Lezárják és befedik az egyik zalaegerszegi parkolót, két utcában pedig előkészítik a minél hamarabbi aszfaltozást, az azbesztszennyezés miatti problémák megoldására 100 millió forint kormányzati forrást is megítéltek a városnak – közölte csütörtökön közösségi oldalán Zalaegerszeg polgármestere.
Balaicz Zoltán jelezte: az önkormányzati beruházásokban utakat, járdákat, parkolókat építő, illetve felújító, kivitelező vállalkozásoktól bekért adatok alapján Zalaegerszegen is kimutattak olyan helyszíneket, ahová került az azbeszttel szennyezett osztrák kőbányák kőzúzalékából.
A Mártírok útja és Kisfaludy utca sarkán lévő zúzalékos parkolóban az akkreditált laboratórium kimutatta az azbeszt jelenlétét. Az Áfonya utca burkolata Uzsabányáról szállított tiszta bazalttal készült, azonban az utcában több magánház esetében a lakók a saját kocsifeljáróikhoz az osztrák bányákból származó anyagot építtettek be, amely így az utcára is kijutott, az Estike utca esetében pedig még várják a hivatalos laboreredményt, de "szemrevételezés alapján valószínűsíthető az érintettség" – közölték.
Az önkormányzat ezért csütörtökön lezárta a Mártírok útja - Kisfaludy utca sarkán lévő zúzalékos parkolót, amit ideiglenesen fóliával fednek le, a területet aszfaltozni fogják.
Ugyancsak előkészítik az Áfonya utca és az Estike utca aszfaltozását, a lakók is jelezték, hogy ezzel egyidejűleg a saját kocsibejárójukat szintén aszfaltoztatják vagy térköveztetik. Az útépítési munkák megkezdéséig az útszakaszokon 10 kilométeres sebességkorlátozást vezetnek be.
A polgármester arról is beszámolt, hogy további zalaegerszegi helyszíneken is lesznek mintavételezések a következő napokban, minden olyan közterületen, amelyről feltételezhető, hogy esetleg azbeszttartalmú kőzúzalékkal fedett.
Felhívta a figyelmet arra, hogy magántulajdonú udvarokba, kocsibejárókba és egyéb burkolt felületekre is kerülhetett az osztrák bányákból származó kőzetanyag: az érintetteknek érdemes felvenni a kapcsolatot a kormányhivatallal.
Balaicz Zoltán kifejtette: az utcák burkolásához szükséges a tervek gyors elkészítése, az építési engedélyezési eljárás lefolytatása, a forrás előteremtése, majd a kivitelezőkkel való szerződéskötés, amit néhány hónap alatt végig lehet vinni.
Elmondta, kulcsfontosságú, hogy vis maior vagy egyéb rendkívüli állami támogatást kapjon az önkormányzat a munka elvégzéséhez, mert ezzel a kiadással nem számoltak a 2026-os városi költségvetésben.
Mindezt levélben jelezte a szakminiszternek, akinek javaslatára az Orbán-kormány a szerdai ülésén a zalaegerszegi helyszínnel kiegészítette a veszélyes helyzet felszámolását célzó kormányhatározatot, és Zalaegerszeg önkormányzatának 100 millió forint rendkívüli támogatást biztosított a lezáró aszfaltozási munkák elvégzésére, amit majd az új kormány tud folyósítani.
Az azbesztszennyezés kapcsán Kőszeg érintettsége már korábban kiderült, 46 utcáján csak tíz kilométeres óránkénti sebességgel haladhatnak a gépjárművek és tíz parkoló van lezárva elővigyázatosságból.
Az önkormányzat kigyűjtötte és átadta a Vas Vármegyei Kormányhivatalnak azoknak az utcáknak, parkolóknak és területeknek a listáját, ahol az elmúlt években határ menti osztrák bányákból származó, vélhetőleg azbesztet tartalmazó kőzúzalékot használtak parkoló- és útépítés, illetve karbantartás céljából.
A Vas Vármegyei Kormányhivatal az azbesztszennyezettség vizsgálatának idejére határozatban tiltotta meg az érintett parkolók használatát, a listán szereplő utcákon pedig tíz kilométeres sebességkorlátozás bevezetését rendelte el, illetve a feltételezett szennyezett területek folyamatos nedvesítését írta elő.
