csontritkulás

A csontok képezik az emberi test vázát, támasztékát, szolgálják a mozgáshoz szükséges izomtapadási alapokat, ízületeket, és védelmet jelentenek a különlegesen érzékeny szerveknek, mint az agy, a szem, a fül, a tüdők, a szív. A csontok kollagén alapból, és az abban lerakódott ásványi anyagokból (kalcium, magnézium, nátrium, foszfát, karbonát) állnak. A csontokban állandó építési és lebontási folyamatok játszódnak le.

Alattomosan, fájdalom és jelzés nélkül érkezik. Nem véletlenül nevezik a csontritkulást "néma járványnak". A betegség, mely hazánk lakosságának 7-10 százalékát érinti, egyre nagyobb népegészségügyi gonddá válik. Újabb adatok szerint az oszteoporózisra visszavezethető halálozás már összemérhető a mell- és nőgyógyászati daganatok okozta halálozással.

A csontritkulásban szenvedők száma folyamatosan nő. Világszerte, az 50 év feletti korosztályt nézve háromból egy nő és négyből egy férfi szenved el csonttörést gyenge csontozata miatt. Az Egyesült Államokban és Japánban mintegy 75 millió embert érint a betegség, más számítások szerint a világon hozzávetőleg 200 millió ember él csontritkulással. Magyarországon körülbelül 800.000 osteoporosisos beteg él, osteoporosis elleni gyógyszeres kezelés alatt ugyanakkor maximum 100.000 érintett áll. Az EU tagállamaiban minden 30. másodpercben bekövetkezik egy olyan törés, amely az osteoporosis számlájára írható. Itthon évente 64.000 csontritkulással összefüggésbe hozható törést diagnosztizálnak.

A szakemberek szerint fiatalkorban tehetünk a legtöbbet csontjaink épségének megőrzéséért, mégpedig - elsősorban - megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú élelmiszer fogyasztásával és rendszeres testmozgással. Persze előfordulhat, hogy mindez kevés.

Akinek felmenői között volt vagy van csontritkulásos beteg, aki erős dohányos, esetleg rendszeres alkoholfogyasztó, aki valamilyen krónikus betegség miatt szteroidtartalmú tablettákat szed vagy bizonyos krónikus megbetegedésekben - például veseelégtelenségben, pajzsmirigy-működési rendellenességben - szenved, annak számolnia kell az üvegcsontúvá válás veszélyével. Utóbbi esetekben a szakorvosok ún. másodlagos csontritkulásról beszélnek.

A cikk első részében a csontritkulás formáival, veszélyeztető tényezőivel, jellemző tüneteivel ismerkedhettek meg. Ezúttal a mozgásterápiáról esik szó.

A téma igen fontos, hiszen a megfelelő időben és módon alkalmazott fizioterápia nagyban segíti a beteg mozgásszervi problémáinak javítását s biztosíthatja a megfelelő életminőség megtartását.

Az oszteoporózis (osteoporosis) anyagcsere eredetű, atrófiás jellegű csontbetegség, melyben a csontszövet egésze (szervetlen és szerves állománya) arányosan csökken.

A csont ásványianyag-tartalmának meghatározására alkalmas eljárások a klasszikus röntgenfelvétel, a csigolyadeformitási indexek mérése, az oszteodenzitometria és az ultrahangos – kvantitatív – csontvizsgálat. A szekunder oszteoporózisok kizárásához további rutin- és specifikus laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére is szükség lehet.