Az orrmandula eltávolításának javallatát hozhatja az orrlégzést erősen akadályozó, a vérkeringést és szívet terhelő, esetleg alvási légzéskimaradást is okozó megnagyobbodás (vegetatio adenoides), valamint visszatérő és elhúzódó (idült) középfülgyulladás (halláscsökkenéssel) és/vagy arcüreggyulladás. A megnagyobbodás önmagában nem betegség, hanem a reaktív immunstátusz indikátora.
Hasonló okból a torokmandula is megnagyobbodhat, kívülről megtekintve akár össze is érhetnek, enyhébb – átmeneti – nyelési nehézséget okozhatnak. Utóbbi önmagában nem indokolja eltávolításukat, és az idő előrehaladtával a kisgyerekek többsége kinövi. Adott esetben mégis műtétre lehet szükség, cikkünk folytatásában ezt vesszük górcső alá.
A torokmandulák eltávolításának javallata az alábbi esetekben áll fenn:
- évente többször (>5) kiújuló tüszős (streptococcushoz köthető) mandulagyulladások, terápiarezisztens (idült) mandulagyulladás
- mandula körüli tályogképződés, szepszisveszély
- gócképződés (következményes vesegyulladás, reumás láz)
- rosszindulatú folyamat gyanúja esetén
Hároméves kor alatt – közönséges esetben – a műtét többnyire megfontolásra sem kerül, és idősebb korban is különös körültekintéssel kell mérlegelni a hozadék/kockázat arányt. Számos szakember szerint ma több műtétet végeznek el, mint amennyire feltétlenül szükség lenne, feleslegesen terhelve a pácienst az esetleges szövődmények megjelenésével. A műtét (a torokmandulát illetően) ugyanis nem mentes a kockázattól. A speciális anatómiai viszonyok, az esetenként igen erős fájdalom, a betegek korlátozott tűrőképessége és együttműködése is szerepet játszanak a 2-7%-os arányban jelentkező posztoperatív vérzésben. A vérzés gégegörcshöz, légúti elzáródáshoz vezethet, nagyon ritkán a masszív artériás vérzés uralhatatlanná válik. Előfordulhat magas láz és hányás is.
Sokan elcsodálkoznak, páciensek és környezetük egyaránt, hogy a kivett mandulák ellenére mégis előfordulhat náluk torokgyulladás, „mandulagyulladás”. Ennek oka lehet a teljes eltávolításra nem került szervből visszamaradt csekély limfatikus szövet, illetve maguk a garatfalban lévő nyiroktüszők, melyek szintén fontos védekező szerepet játszanak – begyulladhatnak, érzékennyé válhatnak (maradhatnak) ugyanarra a streptococcus kórokozóra, mint amire az eltávolított mandula is érzékeny volt. Szerencsére ezek komplikációt csak elszórtan okoznak, gócként szerepet ritkán játszanak.
A mandulák eltávolításának javallatát kellően alá kell támasztani, adott esetben érdemes lehet több szakember véleményét is kikérni. Amíg az nem sürgős, nem feltétlenül indokolt szakmailag, a műtétet el kell halasztani, lehetőséget adva ezzel egyúttal arra, hogy kis idő elteltével véglegesen lekerülhessen a napirendről.
Váli Béla Edgár
orvosiLexikon.hu