A táplálĂ©kainkban lĂ©vĹ‘ zsĂrok között is van olyan, amelyrĹ‘l fontos rĂ©szletesebben szĂłlni, mert alkotĂłrĂ©szeiknek az esszenciális omega-3 zsĂrsavcsoportnak speciális Ă©lettani szerepĂĽk van Ă©s a magzati fejlĹ‘dĂ©s szempontjábĂłl is nagyon jelentĹ‘sek. Az omega-3 zsĂrsavak (linolĂ©nsav, EPA = eikozapentaĂ©nsav, DHA = dokozahexaĂ©nsav) többszörösen telĂtetlen zsĂrsavak.
AzĂ©rt esszenciálisak, mert a szervezet nem tudja előállĂtani, csak táplálĂ©kainkbĂłl tudjuk beszerezni. a linolĂ©nsavat növĂ©nyi magvak Ă©s egyes zöldfĹ‘zelĂ©kek tartalmazzák. Legnagyobb mennyisĂ©gben a repce-, szĂłja- Ă©s lenmagolajban találhatĂłk. az EPA Ă©s a DHA legfĹ‘bb forrása a tengeri halak olaja.Hazai halaink közĂĽl a busa tartalmazza kisebb-nagyobb mennyisĂ©gben. Ezen kĂvĂĽl kis mennyisĂ©gben megtalálhatĂłak a tojássárgájában, a tejzsĂrban Ă©s az anyatejben is.
Élettanilag fontosak
EzekbĹ‘l a zsĂrsavakbĂłl a szervezetben Ăşgynevezett eikozanoidok (tromboxánok, prosztaciklinek, leukotriĂ©nek) keletkeznek, amelyek kĂĽlönbözĹ‘ Ă©lettani folyamatok szabályozásában vesznek rĂ©szt. Fontos tudni, hogy az elĹ‘zĹ‘ekben emlĂtett linolĂ©nsav kĂ©pes Ăşjabb zsĂrsavakká átalakulni a szervezetben, Ăgy mintegy 5-10%-ban keletkezik belĹ‘le EPA Ă©s DHA. Ezt az átalakulást azonban gátolja az Ă©trend tĂşlzott mĂ©rtĂ©kű linolsavtartalma. a linolsav a legnagyobb mennyisĂ©gben napraforgĂłolajbĂłl, illetve egyes margarinfĂ©lĂ©kbĹ‘l származik.
Kisebb mennyisĂ©gben kĂĽlönbözĹ‘ csĂraolajokkal, illetve diĂłval, mákkal stb. vihetjĂĽk be szervezetĂĽnkbe. Ez azt jelenti, hogyha eltolĂłdik a táplálkozásban a linol- Ă©s a linolĂ©nsav optimális aránya (maximum 10:1), akkor ez igen kedvezĹ‘tlen, mert gátolja az átalakulást. Egy hazai felmĂ©rĂ©s szerint ez az arány a várandĂłs nĹ‘k táplálkozásában 16:1 Ă©s 20:1 közötti.
Várandósok figyelmébe
Az omega-3 zsĂrsavcsoport Ă©lettani szerepe rendkĂvĂĽl sokrĂ©tű. BeĂ©pĂĽlve a sejthártyába rĂ©szt vesznek annak egĂ©szsĂ©ges felĂ©pĂtĂ©sĂ©ben, de meghatározzák a vörösvĂ©rsejtek állapotát Ă©s a vĂ©r viszkozitását is. JelentĹ‘s szerepĂĽk van a szĂv- Ă©s Ă©rrendszer vĂ©delmĂ©ben, elsĹ‘sorban a vĂ©r koleszterin- Ă©s trigliceridszintjĂ©nek csökkentĂ©se, valamint a magas vĂ©rnyomás kedvezĹ‘ befolyásolása miatt.
Az alfa-linolĂ©nsav csökkenti a vĂ©rkoleszterinszintjĂ©t, emellett elĹ‘anyaga a másik kĂ©t zsĂrsavnak is. az EPA Ă©s a DHA inkább a trigliceridszintre van ugyanilyen hatással. a belĹ‘lĂĽk kĂ©pzĹ‘dĹ‘ eikozanoid vegyĂĽletek elĹ‘segĂtik az Ă©letfolyamatok hatĂ©konyabb muködĂ©sĂ©t, egyes betegsĂ©gek megelĹ‘zĂ©sĂ©t, illetve tĂĽneteik csökkentĂ©sĂ©t. Többek közt gyulladáscsökkentĹ‘ hatását figyeltĂ©k meg ĂzĂĽleti- Ă©s vastagbĂ©lgyulladás esetĂ©n, valamint egyes vizsgálatok szerint a pikkelysömör tĂĽneteit is enyhĂti.
Az utĂłbbi Ă©vekben egyre inkább a figyelem közĂ©ppontjába kerĂĽlt ezeknek a zsĂrsavaknak a várandĂłsság alatti Ă©s az ĂşjszĂĽlött-, csecsemĹ‘kori jelentĹ‘sĂ©ge. Több vizsgálat eredmĂ©nye utal arra, hogy csökkentik a terhessĂ©gi magas vĂ©rnyomás, a preeclampsia Ă©s a koraszĂĽlĂ©sek elĹ‘fordulási gyakoriságát.
