A nagyothallást a fül különböző részein megjelenő kóros folyamatok okozzák: fejlődési rendellenesség, sérülés, gyulladás, hegesedés, daganat vagy degeneratív folyamat. A hiba lehet a hallójáratban, a középfülben, a belső fülben vagy a központi idegrendszerben. A hallójárati betegségek közül a járatot elzáró folyamatok okoznak halláscsökkenést. A hallójárat elzáródását okozhatja: fejlődési rendellenesség, gyulladás vagy sérülés okozta hegesedés, jó- vagy rosszindulatú daganat. A fejlődési rendellenesség, a hegesedés és a jó indulatú daganat okozta elzáródást műtéttel lehet megszüntetni. A rosszindulatú daganatok komplex onkológiai kezelést igényelnek. A banális kórképek – például: hallójárati idegentest, fülzsírdugó, hallójárati gyulladásból adódó váladékgyülem – okozta átmeneti hallásromlást nem szoktuk nagyothallásnak nevezni.
hallásjavítás
Zaj nélküli erősítés
Bizonyára sokan hallották a hallókészülékkel rendelkező családtagoktól vagy ismerősöktől azt a panaszt, hogy a készülék "minden zajt felerősít". Ezen alapvető probléma mérséklésére vagy kiküszöbölésére a digitális hallókészülékek nagy többsége alkalmas. A tb-támogatással is megvásárolható, digitális hallókészülékek többnyire rendelkeznek olyan fejlett zajszűrő és sípolást csökkentő rendszerrel, amelyek a páciens egyedi igényei szerint programozhatóak.
A tranzisztor feltalálása óta az elektronika robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. A fejlődés a miniatürizálás és az egyre bonyolultabb feladatok megoldása felé tart. A számítástechnika a számítógépek fejlesztésével a digitális technika térhódítása tapasztalható egyre több technikai megoldásban. A fizikai folyamatok matematikai modellekkel leírhatók, digitalizálhatók. A digitális rendszer "agya" a processzor, mely a másodpercenként elvégzett műveletek számával jellemezhető. Annál fejlettebb a digitális rendszer, minél több műveletet tud elvégezni másodpercenként a processzor. A programozhatóság által nyújtott rugalmasság a megoldás szolgáltatásainak növekedésében nyilvánul meg.
Egy a közelmúltban végzett felmérés szerint megelőzés jellegű szolgáltatásokra az egészségpénztári költéseinknek csak kevesebb mint negyedét fordítjuk, ami az egészségbiztosítások piacára is kihatással van.
Az elmúlt három évben nagyságrendileg nem változott az egészségpénztári költések mértéke, a sláger még mindig a gyógyszer, amire tavaly a pénztártagok által költött teljes összeg 46,9 százaléka jutott. A 19 megye és a Budapesti adatok összesítése alapján fejenként valamivel több, mint 52.400 forintot költöttek számlájukról a pénztártagok 2011-ben.
Hallászavarok, hallásjavítás
Környezetünk ingereit érzékszerveinkkel fogjuk fel. A hallás útján szerzett információ nagyon fontos, ám ehhez ép hallószerv és hallópálya szükséges. A hanghullámok a dobhártya és a hallócsont láncolata után, a belsőfül folyadékrendszeréig jutnak. Itt helyezkedik el az ún. Corti szerv, melynek szőrsejtjei továbbítják a hallóideg, a hallópálya, végül az agykéreg hallásközpontjába a hangingert.
Statisztikai adatok szerint a népesség 10 százalékának van valamilyen hallásproblémája. A hallás több szakaszon károsodhat:
A halláscsökkenés legtöbb esetben csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor már a család és a barátok győzködik a rosszul hallót, menjen el orvoshoz.
