A "nĂ©ma járvány" – Ăgy is emlegetjĂĽk e betegsĂ©get, amely világszerte több száz milliĂł embert sĂşjt Ă©s hazánkban is a lakosság 7-10 százalĂ©kát Ă©rinti. Az utĂłbbi Ă©vtizedekben a csontritkulás kiemelkedĹ‘ Ă©s egyre növekvĹ‘ nĂ©pegĂ©szsĂ©gĂĽgyi gonddá vált.
Ăšjabb adatok szerint az oszteoporĂłzisra visszavezethetĹ‘ halálozás már összemĂ©rhetĹ‘ a mell- Ă©s nĹ‘gyĂłgyászati daganatok okozta halálozással. A csontritkulással kapcsolatban tehát bĹ‘ven akad tennivalĂł. E betegsĂ©g bárkinĂ©l kialakulhat – a tĂ©vhitekkel ellentĂ©tben nem csak az idĹ‘sek betegsĂ©ge –, ezĂ©rt fontos, hogy felhĂvjuk a figyelmet az oszteoporĂłzisra Ă©s a megelĹ‘zĂ©sĂ©t szolgálĂł alapvetĹ‘ tudnivalĂłkra.
A táplálkozás szerepe a csontritkulás (oszteoporózis) megelőzésében és kezelésében
Csontritkulásom van!? Eddig semmi jele nem volt, csak egy vizsgálat derĂtette ki. MeggyĂłgyulhatok?
- LassĂthatĂł-e a folyamat?
- Elkerülhetőek-e a törések?
- Mi az oka a csontelváltozásnak?
- Megelőzhető-e a csontritkulás?
Keressük meg együtt a fenti kérdésekre a választ!
Mikor beszélünk csontritkulásról?
Az oszteoporózis azt jelenti, hogy a változatlan csonttérfogaton belül a csont állománya kevesebb lesz, szerkezete átalakul, porotikussá válik, szilárdsága csökken, és növekszik a csonttörések kialakulásának a kockázata.
A csontritkulás kialakulása lassĂş folyamat, csak kĂ©sĹ‘n okoz tĂĽneteket, gyakran akkor válik nyilvánvalĂłvá, amikor a csonttömegvesztesĂ©g olyan nagy fokĂş, hogy nem bĂrja el a megszokott terhelĂ©st (emelĂ©st, kisebb traumát, elĹ‘rehajlást stb.), s a csökkent szilárdságĂş csont eltörik. A csont szilárdságát fĹ‘kĂ©nt a csont sűrűsĂ©ge (denzitása) Ă©s a csont szerkezete határozza meg.
Az oszteoporózisos törések, főleg a csigolyák törései krónikus fájdalommal járnak, mozgáskorlátozottságot, és az életminőség romlását idézik elő. A sajgó csontfájdalom, a hajlott hát, az elnyomorodott végtagok nem szükségszerű velejárói az öregségnek.
A csontokban kifejlődésük, növekedésük befejezése után is állandó beépülési és bontási folyamat zajlik, melyet számos különböző támadásponton ható hormon szabályoz. Fiatal korban a beépülési folyamatok vannak túlsúlyban. Az ember (genetikailag lehetséges) maximális csonttömege, az ún. csúcs-csonttömeg 25-30 éves kor körül alakul ki.
Ezt követően új csontszövet már nem képződik, egy viszonylag rövid periódusban (10-20 éven át) a beépülési és lebontási folyamatok azonos mértékűek, egyensúlyban vannak. 40-45 éves kor felett a lebontási folyamatok kerülnek túlsúlyba, s mindkét nemben évente 0,3-0,5 százaléknyi csonttömegveszteség következik be. Idős korban a csont anyagának kismértékű elvesztése nem tekinthető kórosnak. Nőkben menopauza idején a veszteség elérheti az évenkénti 2-5 százalékot! Az van előnyös helyzetben, akinek a szervezetében fiatal korban nagy csúcs csonttömeg alakult ki.