DHA-ra szĂĽksĂ©g van az agy Ă©s a szem ideghártyájának normális fejlĹ‘dĂ©sĂ©hez is. a várandĂłsság utolsĂł harmadában ugrásszerűen megnĹ‘ a DHA koncentráciĂłja a magzati agysejtek sejthártyájában az agy gyors fejlĹ‘dĂ©sĂ©vel párhuzamban. a DHA fontos szerepet tölt be a látási folyamatokban, s ez magyarázza, hogy a szem ideghártyájának DHA-tartalma szintĂ©n nĹ‘ az Ă©rĂ©s során. az Ă©retlen ĂşjszĂĽlöttek sejthártyáiban kevesebb DHA van jelen. Ha a magzati korban elĂ©gtelen az omega-3 zsĂrsavellátottság (az anya Ă©trendje nem tartalmazza kielĂ©gĂtĹ‘ mennyisĂ©gben), akkor ez a fĂ©nyĂ©rzĂ©kelĂ©s zavarához Ă©s csökkent látásĂ©lessĂ©ghez vezet.
Hazai felmĂ©rĂ©sek (Dr. Antal M. Ă©s mtsi.) alapján a helyzet sajnos az, hogy a várandĂłs anyák Ă©s az ĂşjszĂĽlöttek omega-3 zsĂrsavellátottsága elĂ©gtelen, csakĂşgy, mint általában vĂ©ve a lakosság egĂ©széé. a nem megfelelĹ‘ ellátottsághoz az elĂ©gtelen halfogyasztáson kĂvĂĽl az is hozzájárul, hogy a tĂşlzott linolsav rĂ©szaránya gátolja az omega-3 zsĂrsavak átalakulását.
RECEPTEK Mustáros halfilĂ© HozzávalĂłk 1 szemĂ©lyre: 150 g mirelit natĂşr tengeri halfilĂ© (pl. tĹ‘kehal), 1 evĹ‘kanál mustár, 1 evĹ‘kanál 12% zsĂrtartalmĂş tejföl, 1,5 dkg vaj, 1/2 db citrom, sĂł A mirelit halat felengedjĂĽk, sĂłzzuk Ă©s meglocsoljuk citromlĂ©vel. a mustárt, a tejfölt 0,3 dl vĂzzel simára keverjĂĽk. a halszeletet lefedett teflonedĂ©nyben felolvasztott vajon mindkĂ©t oldalán elĹ‘sĂĽtjĂĽk. Ezt követĹ‘en hozzáöntjĂĽk a mártást, s azzal egyĂĽtt pároljuk tovább 6-8 percig. Tálaláskor a mártást a halszeletre csorgatjuk. Tonhalas saláta HozzávalĂłk 1 szemĂ©lyre: 70 g jĂ©gsaláta vagy fejes saláta, 80 g (1 db) paradicsom, 50 g kĂgyĂłuborka, 40 g sárgarĂ©pa, 80-100 g aprĂtott tonhalkonzerv (sĂłs lĂ©ben), 4-5 db fekete, mag nĂ©lkĂĽli olĂvabogyĂł, 1/2 db citrom, 1 evĹ‘kanál balzsamecet, 1 evĹ‘kanál olĂvaolaj, szárĂtott tárkonylevĂ©l A salátaleveleket csĂkokra, a paradicsomot, az uborkát Ă©s az olĂvabogyĂłt vĂ©kony szeletekre vágjuk, a sárgarĂ©pát csĂkokra reszeljĂĽk. a halkonzerv levĂ©t lecsorgatjuk, a zöldsĂ©gekkel egyĂĽtt tálba tesszĂĽk. a balzsamecetet az olĂvaolajjal Ă©s a tárkony levĂ©llel elkeverjĂĽk, majd az alapanyagokra csorgatva az egĂ©szet lazán átforgatjuk, Ă©s 1 Ăłrára hűtĹ‘szekrĂ©nybe tesszĂĽk. SalátalevĂ©lre halmozva, negyedbe vágott citromdarabokkal tálaljuk. |
Mit tehetĂĽnk a megfelelĹ‘ omega-3 zsĂrsav bevitele Ă©rdekĂ©ben?
Hetente legalább 1-2 alkalommal fogyasszunk valamilyen formában tengeri halat (hekk, makrĂ©la, lazac, tonhal, tĹ‘kehal, szardĂnia)! A sĂĽtĂ©shez-fĹ‘zĂ©shez használt napraforgĂłolaj felĂ©t-kĂ©tharmadát váltsuk ki linolĂ©nsavban gazdag olajfĂ©lĂ©kkel: lenmagolaj (fĹ‘leg salátákhoz használva), szĂłjaolaj, repceolaj. Vegyesen, felváltva használjuk.
A grönlandi eszkimĂłk körĂ©ben sokkal kisebb a szĂv- Ă©s keringĂ©si betegsĂ©gekbĹ‘l eredĹ‘ halálozási arány. Ennek legfĹ‘bb oka, hogy Ă©trendjĂĽkben egyĂ©rtelmuen kimutathatĂł volt a tengeri halakbĂłl származĂł magas omega-3 zsĂrsavbevitel.
Domonkos Andrea
dietetikus
forrás: archĂvum
(Baba Magazin – 0303)