A koleszterin a lipidek közé tartozó vegyület, amely a sejtmembrán és egyes hormonok felépítésében lényeges szerepet játszik. Nélkülözhetetlen a szervezet élettani folyamataiban, mégis mennyiségének kóros megnövekedése komoly veszélyekkel jár.
Alapvetően két típusa létezik. A "rossz" koleszterin az ún. LDL felelős a szervezetben többek között az érelmeszesedés kialakulásáért, ezzel szemben a "jó" koleszterin az ún. HDL az érelmeszesedés védőfaktorának számít.
A SZÍVFREKVENCIA-INGADOZÁS MÉRÉSE ÉS SZEREPE A SZÍV ÉS A KERINGÉSI RENDSZER EDZETTSÉGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁBAN
Bármilyen egészségmegőrző mozgás illetve rehabilitációs mozgásterápia intenzitásának mérése leginkább a pulzusszám és a vér tejsavszintjének meghatározásával történik. Az egészségmegőrzés céljából végzett fizikai aktivitás, a fitness és a rehabilitáció területén egyszerűbb módszerekkel, a pulzusszámmal dolgoznak.
Szögezzük le az elején: a csokoládé mértékkel fogyasztva egészséges.
Az internetet elárasztó egészségbulvár félrevezető vagy riogató írásait – a tejcsokoládé csupán kalória, napi egy csoki és májbeteg leszel stb. – a helyükön kell kezelni.
A csokoládé kakaótartalmánál fogva értékes forrása az endothelt (érbelhártyát) védő, az erek rugalmasságának megőrzésében szerepet játszó, a „rossz koleszterin” (LDL – Low Density Lipoprotein) mennyiségét és a vérnyomást hosszabb távon csökkentő vegyületeknek.
Ezek közül a polifenolok körébe tartozó, antioxidáns tulajdonságokkal bíró flavonoidokat szokták kiemelni (procianidin, katechin), melyekből egyértelműen az étcsokoládéban van a legtöbb, de a tejcsokoládéban található mennyiség is vetekszik a fekete teában, borban vagy az eperben megtalálható flavonoidok mennyiségével. Ráadásul – ezzel ellenkező híresztelésekkel szemben – túlnyomórészt fel is szívódnak.
A táplálékainkban lévő zsírok között is van olyan, amelyről fontos részletesebben szólni, mert alkotórészeiknek az esszenciális omega-3 zsírsavcsoportnak speciális élettani szerepük van és a magzati fejlődés szempontjából is nagyon jelentősek. Az omega-3 zsírsavak (linolénsav, EPA = eikozapentaénsav, DHA = dokozahexaénsav) többszörösen telítetlen zsírsavak.
DEFINÍCIÓ
A koszorúérbetegségről beszélünk akkor, ha a szív vérellátása a szívet ellátó verőerek betegsége miatt károsodik. A szív verőereinek falában az úgynevezett koszorúerekben az érelmeszesedés részjelenségeként mész rakódik le, az erek falát beszűkítve. Ez a hosszantartó folyamat végül károsítja a szívizom oxigén- és tápanyagellátását, a károsodás súlyos esetben olyan komoly, hogy szívizomelhalás (infarktus), hirtelen halál is felléphet.
A beszűkült falú koszorúérben vérrög alakulhat ki, azt teljesen elzárva.
ELÖFORDULÁS
A koszorúérbetegség a világ fejlett országaiban a halálozás vezető okát képezi.
Tudta-e Ön, hogy egyre többen esnek áldozatául a szélütésnek, kortól és nemtől függetlenül? Hazánkban évente 40-50 ezer embert érint az agyiér-katasztrófa.
A stroke esetek nyolcvan százaléka megelőzhető lenne, ha a rizikófaktorok, az életmód és a szűrővizsgálatok jelentősége a legszélesebb körben ismertséget nyerne a társadalomban, közgondolkodásban.
A szélütés vezető kockázati tényezője a népbetegségnek számító magas vérnyomás, amely a keringési betegségek mintegy feléért felelős. Fontos, hogy a magas vérnyomásban szenvedők törekedjenek a 140/90 alatti értékre. A betegség a kor előrehaladtával növekszik. A vérnyomás felső értékének minden 10 Hgmm-rel történő csökkentése az agyiér-katasztrófák kockázatát mintegy 30 százalékkal, míg az alsó érték 5-6 Hgmm–es mérséklése 42 százalékkal csökkenti. A betegség minden olyan napon károsítja a szervezetet, amikor a vérnyomásérték nem 140/90 Hgmm alatti. Általában a hypertoniának nincsenek egyértelmű tünetei, ezért nagyon fontos a rendszeres vérnyomásmérés.
A „csendes gyilkos” minden harmadik magyart érinthet
2010–2014 között országszerte közel százezer ingyenes koleszterinszint-mérést végzett Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja: a vizsgált nők 39%-ánál, a férfiak 47%-ánál mértek határérték feletti koleszterinszintet.
A magas koleszterinszint korai szakaszában még nincsenek tünetek, de megelőzés, ill. kezelés hiányában súlyos rendellenességekhez vezethet.
Hazai tájaink éghajlatát szem előtt tartva tekintjük át az általuk kínált főbb terápiás lehetőségeket.
Alföldi klímánkat nagy napi és évi hőmérsékleti ingadozás jellemzi. Sok a napfény, csekély a páratartalom és a felhőzet, a csapadékmennyiség kevés, a szél mérsékelt erősségű. Ingerklíma, azaz a szervezettől alkalmazkodást követel. Rheumás betegeknél jótékony, különösen, ha gyógyvíz is rendelkezésre áll. Emellett kedvezően hathat az anémiára.
A beteg kérdi a rendelőben az orvosát:
- Doktor úr, a felírt gyógyszernek van valami mellékhatása?
- Igen, ismét munkaképes lesz...
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.