anyagcserezavar

[gac]

A cukorbetegség korunk egyik népbetegsége, a magas vérnyomás és a degeneratív ízületi betegségek mellett - az előrejelzések szerint - a következő évtizedekben Földünkön a leggyakoribb betegségek egyikévé fog válni. A betegek meghatározó többségét, mintegy 95 százalékát az ún. 2-es típusú cukorbetegek alkotják. E korábban időskorinak is nevezett betegség egyik fő jellemzője, hogy a betegek meghatározó többsége esetében a kórkép felnőttkorban kezdődik és a betegség általában sokáig, évtizedeken át nem szorul inzulinkezelésre....

A cukorbajról az első feljegyzés az i. e. 1500 körüli időből származó egyiptomi papirusztekercsen olvasható, és már ismerték ezt a kórt az ősi Kína és India orvosai is. A betegség tudományos elnevezése: diabetes mellitus. Ennek eredete szintén érdekes, hiszen a szóösszetétel első tagja a túlzott vizeletürítésre, a második pedig a méz ízére utal. Thomas Willis angol orvos 1674-ben megízlelte egy cukorbeteg vizeletét, és nagyon édesnek találta. Az okot, hogy azért ilyen ízű, mert szőlőcukrot tartalmaz, csak jóval később ismerték fel.

A cukorbaj egy komplex anyagcsere-betegség, amelyre az jellemző, hogy az inzulinelválasztás, illetve ennek hatása nem megfelelő. Ha ezt a bajt nem kezelik, magas vércukorszint alakul ki, amit kis és nagy érszövődmények kísérhetnek. A cukorszintet befolyásolni tudjuk, s ezen keresztül befolyásoljuk az egész anyagcserét is, mégpedig úgy, hogy pótoljuk az inzulint vagy hatását javítjuk. Többféle cukorbetegség létezik.

Elvesző tudat

Az agy működésére utaló egyik jellemző tulajdonság az éberségi szint. Más azonban az éberségi szint egy unalmas értekezleten, és más a volánnál ülve, mondjuk egy vészhelyzet kikerülése után néhány pillanattal. Normális esetben - például külső ingerek hatására - az agy szemvillanásnyi idő alatt képes egy alacsonyabb éberségi szintről - például szunyókálásból - magasabb éberségi szintre váltani.

A máj elégtelen működése következtében kialakult sárgaság (icterus)A máj a szervezet legnagyobb és anyagcseréjét illetően egyik legösszetettebb szerve. Károsodása kihat a szervezet fehérje-, szénhidrát- és zsíranyagcseréjére, valamint vitamin-ellátottságára. Ezért a diéta célja a megelőzés, a már kialakult károsodás további romlásának megakadályozása, valamint a gyógyszeres kezelés kiegészítése.

Mikroelem a sejtekben

A cinket ötvözetek formájában már az ókorban is ismerték, de az emberi szervezetben betöltött szerepére sokáig senki sem gondolt. Persze arra is csak a XVIII. században jöttek rá, hogy a természetben előforduló szervetlen kémiai elemek, mint pl. a vas, megtalálható a vérben, és azt is csak ebben az időben ismerték fel, hogy a csont a kalciumnak köszönheti a keménységét.

Ha elfogadjuk, hogy az élet az ősidőkben a sós óceánokban keletkezett, magától értetődőnek vehetjük, hogy sejtjeink ásványianyag-összetétele az ősóceán ásványianyag-összetételéhez hasonló.

Ma már a cinkről is tudjuk, hogy minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen.

A pajzsmirigy elöl, a nyaki területen, az ádámcsutka alatt, a légcső előtt helyezkedik el. A mirigy jobb és bal lebenyét középen egy mirigyállományt tartalmazó szöveti híd köti össze. Normálisan a pajzsmirigy nem látható és csak alig tapintható. Betegség hatására megnagyobbodik, és sok esetben tapinthatóvá válik. A kifejezetten megnagyobbodott pajzsmirigy dudor formájában látható az ádámcsutka alatt vagy mellett.

Világszerte egyre gyakoribbá válnak azok a megbetegedések, amelyek kialakulásában szerepet játszanak a helytelen táplálkozási és életmódbeli tényezők. Több mint fél évszázada tudjuk, hogy az egészség megőrzésének alapvető feltétele a minőségi táplálkozás. A legfontosabb energiát adó tápanyagok a fehérjék, a zsírok, és a szénhidrátok, ám ezek a szervezet kiegyensúlyozott, harmonikus működéséhez mégsem jelentenek elegendő forrást. Az egészség megőrzésben nagy fontossággal bírnak még a vitaminok, az ásványi anyagok, valamint az élelmi rostok.

A magyar felnőtt lakosság jelentős része küzd tartósan haspuffadásos panaszokkal. A mai gyakorlat ilyen esetekben valamilyen hasnyálmirigyenzimet tartalmazó készítmény bevétele, holott a háttérben az esetek jelentős részében a tejcukor lebontási zavara áll.
A tejcukor (laktóz) eredeti formájában az ember számára nem hasznosítható tápanyag. A vékonybélben található laktázenzim azonban a kettős cukormolekula lebontása által teszi felszívódásra alkalmassá, hasznos energiaforrássá. A kettős cukorból egyszerű cukrokká alakulva, a szőlőcukor a véráramba kerülve azonnal hasznosítható, míg a galaktóz a májban alakul át használható szőlőcukorrá.

A Wilson-kór - ha túl sok a réz...

A réz a szervezetben bizonyos enzimműködések fenntartásában játszik rendkívül fontos szerepet. A réz anyagcsere-zavarai súlyos következményekkel járnak: ezek hiánytünetek formájában, vagy a kórosan felszaporodott réz által okozott betegség formájában jelentkezhetnek. Ez utóbbiak közé tartozik a Wilson-kórként ismert rézanyagcsere-zavar.