Mivel az elveszĂtett csonttömeget nem lehet pĂłtolni, a megelĹ‘zĂ©s a leghatĂ©konyabb eszköz. Fiatal korban minĂ©l nagyobb csĂşcs csonttömeg kialakĂtására, kĂ©sĹ‘bb pedig a csonttömeg megĹ‘rzĂ©sĂ©re kell törekedni, a menopauzában Ă©s idĹ‘s korban pedig mĂ©rsĂ©kelni kell a csontvesztesĂ©get. Ebben döntĹ‘ szerepet játszik az egĂ©szsĂ©ges Ă©letmĂłd Ă©s a kiegyensĂşlyozott táplálkozás.
Milyen gyakran fordul elő a csontritkulás?
Magyarországon mintegy 700-900 ezer ember szenved csontritkulásban. A veszĂ©lyeztetettek száma termĂ©szetesen ennĂ©l jĂłval nagyobb. Az Amerikai Nemzeti OszteoporĂłzis AlapĂtvány 1991-es adatai szerint az oszteoporĂłzis mintegy 25 milliĂł amerikait Ă©rint. A betegsĂ©g következmĂ©nyekĂ©nt Ă©vente kb. 1,5 milliĂł törĂ©s következik be, s ennek ellátása több mint 10 billiĂł dollárral terheli meg az egĂ©szsĂ©gĂĽgyi kiadásokat. Ăšgy gondolják, hogy az oszteoporĂłzis elĹ‘fordulása a 65 Ă©ven felĂĽli amerikai lakosság körĂ©ben az 1988-as 12 százalĂ©kos gyakoriságrĂłl 2020-ra 24 százalĂ©kra emelkedik.
Az oszteoporózis megjelenési formái
LeegyszerűsĂtve a kĂ©rdĂ©st primer Ă©s szekunder forma kĂĽlönĂthetĹ‘ el.
A primer oszteoporĂłzisnak kĂ©t tĂpusa van:
• posztmenopauzális oszteoporózis
50-65 éves korú nőkön jelentkezik. A női nemi hormon szintjének csökkenése miatt fokozódó csontvesztés okozza.
A menopauza Ĺ‘sidĹ‘ktĹ‘l ismert, termĂ©szetes jelensĂ©g a hölgyeknĂ©l. LĂ©nyegĂ©t tekintve nem más, mint a menstruáciĂł megszűnĂ©se, a termĂ©kenysĂ©g elmĂşlása, a csökkenĹ‘ petefĂ©szekfunkciĂł (ösztrogĂ©ntermelĂ©s) következtĂ©ben. A változĂł kort azonban számos egĂ©szsĂ©gi problĂ©ma kĂsĂ©rheti.
Ezek egyike a csontritkulás, amely az ebben az idĹ‘szakban felgyorsulĂł csonttömegvesztĂ©s következmĂ©nye. Ebben a korban drasztikusan megnövekszik a kalciumigĂ©ny, amelyet egyrĂ©szt a táplálkozásunk átalakĂtásával, másrĂ©szt annak kiegĂ©szĂtĂ©sĂ©vel fedezhetĂĽnk.
40 éves kortól tehát fokozottan ügyelni kell a megfelelő kalcium- és D-vitamin-pótlásra!
• időskori oszteoporózis
A korral járó fokozatosan bekövetkező csontvesztés az oka.
Az idĹ‘skori csontritkulás alapvetĹ‘en az elĂ©gtelen tápanyagbevitelre, a csökkent tápanyaghasznosĂtásra, a D-vitamin-hiányra Ă©s a mozgásszegĂ©ny Ă©letmĂłdra vezethetĹ‘ vissza. A szekunder tĂpus egyĂ©b betegsĂ©gekhez kapcsolĂłdva, annak következtĂ©ben jön lĂ©tre. Kialakulása Ă©letkorhoz nem kötött (l.: kockázatot növelĹ‘ betegsĂ©gek, műtĂ©tek, gyĂłgyszerek).
Mi okozza a csontritkulást?
Bár az oszteoporózis oka még nem tisztázott minden részletében, azt azonban tudjuk, hogy számos tényező fontos szerepet játszhat kialakulásában.
