A vitaminok a szervezet lĂ©tfontosságĂş összetevĹ‘i, az anyagcserefolyamatok mozgatĂłrugĂłi. TermĂ©szetesen igaz ez a kisgyermekeknĂ©l is. A vitaminok közös jellemzĹ‘je, hogy a szervezet teljessĂ©gĂĽkben nem kĂ©pes Ĺ‘ket szintetizálni, legfeljebb elĹ‘anyagaikbĂłl átalakĂtani. EzĂ©rt rendszeres bevitelĂĽkrĹ‘l a táplálkozással kell gondoskodni.
Igen sok szĂĽlĹ‘ fĂ©l attĂłl, hogy gyermeke vitaminhiányos lesz, Ă©s nem kevĂ©s pĂ©nzt költ gyĂłgyszertárakban az egyre divatosabb multivitamin kĂ©szĂtmĂ©nyekre. De kinek, Ă©s mikor van szĂĽksĂ©ge vitaminokra?
A szoptatott csecsemĹ‘ az anyatejjel a D- Ă©s a K-vitaminon kĂvĂĽl mindent megkap, feltĂ©ve, ha Ă©desanyja nem beteg, nem diĂ©tázik, nem fogyĂłkĂşrázik, illetve nem hĂłdol a kĂĽlönbözĹ‘ reformkonyhák Ă©trendi elĹ‘Ărásainak. Az utĂłbbi esetben ásványianyag- Ă©s B12-vitaminhiány is fellĂ©phet. Ekkor az Ă©desanyának szĂĽksĂ©ge van gyĂłgyszeres pĂłtlásra, mert Ăgy az anyatej már megfelelĹ‘ vitaminforrást biztosĂt.
A mestersĂ©gesen, azaz tápszerrel táplált csecsemĹ‘ kĂĽlön vitaminpĂłtlást nem igĂ©nyel, hiszen a tápszereket Ăşgy állĂtják össze, hogy azok a baba adott Ă©letkorának feleljenek meg a vitamin-összetĂ©tel szempontjábĂłl is. Ha a baba legalább 750 ml tápszert kap, akkor kĂĽlön vitamint nem kell adni neki. Más a helyzet, ha valamilyen betegsĂ©g miatt kevesebbet eszik.
MĂ©g az egyszerűnek mondott nátha is elveszi az Ă©tvágyat, nem is beszĂ©lve egy komoly, lĂ©gĂşti fertĹ‘zĂ©srĹ‘l, kiszáradással járĂł bĂ©lhurutrĂłl, következmĂ©nyes felszĂvĂłdási zavarrĂłl vagy rendszerbetegsĂ©grĹ‘l. Ekkor alapos számĂtások után, cĂ©lzottan kell megszervezni a pĂłtlást.
A nagyobb babák már változatosan Ă©tkeznek, hiszen egyĂ©ves korukban Ă©trendjĂĽk csaknem azonos a többi családtagĂ©val. Ha a nagyobb csecsemĹ‘k, kisdedek Ă©letkoruknak megfelelĹ‘en, változatosan táplálkoznak, akkor vitaminhiánnyal betegsĂ©gek után ugyancsak számolni kell. Igaz ugyan, hogy a bolti tej egy-kĂ©t összetevĹ‘ben szegĂ©nyesebb, Ă©s a vitaminok felszĂvĂłdását csökkenti, de a ma elĂ©rhetĹ‘ pluszjelzĂ©sű babatejek megfelelĹ‘ ellátást nyĂşjtanak. Más a helyzet a tartĂłs betegsĂ©gek esetĂ©ben, amikor is az orvos speciális Ă©trendet javasol. Ekkor könnyen áteshetĂĽnk a lĂł tĂşloldalára.
Más jellegű a problĂ©ma a nem beteg, válogatĂłs, nassolĂł, Ăşgynevezett "Ă©tvágytalan" babákkal. Aki naphosszat teát iszik, ropit vagy tĂşrĂłrudit falatozgat kevĂ©ske csokoládĂ© kĂsĂ©retĂ©ben, az valĂłban elesik a zöldsĂ©g- Ă©s gyĂĽmölcsfĂ©lĂ©k fogyasztásának elĹ‘nyeitĹ‘l Ă©s könnyen vitaminhiányossá válhat.
Ha nekik multivitaminokat veszĂĽnk, beszĂ©ljĂĽk meg annak adagolását a családorvossal, mert nemcsak a zsĂrban, hanem a vĂzben oldĂłdĂł vitaminok halmozott bevitele is betegsĂ©ghez, tĂşladagolási tĂĽnetekhez vezethet. A vitaminokra a fejlĹ‘dĹ‘ szervezetnek nagy szĂĽksĂ©ge van, kĂĽlönösen betegsĂ©gek után. a rendszeres multivitamin-fogyasztás azonban veszĂ©lyeket is rejthet magában, pĂ©ldáját adva annak, hogy a jĂłbĂłl is megárt a sok!
Dr. Micskey Éva
gasztroenterolĂłgus
Forrás: archĂvum
(Baba Magazin – 010120)