A több települést is érintő azbesztszennyeződést először Bozsokon, egy kőzúzalékkal borított parkoló esetében állapították meg, később Szombathelyen az Oladi városrészben fogott gyanút egy helyi lakos, aki saját költségén vizsgáltatott meg egy a háza előtt vett mintát. Az eredmény szennyeződést igazolt, ezt követően rendelt el a Vas Vármegyei Kormányhivatal a területen több mintavételt is, amelyek fele mutatott azbesztszennyeződést, mégpedig az egészségügyi határérték többszörösét.
Szombathelyen az Oladi városrészben 21 utcát érinthet a feltételezett szennyezés, 12 kilométernyi útszakaszt kellene szilárd burkolattal ellátni, ennek 2,5-3 milliárd forintra becsült költsége meghaladja az önkormányzat anyagi lehetőségeit, ezért azt kérték, a kormány nyissa meg számukra a vis maior keretet és finanszírozza a munkálatokat.
A családi házas övezet érintett utcáit lezárták, a lakók csak 10 kilométeres óránkénti sebességgel használhatják az utat, illetve Szombathelyen is lezártak 19 zúzalékkal felszórt parkolót, amíg meg nem vizsgáltatják.
Április 14-én a kormányhivatal közleményében azt írták: a kőzetet a határ menti ausztriai bányákból (Rumpersdorf, Badersdorf, Bernstein, Pilgersdorf) szállították Magyarországra és széles körben használták fel útalapokhoz, parkolók és utak burkolására, felszórására, valamint jelentős lakossági felhasználása is történhetett, például udvarok, gépkocsibejárók, csapadékvíz-elvezető árkok áteresze feletti hidak burkolatának elkészítésére használhatták az anyagot.
Ausztriában a Greenpeace Österreich bűncselekmény gyanúja miatt tett feljelentést a pilgersdorfi kőbánya üzemeltetői ellen.
Habár a hatóságok legkésőbb 2011 óta tudnak a kőbánya "azbesztterheléséről", alig néhány hónappal a 2026. eleji hatósági bezárás előtt katasztrófavédelmi gyakorlatot tartottak a bányában, amelyen 447 ember, köztük gyerekek is részt vettek. Ez feltehetően ugyanazon bányák egyike, ahonnan Magyarországra is több helyre kerülhetett anyag. Miután a hatóságok 2026 elején bezárták a kőbányát, több aggódó résztvevő is jelentkezett a Greenpeace-nél.
A gyakorlat során mentési műveleteket szimuláltak, és diákokat poros szállítószalagokra fektettek, ahol korábban hatalmas mennyiségű azbesztes kőzetet aprítottak. Ezzel rengeteg ember egészségét kockáztatták, emiatt tette meg a bejelentést a Greenpeace Österreich a bánya üzemeltetői, valamint a tartomány és kerületi felelősök ellen.
A kőbánya bejáratánál elhelyezett tábla maszkviselést ír elő a kijelölt területeken. A gyakorlat során azonban senki nem viselt maszkot. A katasztrófavédelmi gyakorlatokról készült fotók azt mutatják, hogy a mentőalakulatok és a mentendő "áldozatok" közvetlenül a szállítószalag mellett, a kőtörő alatt tartózkodnak, ahol általában a kőzetet aprítják. Ezért ott különösen magas azbesztrost-koncentráció lehetett a levegőben. A fotókon a mentőcsapatok ruházata is erősen szennyezett, így az azbesztpor bekerülhetett a beltéri helyiségekbe és a járművekbe is.
Habár az ausztriai bányákat bezárták, az évek során sok, főként nyugat-magyarországi helyre kerülhetett az anyagból. A Greenpeace Burgenlandban és Magyarországon több helyen, például Sopronban is azbesztszennyezést tárt fel. A szervezet emiatt mindenkit arra biztat, hogy ha azt gyanítja, az ő környezetébe is juthatott az érintett bányák kőzetzúzalékából, akkor forduljon a lakóhelye szerinti önkormányzathoz.
(MTI nyomán)