Ez a betegség örökletes: a kóros gén a 13-as kromoszómán helyezkedik el. Számos mutációt írtak már le ezzel a génnel kapcsolatban, ami megmagyarázhatja a klinikai lefolyás széles spektrumát.

Nap mint nap sokan fogadkoznak, hogy változtatnak életük folyásán, egészségesebben fognak táplálkozni, beérik majd kevesebb kalóriával, felhagynak a mozgásszegény életmóddal. Az esetek többségében ezek a kísérletek sajnos hamvukba halnak, a "majd" minden mást uralma alá hajt, bizonytalan messzeségbe tolva a hőn óhajtott változást.

Alattomosan, fájdalom és jelzés nélkül érkezik. Nem véletlenül nevezik a csontritkulást "néma járványnak". A betegség, mely hazánk lakosságának 7-10 százalékát érinti, egyre nagyobb népegészségügyi gonddá válik. Újabb adatok szerint az oszteoporózisra visszavezethető halálozás már összemérhető a mell- és nőgyógyászati daganatok okozta halálozással.

 

Johannes FabryKézenfekvő választás volt egy újabb anyagcsere-betegség sorozatba emelése, mivel felettébb ritka, tünetei szerteágazóak lehetnek, zavarba ejtő átfedésekkel szolgálva az olykor egészen más okkal, eredettel, lefolyással bíró kórképekhez.

Első leírója, a német Johannes Fabry neve hallatán francia vagy akár magyar felmenőkre is gondolhatnánk, ami nem kizárt, de nem is valószínűsíthető – erre utaló információkkal ugyanis nem bírunk. Ebből következően epizódbéli „fábri” ejtése sem szerencsés. Fabry bizonyosan Németországban született 1860-ban és ott is halt meg 1930-ban. A bőrgyógyászok jobban ismerhetik a nevét, túlnyomórészt ezen szakterületen ténykedett, messze földön elismertté téve az általa harmincnyolc évig vezetett dortmundi bőrgyógyászati klinikát (1889-1927).

Ahogy az lenni szokott, a betegséget nem egyedül fedezte fel, de a nevezéktan, illetve a szerzői nevek egyszerűsítésére való törekvés nem ismer kegyelmet: a másik leíró (a londoni William Anderson) elszórtan még említésre kerül ugyan (Anderson–Fabry kór), de neve egyre inkább feledésbe merül.

Maga a kór genetikai eredetű, nemhez kötött (az anya hordozza X-kromoszómáján, így csak az XY kariotípusú férfiakat sújthatja): a Xq22-es lokalizációban lévő hibás genetikai információ alapján kevés alfa-galaktozidáz áll rendelékezésre bizonyos lipidek (zsírok) zökkenőmentes metabolizációjához. Ezen lipidek lebontásának lizoszómális hiányosságai köztes szinten rekedt metabolitok (jórészt glikoszfingolipid) különböző szövetekben történő felszaporodását okozzák. Érintettek lehetnek az erek simaizmai (angiokeratoma), a szem, az idegrendszer, az emésztőrendszer, a szív, a vesék (House és csapata utóbbi miatt keverte össze amiloid-felhalmozódással, azaz amiloidózissal), gyakorlatilag minden szerv.

Teljességre nem törekvő táblázat az elfogyasztott táplálék összetételének előnyösebbé tételére.

Megjegyzés: betegség, mozgáshiány, mértéktelen alapfogyasztás esetén (pl. alkoholtartalmú italok) a táblázatban foglaltak korlátozottan irányadóak!

A metabolikus (anyagcsere) szindróma

Bár az érelmeszesedés és komplikációi, elsősorban a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás 1994-től bizonyos mértékben csökkent, sajnos még mindig vezető halálokként szerepelnek.

A fogászati és az általános betegségek kapcsolata

Középkori kúrák - köpölyözés, purgálás, érvágás

A betegségekről és azok kialakulásáról számos, ma már olykor inkább mulatságosnak tűnő magyarázatot alkotott a középkor hiszékeny, gyakran tudatlan, istenfélő embere. Rontásnak, rossz szellemeknek, Isten büntetésének tudták be a nyavalyákat. Nem csoda hát, hogy ennek megfelelően ördögűzéssel, ráolvasással, javasasszonyok és kuruzslók hókuszpókuszaival vagy éppen imával próbálták elősegíteni a gyógyulást.

Az anyagcsere szabályozója, a pajzsmirigy

A pajzsmirigy egy kis mirigyes szerv, amely közvetlenül a bőr és az ádámcsutka alatt helyezkedik el. A mirigy jobb és bal lebenye középen össze van kötve egy kis haránt mirigyállománnyal, így formája egy H betűre emlékeztet. Normálisan a pajzsmirigy nem látható és csak alig tapintható. Betegség hatására azonban megnagyobbodhat, s akkor könnyen kitapinthatóvá válik. A kifejezetten megnagyobbodott pajzsmirigy már látható dudor az ádámcsutka alatt vagy mellett.

A cikk előző részében azzal foglalkoztunk, milyen hatása van a testmozgásnak a cukorbetegségre. Ez alkalommal az egészségi állapotra legkedvezőbb hatású gyakorlati program felépítését ismertetjük.

 

A mozgásprogram felépítése

• Általános bemelegítés

  • 10 perc izomnyújtás
  • 5 perc izomerősítés
  • 20 perc aerobik jellegű folyamatos gyakorlatsor
  • 5 perc lazítás
  • 5 perc izomnyújtás a levezetésre

     

Az élelmi rostokról

A rostszegény táplálkozás is felelős a krónikus nem fertőző megbetegedések kialakulásáért

Oldalak

Feliratkozás anyagcserezavar csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×