A természetes, a félszintetikus és a szintetikus opioidok használata, általában más anyagokkal kombinálva, továbbra is a kábítószerek okozta halálesetek vezető oka Európában – derül ki az Európai Unió Kábítószer-ügynökségének (EUDA) éves jelentéséből.
A lisszaboni székhelyű uniós ügynökség jelentése szerint 2024-ben legalább 7600 túladagolásos haláleset történt az EU-ban, többnyire több kábítószer együttes használata miatt.
A jelentés rámutat, hogy a kábítószerek egyre negatívabb hatással vannak az egészségügyi helyzetre és a biztonságra Európában, mivel a szerek egyre elérhetőbbé és változatosabbá váltak, miközben a kábítószerpiacot uraló szervezett bűnözői csoportok mind gyakrabban folyamodnak erőszakhoz területük védelmében.
Az új pszichoaktív anyagok (NPS) felderítési aránya továbbra is nagyjából heti egy új anyag. 2025-ben 50 olyan új pszichoaktív anyag volt, amelyről Európában először tettek bejelentést, és ezzel az EUDA által nyomon követett ilyen anyagok száma 1050-re emelkedett. Emellett Európában 2025 óta 95 új szintetikus opioidot derítettek fel, és csak 2025-ben hét új szintetikus opioidot jelentettek, köztük nitazéneket és orfinokat.
Egyre gyakoribbak a nitazéneket tartalmazó hamisított gyógyszerek, amelyek legálisan kapható vényköteles gyógyszerek, például az oxikodon vagy a diazepam utánzatai. 2024-ben tíz ország összesen több mint 50 ezer nitazéntartalmú tablettát foglalt le, szemben a 2023-as 23 ezer és a 2022-es 380 darabbal.
A nikotintartalmú termékek használatával járó e-cigarettázás mára az európai serdülők körében a szerhasználat egyik jellemző eleme lett. Az EU tagállamaiban egyéb anyagokat, például a kannabisz szintetikus és félszintetikus formáit tartalmazó e-cigarettákat foglaltak le, ami aggodalomra ad okot azzal kapcsolatban, hogy ezek más káros anyagok, köztük esetleg új szintetikus opioidok fogyasztásának eszközévé válhatnak.
A jelentés szerint Európában a kannabisz a legelterjedtebb kábítószer: az elmúlt évben becslések szerint 24,9 millió 15-64 éves közötti európai felnőtt használta. Európában a kábítószerek fogyasztása miatt kezelést kezdők egyharmadát (33 százalék) a kannabiszhasználók teszik ki, ami 2024-ben becslések szerint 104 ezer klienst jelentett. Közülük 62 ezren első alkalommal részesültek kezelésben.
A kannabisztermékek hamisítása nagy hatáserősségű szintetikus kannabinoidokkal és a félszintetikus kannabinoidok széles körű elérhetősége növeli az ártalmak kockázatát, ugyanis mindkettő elérhető e-cigarettákban és ehető termékekben is, ami az új és esetleg fiatalabb fogyasztók körében való elterjedésükkel kapcsolatos aggodalmakat vet fel.
Egyre nagyobb mennyiségű növényi kannabiszt csempésznek be Európán kívülről, elsősorban Kanadából és az Egyesült Államokból, valamint kisebb mértékben Thaiföldről. A túltermelés, az alacsonyabb árak és az erős verseny az észak-amerikai kannabiszpiacon oda vezetett, hogy többlet alakult ki az olcsóbb, nagyobb hatáserősségű termékekből. A Kanadából Európába érkező szállítmányokat általában tengeri szállítókonténerekben rejtik el, míg az Egyesült Államokból érkezőket leggyakrabban a postai küldemények között fedezik fel.
Európában továbbra is magas a kokainfogyasztás, a múlt évben körülbelül 4,3 millió 15-64 éves közötti európai felnőtt fogyasztott kokaint. A települési szennyvíz elemzései azt mutatják, hogy 85 európai város közül 48 (57 százalék) esetében a kokain szermaradványainak mennyisége növekedett. A kokainproblémák miatt kezelést igénylők száma folyamatosan emelkedik: 2024-ben a kokain volt a második leggyakoribb kábítószer azok körében (74 ezer ember), akik első alkalommal vettek igénybe szakellátást kábítószer-probléma miatt. Az Európában lefoglalt kokain mennyisége a 2023-as 419 tonnáról több mint 20 százalékkal csökkent 2024-ben, a szállítmányok leleplezésének száma azonban a 2023-as 95 ezerről 97 ezerre emelkedett.
A ketamint, mely az érzéstelenítéshez és a fájdalomcsillapításhoz használt alapvető gyógyszer, egyre gyakrabban használják pszichoaktív szerként Európában. Noha a szer fogyasztása továbbra is viszonylag alacsony, egyre elterjedtebbé vált az éjszakai szórakozóhelyeken, ahol általában por formájában szippantják fel. Az egészségügyi kockázatok az akut mérgezéstől a krónikus ártalmakig, például az intenzív használattal összefüggő súlyos húgyhólyag-károsodásig terjednek. Noha a ketaminnal összefüggő problémák miatt szakellátásra jelentkező személyek száma továbbra is alacsony, az elmúlt években megnégyszereződött: a 2019-es 413 esetről 2024-re 1796-ra emelkedett.
A jelentésben kiemelik, hogy az egészségügyi ártalmakon túl a kábítószeres bűnözés fenyegetést jelent Európa biztonságára. A kábítószerrel összefüggő megfélemlítés és erőszak továbbra is aggodalomra ad okot, ideértve a kiszolgáltatott helyzetű fiatalok kizsákmányolását bűnszervezetek által és az ilyen fiatalok felhasználását kábítószer-kereskedelem és más erőszakos cselekmények elkövetése céljából.
(MTI)