Az oszteoporózis kialakulását befolyásoló tényezők:
• öröklődés
A genetikus tĂ©nyezĹ‘knek döntĹ‘ szerepĂĽk van a csĂşcs csonttömeg kialakulásában. A nagyobb csĂşcs csonttömegű egyĂ©nek nagyobb helyzeti elĹ‘nnyel rendelkeznek. A genetikusan biztosĂtott csĂşcs csonttömeg kifejlĹ‘dĂ©sĂ©hez azonban optimális táplálkozásra, elsĹ‘sorban megfelelĹ‘ kalcium- Ă©s D-vitamin-ellátásra, Ă©s Ă©letmĂłdra is szĂĽksĂ©g van. PozitĂv családi anamnĂ©zis esetĂ©n (családban elĹ‘fordulĂł oszteoporĂłzis) nagyobb az egyĂ©n kockázata. FeketĂ©k között ritkább a csontritkulás, a kaukázusi tĂpus kockázata nagyobb.
• kor
40-45 éves kor után csökken a csontállomány és gyengül a csont szerkezete (az életkor előrehaladtával bekövetkező kismértékű csontállományvesztés nem tekinthető kórosnak).
• nem
A nők csontritkulás kialakulására fokozottan veszélyeztetettek, négyszer annyian szenvednek benne, mint a férfiak. A férfiaknál mintegy 30 százalékkal kisebb denzitású (ásványianyag-sűrűségű) csonttömeggel rendelkeznek. Korai menopauza, az ösztrogénszint (női nemi hormon) csökkenése tovább növeli a nők oszteoporózis-kockázatát.
• kockázatot növelő betegségek, műtétek, gyógyszerek stb.
Endokrinológiai, gasztrointesztinális megbetegedésekben, illetve anyagcserezavarokban másodlagos csontritkulás jelentkezhet. A gyógyszerek közül a szteroidok hosszú távú alkalmazás a növeli meg a csontvesztés kockázatát.
• mozgáshiány
Az aktĂv Ă©letforma, a sportolás vitathatatlan preventĂv tĂ©nyezĹ‘, versenyszerű sportnál azonban ĂĽgyelni kell a megnövekedett kalciumszĂĽksĂ©glet kielĂ©gĂtĂ©sĂ©re is. A fiatalkorban vĂ©gzett, komoly állĂłkĂ©pessĂ©get igĂ©nylĹ‘ testmozgás általában nagyobb csĂşcs csonttömeg kialakulásához vezet. A kĂ©sĹ‘bbi Ă©vek során a rendszeres testmozgás, a megfelelĹ‘ kalcium- Ă©s D-vitamin-ellátással párosulva, mĂ©rsĂ©kelni kĂ©pes a csontvesztĂ©st. Emellett az idĹ‘skori torna is megnövelheti az izomtömeget, s ezáltal csökken az elesĂ©s kockázata (ritkább a csonttörĂ©s). Az inaktivitás, tartĂłs fekvĂ©s viszont komoly kockázatnövelĹ‘ tĂ©nyezĹ‘. Oszteoporozis kialakulásával kell számolni a tartĂłs sĂşlytalanságnak kitett űrhajĂłsoknál is.
• alacsony termet, gracilis alkat
PozitĂv összefĂĽggĂ©s van a testtömeg Ă©s a csontdenzitás között, tehát a vĂ©kony testalkatĂş, alacsony nĹ‘k vannak kedvezĹ‘tlenebb helyzetben. Duplája az oszteoporĂłzis kockázata azoknak a nĹ‘knek, akiknek a menopauzát követĹ‘en kisebb a testtömege, mint 25 Ă©ves korukban volt.
• dohányzás
A dohányosok testtömege, s ezzel együtt csontsűrűsége általában kisebb, mint a nemdohányosoké. A dohányzó nők menopauzája korábban következik be, s a női nemi hormon szint csökkenése kockázatnövelő tényező.
• alkohol
Alkohol hatására csökkenhet a kalcium felszĂvĂłdása, s a D-vitamin-hatás is romlik. Az alkoholisták csontdenzitása kisebb; ez lehet direkt alkoholhatás következmĂ©nye, vagy a májkárosodás, alultápláltság stb. miatt jön lĂ©tre. A törĂ©s kockázatát a gyakori esĂ©s is növeli. MĂ©rsĂ©kelt alkoholfogyasztás esetĂ©n menopauza után nĹ‘kben nagyobb csontdenzitást találtak, mint alacsony fogyasztásnál.
