehúzódik, begörcsöl.
Számos görcsállapotot ismerünk, az izomgörcs több betegség tünete is lehet.
Lényeges, hogy szétválasszuk a simaizmok görcse okozta állapotokat a harántcsíkolt izomzat görcseitől. Ugyanis, míg az előbbiekre jól hatnak az úgynevezett "görcsoldók", addig a vázizomzat görcseire ezek hatástalanok. A simaizmok görcsei közé tartozik többek között a vese- vagy epeköves kólika, a hörgőgörccsel járó asztmás roham, a menstruációs görcs és a bélgörcs.
A harántcsíkolt izomzat görcsével jár például az epilepszia vagy rángógörcs, a kellemetlen éjszakai lábikragörcs, a fogfájást vagy tetanuszfertőzést kísérő szájzár, de a veszettségben jellegzetesen jelentkező víziszony is, ami a garatizmok reflexes görcse.
Ez utóbbiaknál persze jóval gyakoribbak pl. a gyermekeknél jelentkező, az epilepsziás görcsökhöz hasonló izommerevséggel kísért, magas testhőmérséklet okozta lázgörcs, csakúgy, mint a bizonyos központi idegrendszeri betegségekkel járó görcsök, így pl. a szélütés vagy szülés körüli oxigénhiányos állapot következtében a magzatban kialakuló központi idegrendszeri károsodás. Ez nemcsak izombénulással, hanem épp ellenkezőleg, fokozott görcskészséggel, úgynevezett spasztikus állapottal is járhat.
Az első epilepsziás- vagy lázgörccsel feltétlenül, azonnal orvoshoz kell fordulni. Ez sokszor egyébként is olyan rémisztő a szülő számára, hogy ezt magától is megteszi.
Simaizomgörcsöknél is (pl. epe-, vesegörcs, asztmás roham) ugyanez tanácsolható. A gyakorló veseköves vagy asztmás beteg gyakran azonban jól tudja, mi a tennivaló ilyenkor. A hasi görcsöket gyakran kíséri hányinger, hányás, ami reflexes eredetű.
Ha egyéb tünetek is fellépnek, pl. a hasi görcsök mellett láz, sárgaság jelentkezik, illetve a panaszok a szokásos kezelésre nem múlnak, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. Egyszerű eszközös vizsgálatokkal, néhány laborvizsgálattal a panaszok oka is gyakran egyszerűen kideríthető, és orvosolható.
A betegek jó része tudja, hogy panaszait mi váltja ki, igyekszik is ezeket az okokat elkerülni. Közismert, hogy egyes ételek hajlamosak pl. epegörcsöt előidézni, így a zsíros, tejfölös ennivalók, a lecsó, az uborkasaláta, de a mákostészta is. Asztmás rohamot provokálhat fizikai terhelés, de poros levegő is. A simaizomzat görcskészsége fokozott lehet például hidegfront esetén, ilyenkor gyakoribbak az epe- és vesegörcsök.
A simaizomgörcsök kezelése során görcsoldók, fájdalomcsillapítók adására lehet szükség. Ha a beteg hány, a kúpok hatásosabbak, alkalmazásuk praktikusabb. Jót tehet a fájdalmas terület jegelése, hidegvizes borogatása, bár van, akiknél épp ellenkezőleg, a melegvizes fürdő, elektromos melegítőpárna alkalmazása enyhíti a tüneteket.
Dr. Kökény Zoltán
forrás: archívum
(Patika Tükör – 060328)
