Fibromyalgia, az ismeretlen betegség


Fájdalmas pontok jelölése.

A Fibromyalgia-szindrómával az elmúlt tíz évben kezdtek igazán behatóan foglalkozni. Feltárták a betegség jellemző tüneteit, így a betegek is egyre több kérdésre kaptak választ, s megismerhették a gyógyulás lehetőségeit is.

A betegség az átlag népesség 1 százalékában fordul elő, ebből 6-10 százalék a belgyógyászat, 20 százalék a reumatológia területén található. A betegség a felnőtt lakosság 4-12 százalékát, ezen belül főleg a középkorú, munkaképes nőket érinti, veszélyeztetve pszichés és fizikai állapotukat.

Milyen tüneteket észlel a beteg?

  • fáradékonyság, kimerültség érzése
  • a fizikai állapot, a kondíció általános romlása
  • alvászavar
  • szorongás, néha depresszió
  • irritábilis bélszindróma is gyakran kísérője a betegségnek
  • testszerte kisebb pontokban jelentkező izomfájdalom

Mi váltja ki a betegséget? Több tényező játszik szerepet a betegség kialakulásában:

  • stresszérzékenység
  • vegetatív- és hormonális zavarok

A szervezet a környezeti ingerekre fokozott érzékenységgel, stresszállapottal válaszol.

A csökkent alkalmazkodási képesség az élet minden területén konfliktushelyzeteket okoz (család, munkahely). A rossz lelkiállapot az izmok fokozott tónusát, fájdalmát váltja ki, ami circulus vitiosusként tovább rontja a beteg helyzetét.

A fájdalom, a merevség érzése az alább felsorolt izmokban szimmetrikusan jelentkezik:

  • tarkóizmokban
  • nyak hátsó területén, a gerinc mellett
  • szegycsont felső részénél
  • vállövi tartóizmokban
  • a lapocka felett
  • a derékban
  • a medencén a csípőízületnél
  • a térd belső részén

A beteg a tünetek észlelésekor minél előbb forduljon háziorvosához, aki a megfelelő szakorvoshoz irányítja.

A beteget kezelő team:

  • orvos
  • gyógytornász
  • fizioterápiás asszisztens
  • pszichológus

A team összehangolt működése mind kórházi, mind ambulanter körülmények között eredményesen tudja kezelni a beteget.

Mit tehet az orvos?

  • Elmagyarázza a betegség okát, a különböző terápiás eljárásokat, a gyógyulás lehetőségeit. Ehhez a beteg aktív közreműködését is kérik - a siker kulcsa a beteg kezében van.

Mit tehet a gyógytornász?

  • Masszázskezeléssel, a szövetek lazításával oldja az izmok érzékenységét.
  • Víz alatti tornával kellemes, fájdalommentes, jó hangulatot eredményező mozgásokat végeztet.
  • A fizikai terhelés fokozására egyszerű mozgásokból felépített kitartó tréninget ad, melyet 40 percen át végeztet.
  • Izomnyújtásokkal igyekszik az izmok keringését, erejét, normál működését helyreállítani.
  • Relaxációs tréninggel csökkenti a stresszérzékenységet.

Mit tehet a fizioterápiás asszisztens?

  • Megfelelő kezelésekkel (TENS, szénsavas fürdő, tangentor) segíti az izmok keringésének és lazulásának javítását.

Mit tehet a pszichológus?

  • Megtanítja lazítani a beteget, ezzel oldva a testi-lelki feszültségeket. Meghallgatja a beteget, s a problémák mielőbbi megoldására törekszik.

Életmódbeli tanácsok

Pozitív szemlélet kialakítására kell törekedni, hogy a betegek szívesen végezzék napi mozgásprogramjukat, feladatukat. Figyeljenek a napi terhelésekre, ne legyenek munkájukban és otthon maximalisták, próbáljanak lazítani. Naponta egy órát sétáljanak, relaxáljanak, s néha ússzanak is.

Bízzanak a gyógyulásban, a rendszeres célirányos kezelések meghozzák a sikert.

 

Koltainé Balázs Éva
főiskolai adjunktus

forrás: archívum
(Patika Tükör 010106)

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
To prevent automated spam submissions leave this field empty.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja be a képen látható karaktereket, ügyelve a kis- és nagybetűkre.

2015 óta szenvedek ebben a betegségben, de addig terjedt a kezelés, hogy antidepresszánst kaptam.

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×