• koffein
A kalciumfelszĂvĂłdást csökkentĹ‘ hatás megĂtĂ©lĂ©se nem egysĂ©ges. Sokan jelentĹ‘s kalciumszĂĽksĂ©glet-növelĹ‘ hatást tulajdonĂtanak neki, mások Ăşgy gondolják, hogy a kalcium felszĂvĂłdásának csökkenĂ©se tej adásával könnyen ellensĂşlyozhatĂł.
• gyakori fogyókúra
A hölgyek 90 százaléka átesett már fogyókúrán, amely általában az addigi étkezési szokások drasztikus megváltozását jelenti. Minden egyoldalú táplálkozás, amelyet ilyenkor ajánlani szoktak, kedvezőtlen a csontok egészsége szempontjából.
Itt kell megemlĂteni a vegetarianizmust, mely a kisebb kalcium-, fehĂ©rje- Ă©s cinkbevitel, a kisebb D-vitamin-ellátottság miatt növeli a csontritkulás kockázatát. (Az alacsonyabb nátriumbevitel, az alkohol Ă©s a dohányzás mellĹ‘zĂ©se Ă©s a több mozgás stb. viszont kockázatcsökkentĹ‘ hatásĂş.)
A csontanyagcserét befolyásoló táplálkozási faktorok
Ahhoz, hogy az egyĂ©nben a genetikailag biztosĂtott csĂşcs csonttömeg tĂ©nylegesen kifejlĹ‘djĂ©k, Ă©s az Ă©let folyamán megmaradjon, megfelelĹ‘ feltĂ©telekre van szĂĽksĂ©g.
Egyik legfontosabb feltétel az, hogy egészséges, kiegyensúlyozott, változatos, de mérsékletes táplálkozással fedezzük a szervezet energia- és tápanyag-szükségletét.
Köztudott, hogy a csontrendszer megfelelĹ‘ szilárdságának kialakĂtásában a kalciumnak Ă©s a D-vitaminnak van döntĹ‘ szerepe. (De az energiabevitel, a fehĂ©rje, a C- Ă©s a K-vitamin, a retinol, a foszfát, a fluorid, a rĂ©z, a mangán, a cink, a nátrium, a kadmium stb. is, noha kisebb mĂ©rtĂ©kben, de rĂ©szt vesz a csontkĂ©pzĂ©sben.)
Az oszteoporózis táplálkozási vonatkozásai a különböző korcsoportokban eltérő hangsúllyal jelentkeznek.
A kalcium az emberi test számára elengedhetetlenĂĽl fontos ásványi anyag. Ez csontjaink fĹ‘ alkotĂłja. Amennyiben nincs elegendĹ‘ kalcium a vĂ©rben, a szervezet a csontokbĂłl vonja el azt. Ez pedig a csontok meggyengĂĽlĂ©sĂ©hez, szilárdságuk elvesztĂ©sĂ©hez vezethet. EzĂ©rt nagyon fontos, hogy az erĹ‘s, szilárd csontozat kifejlĹ‘dĂ©sĂ©hez Ă©s megtartásához kalciumban gazdag Ă©trendet alakĂtsunk ki. A megfelelĹ‘ kalciumellátottság (a D-vitamin-ellátottsággal egyĂĽtt) az oszteoporĂłzis megelĹ‘zĂ©sĂ©nek Ă©s a folyamat lassĂtásának egyik legfontosabb feltĂ©tele! A test kalciumtartalmának 99 százalĂ©ka a csontokban Ă©s a fogakban találhatĂł, 1 százalĂ©ka bekapcsolĂłdik számos anyagcsere-folyamatba. KalciumszĂĽksĂ©gletĂĽnk 75 százalĂ©kát tejjel, tejtermĂ©kekkel fedezzĂĽk, 25 százalĂ©ka egyĂ©b forrásbĂłl származik pl.: káposzta, brokkoli, mák, diĂł, hal. Az ember kalciumszĂĽksĂ©glete Ă©letkorátĂłl Ă©s Ă©lethelyzetĂ©tĹ‘l fĂĽggĹ‘en más Ă©s más.
