lázcsillapítás

A fájdalom – az orvosi szótár meghatározása szerint – változatos mértékű és helyű, jól körülírt vagy kiterjedt kellemetlen érzés, melyet rendszerint az érzőidegek továbbítanak az agyba. A fájdalom mint élettani jelenség része a szervezet védekező mechanizmusának, mivel bekapcsolja a motoros reflexeket, és ébren tartja a szervezet védelmi apparátusát. A fájdalomra azonnal reagálunk, s minél gyorsabban szeretnénk megszüntetni.

A fájdalomérzet a bőr, illetve a belső szervek egyes pontjairól, az úgynevezett fájdalomreceptorokból indul ki. Fájdalomérző idegvégződés milliószámra található – többek között – a bőrünkben, a csontjaikban, az izmaikban, az ízületeinkben. Eloszlásuk azonban nem egyenletes, mert – például – a hátunk közepén sokkal kevesebb található, mint az ujjbegyünkben.

Szeptemberben megjelenik az új kullancsgeneráció. A hónapokkal korábban lepetézett nősténykullancsok pusztulása után a kullancspeték elkezdték egyedfejlődésüket. Az optimális időjárásnak köszönhetően a petékből kikelő hatlábú kullancslárvák a talaj üregeiben élő kisrágcsálók fiókáin szívják meg magukat vérrel. A lárvák gúnyája ezután felreped és kilép belőlük a nyolclábú kullancsnimfa, mely az erdei állatokon szívja meg magát vérrel, s továbbfejlődés után "bőréből" kilépve már kifejlett nőstény-, vagy hímkullanccsá lesz. Az egyedfejlődési állomásokon, az erdei vadakból szívott vérrel "veszik magukhoz" a kórokozó mikroorganizmusokat és oltják a következő áldozatukba.

A természetes gyógymódok közül a csapból kieresztett, 14-16°C hőmérsékletű hideg vizes borogatás, vagy a szobahőmérsékleten állni hagyott (20°C) langyos vizes borogatás ugyan hőt von el a lefedett kisebb testfelületről, de lázcsillapításra inkább a nagyobb testfelületre helyezett pakolás ajánlott. A hideg borogatások ideje 1-2 óra, a langyos borogatást 3-4 óráig vagy egész éjjelre alkalmazzuk.