Egészségpénztári költéseink – gyógyszerek nyomasztó túlsúlya

Egy a közelmúltban végzett felmérés szerint megelőzés jellegű szolgáltatásokra az egészségpénztári költéseinknek csak kevesebb mint negyedét fordítjuk, ami az egészségbiztosítások piacára is kihatással van.

Az elmúlt három évben nagyságrendileg nem változott az egészségpénztári költések mértéke, a sláger még mindig a gyógyszer, amire tavaly a pénztártagok által költött teljes összeg 46,9 százaléka jutott. A 19 megye és a Budapesti adatok összesítése alapján fejenként valamivel több, mint 52.400 forintot költöttek számlájukról a pénztártagok 2011-ben.

2011-ben csupán 10 különböző térítési formán osztoztak az egészségpénztári kiadások az Optisoft Nyrt. által elemzett egészségpénztári adatbázisok szerint. A teljes költés öt százalékánál többet sporttevékenységre, szakellátásra, látásjavító eszközökre, fogászatra, gyógyhatású termékekre és gyógyszerre költötték a pénztártagok. Ezek összesen a 4,1 milliárdos teljes jóváírási összeg 91,7 százalékát tették ki. Ebből a hat térítési kategóriából mindössze egyet sorolhatunk az egészségmegőrzés és –megelőzés kategóriába. Ráadásul a hat kategóriára együttesen fordított összegnek valamivel több, mint felét gyógyszerre fordították a pénztártagok. A második legtöbbet egyéb gyógyhatású készítményekre költötték tavaly, míg a ráfordítások toplistájának harmadik helyén a fogászati szolgáltatások álltak.

Mindez azt is előrevetíti, hogy a kifejezetten az előregondolkodást, későbbi helyzetekre való tudatos felkészülést igénylő egészségbiztosítások nem lesznek annyira népszerűek a kafetéria rendszerekben, mint azt feltételezik a piacot 50 milliárdosra becsülő biztosítók. Sajnos a magyarok az azonnali előnyöket előnyben részesítik a későbbi biztonsággal szemben, és inkább költenek életkoruk előrehaladtával az egészségi állapotuk helyreállítására, semmint idejében annak tudatos megőrzésére.

A tavalyi év költési mutatói jól illeszkednek az elmúlt évek trendjébe. A pénztártagok 2007 óta a legtöbb pénzt gyógyszerekre fordítják, de a fogászati kezelések és az egyéb gyógyhatású készítmények is mindig benne voltak a legnépszerűbb egészségügyi ellátások listájában. „Érdekes tapasztalata volt az elmúlt éveknek, hogy noha az ezen termékekre és szolgáltatásokra fordított kiadások nagyságrendileg csökkentek, a termékek mindig a legnépszerűbbek között vannak. Az elmúlt három évben évről-évre öt százalékkal nőtt a táppénz kiegészítésre költött összeg nagysága.” – hívta fel a figyelmet Semerédy Péter, az Optisoft igazgatótanácsának elnöke.

A költések életkor szerinti megoszlása alapján az látszik, hogy a 40 évesnél idősebb korosztály a teljes kifizetett összeg mintegy felét használta fel. Ez a túlsúly szinte minden térítési kategóriára jellemző, a fiatalabb – 31-40 éves kor közötti – korosztály csak néhány kategóriában költött többet egészségpénztári számlájáról az idősebb korosztálynál, míg a 30 évnél fiatalabbak esetében legkisebbek az egyes kategóriákban elköltött összegek. A 31-40 év közötti korosztály költés tekintetében mindössze hat területen előzte meg az idősebb korosztályt 2011-ben. Ezek közé tartozik a szemészet, az egyéb szakellátások igénybe vétele, a nőgyógyászati ellátások, a gyógyteák, valamint a sporteszközök és sporttevékenységek finanszírozása.

Sporteszközökre egyébként a fiatalabbak jóval többet költöttek, mint az idősek, azonban a sporttevékenységre majdnem ugyanannyit fordított a két korosztály. „A legnagyobb különbség a két életkori csoport költése között a fiatalok javára a nőgyógyászati ellátások terén mutatkozik. Erre a fiatalabbak mintegy hatszor annyit fordítottak, mint az idősek, annak ellenére, hogy nem csak gyermekvállaláshoz kapcsolódik a nőgyógyászati ellátás, hanem számos szűrővizsgálatot is csak nőgyógyászok tudnak elvégezni. Itt sem mutatható ki tehát a megelőzési cél érvényesülése.” – mutatott rá Semerédy.

Jelentős eltérés figyelhető meg az ország egyes területei között a számlákról tavaly felhasznált pénz mennyiségének tekintetében. Országos átlagban a pénztártagok 52.423 forintot költöttek. Ennél többet csak hét megyében – Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád, Baranya, Győr-Moson-Sopron – és Budapesten költöttek fejenként. Az egy főre jutó költés tekintetében, mintegy 83 ezer forintos összeggel, Somogy megye volt a listavezető tavaly. A második és harmadik helyen Csongrád és Pest megye végzett közel 77.500 forinttal, míg Budapest csak a negyedik lett. A fővárosban az egy főre jutó költés átlagosan 71.750 forintot tett ki. A legkevesebb pénzt – 5.549 forintot pénztártagonként – Bács-Kiskun megyében használták fel. „Természetesen ez nem reprezentatív, hiszen egy-egy egészségpénztári ügyfélkör nem mutat egyenletes eloszlást országosan. Mindazonáltal megállapítható, hogy a nagy foglalkoztatókkal bíró közép-magyarországi, illetve dunántúli régiók foglalkoztatói szívesebben támaszkodnak az egészségpénztári konstrukciókra a javadalmazások körén belül.” – hangsúlyozta az Optisoft vezetője.

forrás: Optisoft Nyrt.