Életkor(év) | Kalciumszükséglet
- 1-3 | 500 mg
- 4-6 | 800 mg
- 7-10 | 800 mg
- 11-18 | 1200-1500 mg
- 19 felett | 1000 mg
- terhesség, szoptatás alatt | 1500 mg
- menopauza után | 1500 mg
FelmĂ©rĂ©sek szerint a hazai táplálkozási szokások mellett az átlagos kalciumbevitel Magyarországon a felnĹ‘tt embereknĂ©l nem haladja meg a napi 500-600 mg-ot (NĂ©pjĂłlĂ©ti Közlöny 1997/19). Mivel a szervezetĂĽnk nem kĂ©pes kalciumot előállĂtani, Ăgy nekĂĽnk kell gondoskodnunk annak rendszeres Ă©s megfelelĹ‘ mennyisĂ©gű bevitelĂ©rĹ‘l.
A kalcium mellett, illetve vele egyĂĽtt a D-vitaminnak van meghatározĂł szerepe a csontanyagcsere folyamatában. A D-vitamin fokozza a kalcium felszĂvĂłdását Ă©s a csontba törtĂ©nĹ‘ beĂ©pĂĽlĂ©sĂ©t. FeltĂ©telezhetĹ‘, hogy a felnĹ‘tt lakosság, fĹ‘leg az idĹ‘skorĂşak D-vitamin-ellátottsága nem megfelelĹ‘. A napi D-vitamin-bevitelnek gyermek- Ă©s fiatal felnĹ‘ttkorban a napi 400 NE-t (Nemzetközi EgysĂ©g), idĹ‘sebb korban pedig a napi 600-800 NE-t kell elĂ©rnie az egĂ©szsĂ©ges csontszövet felĂ©pĂtĂ©se Ă©s fenntartása Ă©rdekĂ©ben.
D-vitamin található néhány halban, a tojás sárgájában és a májban. A napfény ultraibolya sugarainak a hatására bőrünkben is képződik.
Adekvát energiabevitel szĂĽksĂ©gessĂ©gĂ©t hĂşzza alá az a megfigyelĂ©s, hogy a nagyobb testtömeg csökkenti a csontritkulás kockázatát. Alacsony energiabevitel, csökkent izomerĹ‘ idĹ‘skorban növelheti a csonttörĂ©s kockázatát. FogyĂłkĂşra idejĂ©n számĂtásba kell venni, hogy alacsony (<1200 kcal/nap) energiatartalmĂş Ă©trenden nem lehet fedezni a szervezet kalciumszĂĽksĂ©gletĂ©t. Alacsony energia-, magasabb fehĂ©rjetartalmĂş Ă©trend pedig növeli a kalciumĂĽrĂtĂ©st.
A fehĂ©rjebevitelnek a kalcium, illetve a csontanyagcserĂ©re gyakorolt hatását vizsgálva a kutatĂłk arra a következtetĂ©sre jutottak, hogy mind a fehĂ©rjehiány, mind a tĂşlzott fehĂ©rjebevitel kedvezĹ‘tlen. A csĂpĹ‘törĂ©s gyakoriságának a csökkenĂ©sĂ©t mutatták ki nagyobb tejfogyasztás esetĂ©n. A nem tejtermĂ©kbĹ‘l származĂł fehĂ©rjĂ©nek ilyen kockázatcsökkentĹ‘ hatása nem volt. Ha a nagyobb fehĂ©rjebevitelhez alacsony kalciumbevitel társult, nĹ‘tt a csĂpĹ‘törĂ©sek kockázata.
Az Ă©lelmi rostok hatásukat Ăşgy fejtik ki, hogy csökkentik a kalcium felszĂvĂłdását. Pl.: a babbĂłl csak feleannyi kal-cium szĂvĂłdik fel, mint a tejbĹ‘l; a spenĂłt Ă©s a rebarbara kalciumtartalma nem hasznosul. A gabonakorpa (extrĂ©m beviteltĹ‘l eltekintve) csak kismĂ©rtĂ©kben csökkenti a kalcium felszĂvĂłdását.
A foszfor megĂtĂ©lĂ©se az utĂłbbi Ă©vekben változott.
A magas foszfát- Ă©s alacsony kalciumtartalmĂş ĂĽdĂtĹ‘italok fogyasztásárĂłl Ăşgy tudtuk, hogy fokozzák a kalcium ĂĽrĂtĂ©sĂ©t, tehát kockázatnövelĹ‘ hatásĂşak. Más vizsgálatok ezt cáfolni igyekeznek. Nemcsak a bevitt foszfor mennyisĂ©ge, hanem a kalciumhoz viszonyĂtott aránya is fontos.
