A sokféle márkájú és fajtájú egyszer használatos pelenkanadrág mellett ma is előfordul enyhébb-súlyosabb pelenka okozta bőrgyulladás (pelenkadermatitisz). Ilyenkor egyenletesen vörös, hámló, esetleg nedvező, éles határú terület alakulhat ki a far domború felszínén, eleinte megkímélve a hajlatokat. A hajlatokban kezdődő tünetek elsősorban gombás folyamatra jellemzőek. Súlyosabb esetekben hámfosztott területek is kialakulhatnak. Idült formában csomók, göbök, sőt nehezen hámosodó fekélyek is megjelenhetnek.
A csecsemő bőre – különösen közvetlenül a születés után és az élet első hónapjaiban – felépítésében és más jellegzetességeiben különbözik az idősebb gyermekek és a felnőttek bőrétől. A hámréteg és a szaruréteg vékonyabb; a hámsejtek egymáshoz való kapcsolódása lazább. A faggyúmirigyek nem működnek, a verejtékmirigyek kivezetőcsatornája éretlen. Mindezek miatt a bőrt érő behatásokra, fertőzésekre, irritáló, gyulladáskeltő anyagokra érzékenyebben reagál. A fartájon elsősorban a vizelet szerepel mint irritáló anyag. A nedves bőrön különféle károsító mikroorganizmusok is elszaporodhatnak. Csaknem minden csecsemőről elmondhatjuk, hogy érzékeny bőrű.
A fartájon főleg a kémiai irritáció (vizelet), a meleg, a dörzsölés és a nedvesség káros hatása érvényesül. A hám felszínén lévő védőgát, a hidrolipid (víz-zsírnemű anyag) réteg károsodik, a védőfunkció csökken. Így az irritáló anyagok, tényezők hatása még erőteljesebben jelentkezhet.
Az úgynevezett irritábilis bőr és az érzékeny bőr közé egyenlőséget tehetünk. Különösen ingerlékeny bőrrel rendelkeznek az atopiás (ekcémás) és a szeborreás alkatú csecsemők. Az ilyen hajlamú piciknél gyakrabban fordul elő pelenkadermatitis, ami ép bőrűeknél sem ritka. Minden apróság életében legalább egy-két alkalommal előfordulhat ez a kellemetlen állapot.
A bőrszárazság, mely a túl gyakori szappanos, meleg vizes lemosás - amely szintén bőrkárosító hatású ", továbbá a különféle fertőtlenítők gyakori, túlzott és nem megfelelő használata miatt alakul ki, szintén hajlamosít pelenka- bőrgyulladásra. A széklettel enzimtermelő baktériumok kerülnek a pelenkával borított bőrre. A széklet és a vizelet keveredésekor a székletbaktériumok a vizeletből ammóniát szabadítanak fel, és ezzel a bőr kívánatos savas vegyhatását lúgos irányba tolják el. Ez a hám leválását, csomóképződést és fekélyt is okozhat, melyek nehezen gyógyulnak.
A terület tisztántartására a napi egyszeri fürdetésen kívül (pH 5,5-ös fürdőemulziók, olajfürdők) ajánlatos az alkoholmentes, természetes anyagokat, aloékivonatokat, balzsamokat tartalmazó törlőkendők használata. Gyulladásos tünetek esetén gyógykenőcsök, ápolóés védőkrémek használata fontos.
A pelenkakiütés megelőzése és kezelése
A legfontosabb elv, hogy a bőr felázását csökkentsük úgy, hogy a fartáj bőre minél rövidebb ideig érintkezzen a széklettel és a vizelettel. A másik fontos követelmény, a széklet és a vizelet keveredésének megakadályozása. Ennek a két fontos követelménynek a korszerűbb, jó minőségű egyszer használatos pelenkanadrágok eleget tesznek. A pelenkanadrágok belsejében kétfázisú elvezetőréteg és megnövelt mennyiségű gélképző anyag van.
Ez a megoldás a csecsemő fartáját különlegesen szárazon tartja. A pelenkadermatitis kisgyermekkorban is előfordul, nem csak az újszülött, illetve csecsemőkorban.
A nagyobbak számára is van megelőzési lehetőség: a bugyipelenka, amely könynyen felhúzható, majd letéphető, és a bőr védőképessége is különösen jó. A csecsemők bőrének és fartájának ápolására, épen tartására igen sok lehetőség, ápoló- és védőszer, törlőkendő, pelenkanadrág áll rendelkezésre. Ismerni kell előnyeiket és saját gyermekünk bőrének sajátosságait ahhoz, hogy a gyermek bőrének egészségét folyamatosan épen és szépen megőrizhessük.
Prof. Dr. Török Éva
forrás: archívum
(Patika Tükör – 021004)