A tĂşlzott sĂł (nátrium) bevitel növeli a kalciumĂĽrĂtĂ©st; megnövelheti a csontritkulás veszĂ©lyĂ©t. Magyarországon a sĂłfogyasztás az optimális 2-3-szorosát is elĂ©ri. SĂłt igen nagy mennyisĂ©gben tartalmaznak a hĂşsipari termĂ©kek, a sajtok, a kĂ©szĂ©telek stb.
A fluor növeli a csontkĂ©pzĂ©st. Nem sikerĂĽlt azonban összefĂĽggĂ©st kimutatni a csonttömeg Ă©s az ivĂłvĂz fluortartalma között. Fluort tartalmaznak a halak, a tea Ă©s a fluorozott ásványvizek.
AlumĂniumtartalmĂş antacidok (gyomorsavtĂşltengĂ©s esetĂ©n savlekötĹ‘kĂ©nt alkalmazzák) növelik a kalciumĂĽrĂtĂ©st, ezáltal növelik a csontritkulás kockázatát.
A mangán, a réz és a magnézium kedvezően hat a csontképzésre, de szerepük tisztázása még további tanulmányozást igényel. Valamennyi megtalálható pl. a dióban és a zöldborsóban.
C-vitaminra van szükség a csontszöveti fehérje (kollagén) képződéséhez. Skorbutban megszokott jelenség a csontritkulás. A dohányzás megnöveli a C-vitamin-szükségletet, s a hiányos C-vitamin-ellátás ebben a vonatkozásban is kockázatnövelő lehet.
A K-vitaminnak is szerepe van a csontfehĂ©rje szintĂ©zisĂ©ben, a csont mátrixának kialakĂtásában.
Ă–sszefoglalva tehát: a csont tömegĂ©t Ă©s a csontdenzitást kialakĂtĂł legfontosabb tĂ©nyezĹ‘k: a táplálkozás, a fizikai aktivitás Ă©s a nemi hormonok. A csontritkulás a klimaktĂ©riumot követĹ‘en manifesztálĂłdik, de gyökerei a gyermek- Ă©s a serdĂĽlĹ‘korra nyĂşlnak vissza, genetikai, endokrin Ă©s táplálkozási tĂ©nyezĹ‘k befolyásolják.
A csontképzés-csontbontás egyensúlyának felborulása, és a felgyorsuló csonttömegvesztés miatt a csontritkulás különösen veszélyezteti a 40 év feletti változó korban lévő nőket. Ilyenkor különösen oda kell figyelni a megelőzés három legfontosabb lépésére: a kalcium- és D-vita- min pótlására, megfelelő testmozgásra és az egészséges életmódra (pl. kerülni kell a túlzott dohányzást és alkoholfo-gyasztást).
A csontritkulás gyĂłgyszeres kezelĂ©se a szakorvos kompetenciája. A megnövekedett kalciumszĂĽksĂ©glet kielĂ©gĂtĂ©se kalcium- Ă©s D-vitamin-tartalmĂş kĂ©szĂtmĂ©nyek adását indokolhatja.
Dr. Barna Mária
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 20021106)
Praktikus tanácsok - Mit tehetünk csontjaink egészségéért?
- Minden nap fogyasszunk tejet vagy tejterméket.
- EgyĂĽnk rendszeresen egyĂ©b kalciumtartalmĂş Ă©lelmiszereket is. (RozskenyĂ©r, szĂłja, olajos magvak, kalciumos ásványvĂz, hal.)
- Mozogjunk rendszeresen, hetente legalább háromszor 30-60 percet. (Torna, séta, úszás.)
- Tartózkodjunk sokat a napon. Főleg télen használjuk ki az időjárás adta lehetőségeket, naponta legalább fél órát napoztassuk arcunkat, végtagjainkat.
- Mérsékeljük koffeinfogyasztásunkat.
- Kerüljük a dohányzást és az alkoholfogyasztást.
- Amennyiben kalciumszegĂ©ny az Ă©trendĂĽnk, egĂ©szĂtsĂĽk ki pl. kalciumot Ă©s D-vitamint egyaránt tartalmazĂł kĂ©szĂtmĂ©nnyel.
Kapcsolódó táblázat: Élelmiszerek kalciumtartalma